Edda Művek
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Edda Művek | |
Az Edda 2007-ben | |
Információk | |
Eredet | Magyarország |
Aktív évek | 1974-1977, 1977-1983, 1985-napjainkig |
Műfaj | rock, hard rock, blues-rock |
Kiadó | MHV Hungaroton Auto-Foto Kft. Hammer Magneoton MI-5 Records Pataky Management |
Tagok | |
Pataky Attila Alapi István Gömöry Zsolt Kicska László Hetényi Zoltán | |
Korábbi tagok | |
Kun Péter Slamovits István Zselencz László Barta Alfonz Csapó György Fortuna László Mirkovics Gábor Csillag Endre Donászy Tibor Pethő Gábor A teljes névsor a Tagok fejezetben olvasható. | |
Az Edda Művek weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Edda Művek Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére állt össze, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól lett Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett.[forrás?] Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.[forrás?]
Történet
A kezdetek (1973-1977)
Két miskolci egyetemista, Halász József (zenekarvezető, dobok) és Ferenczi Zoltán (szólógitár) már 1972-ben megkíséreltek létrehozni egy együttest, de erre csak 1973-ban került sor, amikor létrejött a Griff, az Edda elődje. A zenekarnak nem volt kifejezett irányvonala, mindenféle zenét játszottak, amit csak a közönség hallani szeretett volna. Az egyetemi E/6-os kollégium próbatermében kezdtek el játszani, majd nemsokára az egyetemi Boci bárban (ma Rockwell Klub) léptek fel. A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ-szervezet kulturális bizottságától kapták. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket, és nemcsak a városban, hanem szerte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. A zenekar harmadik állandó tagja Beély Katalin lett, Ferenczi Zoltán barátnője, aki korábban csak csellón játszott, itt viszont basszusgitáros lett.
Néhány hónap elteltével úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a zenekar névválasztása. A három tag ekkor sorshúzással kívánt dönteni: a Griff mellett a Falatrax néven gondolkodtak, de Ferenczi Zoltán talált egy könyvet édesapjának a könyvei közt, melynek címe alapján lettek végül Edda. Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az úgynevezett "ifjabb Edda", melyet Gábor Ignác fordított magyarra. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a kulturális pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Benito Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok című könyvet, s sikeresen érveltek az új nevük mellett.
A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyeket alig lehet nyomon követni. Első énekesük Zsiga Zoltán volt (tőle alkoholproblémái miatt váltak meg), majd Fodor Attila (Foci), kiválásával - bevonult katonának - pedig Pataky Attila. A Miskolci Egyetem E/6-os kollégiumának pincehelyiségében tartott meghallgatásán dőlt el, hogy beválasztják. Nem sokkal később egy billentyűssel bővültek, Fancsik Zoltán személyében, akit nem sokkal később Deák Ákos váltott. Pataky Attila kivételes személynek számított, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A záróvizsgákkal azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József Zalaegerszegre költözött, de még előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát. 1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Pataky mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik József bevonult katonának, a helyére Csapó György került a Reflexből. Csapó volt akkoriban az egyetlen ORI vizsgás zenész, ráadásul szintén Amati dobfelszerelésen játszott, mint Sucu. Szepcsik bevonult katonának, majd leszerelt, de nem tért vissza a csapathoz, mert két héttel később meghalt leukémiában. Elődje, Halász József szintén rákban hunyt el 1980-ban, az ő emlékére íródott 1985-ben az Emlékezni (egy régi jó barátra) című dal.
A "bakancsos" Edda (1977-1983)
1977-ben kereste fel Pataky a Budapesten albérletben élő Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a kemény rock felé fordulnak. Ennek érdekében változtattak a néven is, innentől lettek Edda Művek. A miskolci bandákból kiválogatták a legjobb zenészeket, amolyan szupercsapatot hozva ezzel létre. Céljuk az országos siker elérése volt, ennek érdekében emberfeletti teljesítményt produkáltak. A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres (éppen egy Piramis-koncerttel egyidőben léptek fel, így csak 178-an látták őket), de második nekifutásra már telt házas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és ezidáig több mint kétszázötvenezer példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás "Ballagás" című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szolgált. A dorogi rockfesztiválon forgatták "A pártfogolt" című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása, Zselencz László egészségi állapota). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is, aki szaxofonon játszott. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek odáig fajultak, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky ugyanazt szerette volna folytatni, amit eddig, Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével ("Fekete élmény") az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek). A két zenész között a viszony elmérgesedett, és bár később többször is kibékültek, kapcsolatuk meglehetősen hűvösnek mondható.[forrás?]
Újrakezdés (1985–1993)
Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát. Ehhez legelőször is tapasztalt zenészekkel kiutazott Norvégiába, ahol hónapokon keresztül "vendéglátóztak", azaz egy szórakozóhelyen zenéltek. A tempó feszített volt, nappal tanulták az új számokat, éjjel játszottak, de a régi Edda két megmaradt tagja, Pataky Attila és Fortuna László itt kezdték el kimunkálni az új hangzást. Az Edda Művek 1985-ben tért vissza Patakynál jó tíz évvel fiatalabb budapesti zenészekkel, így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. Fortuna betegség miatt nem tudta vállalni a további zenélést, így innentől kezdve számítható a Pataky-Gömöry páros zeneszerzői korszaka. Csak 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást (főként gitárosposzton volt nagy a fluktuáció), és zeneileg is ekkor értek a csúcsra. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: például a Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnokában, vagy épp a márianosztrai börtönben. 1991-ben a két gitáros, Alapi István és Pethő Zsolt Kanadába mentek (állításuk szerint azért hozták meg ezt a döntést, mert ekkor még mindig ideiglenesnek érezték a helyüket, és attól féltek, hogy visszajönnek a régiek), helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legtehetségesebb gitárosának tartott Kunt[forrás?] az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták[forrás?], helyére ismét a hazautazó Alapi lépett.
Ma (1993–)
A kilencvenes évek óta stabil a felállás, mindössze a dobosposzton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire And Rain). Azóta két-három évente jelentkeznek új albummal. 2008 telén megjelent az első koncert-DVD-jük, 2009-ben pedig a harmincadik albumuk (Átok és áldás).
Az Edda még ma is sok helyen népszerű az országban. A legsikeresebb koncerthelyszíneik: az évekig az országos találkozó helyéül szolgáló Agárd, az elmúlt évek alatt "zarándokhellyé" váló Csesznek, valamint a már jól ismert Diósgyőri Vár, és természetesen a Petőfi Csarnok.
Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években játszik jelentős szerepet dalszövegeikben az aktuálpolitika. Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.
Elismerések
- Pop-Meccs: az év énekese Pataky Attila (1980)
- Pop-Meccs: az év együttese (1980)
- Pop-Meccs: az év nagylemeze az Edda Művek 1. (1980)
- eMeRTon-díj (1986)
- Fonogram-díj jelölt: Edda Művek 1988-1998 (1999)
- Fonogram-díj jelölt: Örökség (2004)
Tagok
„Ős”-Edda
- Zsiga Zoltán (ének) 1973
- Fodor Attila (ének) 1973–1974 (†1999)
- Darázs István (billentyűs hangszerek) 1973-74 (Griff)
- Pataky Attila (ének) 1974-től
- Halász József (dob) 1973–1974 (†1980)
- Szepcsik József (dob) 1974–1977 (†1977)
- Ferenczi Zoltán (szólógitár) 1973–1975
- Beély Katalin (basszusgitár) 1973–1975
- Fancsik Zoltán (billentyűs hangszerek) 1974–1975
- Deák Ákos (billentyűs hangszerek) 1975
- Aranyosi György (billentyűs hangszerek) 1975–1977
Bakancsos Edda Művek
1977–1978 |
|
nem készült felvétel |
---|---|---|
1978–1982 |
|
|
1982–1983 |
|
|
1983 |
|
|
Barta Alfonz 1980 őszétől 1982 elejéig sorkatonai szolgálatát töltötte, de nem vettek be mást a helyére: fontosabb koncertekre és felvételekre (1980 - szovjet turné, Ballagás film és kislemez, 2. album, KEK 1981) kiengedték, a többi koncerten négyen játszották a dalokat, billentyűs hangszerek nélkül, áthangszerelve.
Zselencz Lászlót 1982 elején a kézsérülése miatt helyettesítette Róna György.
Új Edda Művek
Az 1985-ös újrainduláskor hivatalosan Pataky Attila (ének) és Fortuna László (dob, ütőhangszerek) ketten alkották az Eddát, a többi hangszerre több zenészt is kipróbáltak, hol egymást váltva, hol egyszerre. A 6. album megjelenése előtt hirdették ki a véglegesnek gondolt felállást.
1985 nyara |
|
5. album (Csillag Endre nélkül, Gellért Tiborral és Béres Ferenccel) | |
---|---|---|---|
1985–1986 |
|
Pataky - D. Nagy kislemez | |
1986 nyara |
|
6. album (dob: Papp Tamás) | |
1986–1987 |
|
a 7. album előzetes kislemeze | |
1987–1988 |
|
||
1988–1991 |
|
| |
1991–1993 |
|
| |
1993–1996 |
|
|
|
1996- |
|
|
Vendégzenészek
- Kegye János - szaxofon, fúvós hangszerek; 1982-ben a Platina Turnén vett részt először, majd ezt követően az 1983-as feloszlásig közreműködött koncerteken és stúdióban is (a 4. albumról azonban lekeverték)
- Kincses György – fúvós hangszerek, 1982, Platina-turné
- Gömöry Zsolt – az 1982-es Platina-turnén még fúvós hangszereken játszott, majd 1985-ben az újjáalakulás után ő lett az egyik billentyűs a koncerteken. Az 5. album megjelenése után lépett elő teljes jogú taggá.
- Gay Tamás - billentyűs hangszerek; koncertek, 1983 (Barta Alfonz kilépése után)
- Mirkovics Gábor – basszusgitár, 1985, koncertek, az 5. albumon is hallható, a megjelenés után teljes jogú taggá lépett elő.
- Csillag Endre – gitár; már 1983-ban, Barta Alfonz távozása után felmerült a neve második gitárosként, próbáltak is vele, de végül nem csatlakozott; majd 1985-ben az 5. album megjelenését követően tért vissza, nem sokkal később teljes jogú taggá lépett elő.
- Mohai Tamás – gitár; az 1985-ös újjáalakuláskor először vele próbáltak
- Szénich János – gitár; 1985-ben az újjáalakuláskor egy ideig ő is játszott a koncerteken
- Gellért Tibor – gitár; szintén 1985-ben közreműködött koncerteken, az 5. albumon is játszott, végül azonban nem őt válaszották. Az utóbbi években hangmérnökként tevékenykedik az Edda-koncerteken.
- Tátrai Tibor – gitár; 1985-ben közreműködött a koncerteken, hallható az 5. albumon is. Nem volt tagjelölt, csak ideiglenesen vállalta.
- Béres Ferenc - billentyűs hangszerek; 1985-ös koncertek, Gömöry Zsolttal együtt, az 5. albumon is hallható, a megjelenés után azonban nem őt válaszották.
- Raus Ferenc - dob, ütőhangszerek; 1986, koncertek, Hirleman Bertalan távozása után
- Papp Tamás - dob, ütőhangszerek, 1986, 6. album
- Makovics Dénes – basszusgitár; 1991 tavasza, Pethő Gábor kilépésétől Kicska László csatlakozásáig
Korábbi tagok vendégszereplései
- 1983-ban a miskolci búcsúkoncerten egy-egy dal erejéig színpadra lépett Darázs István, Csapó György és Róna György
- 1988-ban a Petőfi Csarnokban Slamovits István és Zselencz László is játszottak (a VHS-re nem kerültek fel ezek a dalok). A gyémántlemez-átadáson rajtuk kívül Csapó György is részt vett, ő azonban egészségi állapota miatt nem zenélt.
- 1988-ban Slamovits Istvánnal készült a Pataky-Slamovits album.
- 1990-ben Miskolcon és a Kisstadionban a 10 éves jubileumi koncertek elején az 1974-es felállás játszott: Pataky Attila, Beély Katalin, Ferenczi Zoltán, Fancsik Zoltán (az elhunyt Halász József helyett az aktuális felállás dobosa, Donászy játszott), majd volt egy blokkja a „Bakancsos” néven emlegetett 1978-82 közötti felállásnak is: Pataky, Slamovits, Zselencz, Barta, Csapó, mellettük vendégszerepelt Darázs István is.
- 1995-ben a BS-ben a 15 éves jubileumi koncerten öt dal erejéig Slamovits és Zselencz is játszottak (ebből három hallható a CD-n), egy dalban Barta is csatlakozott hozzájuk (nem került a CD-re).
- 2000-ben a Kisstadionban a 20 éves jubileumi koncerten a 10 évvel korábbihoz hasonlóan volt egy blokkja az 1978-82-es felállásnak, az aktuális felállás blokkjában pedig Csillag Endre és Donászy Tibor is felléptek.
- 2001-ben a Petőfi Csarnokban egy dal erejéig játszott Pethő Gábor.
- 2004-ben a „miskolci időszámítás” szerinti 30 éves jubileumi koncerten Zselencz László is játszott (az eredeti tervek szerint Fortuna László is fellépett volna, de egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott elmenni).
- 2008-ban a Petőfi Csarnokban Csillag Endre pengette a gitárt a "Gyere őrült" és a "Veled vagyok" alatt.
Diszkográfia
Az albumokat típusuk szerint csoportosítva közöljük, az együttes viszont a sorszámozásnál mindet figyelembe veszi, a koncertfelvételeket és a válogatásokat is. Ezeket a sorszámokat a cím után zárójelben tüntetjük fel (kivéve, ha az albumcím eleve tartalmazza).
Kislemezek, maxik:
- 1979 – Minden sarkon álltam már / Álom (koncertfelvétel, Budai Ifjúsági Park)
- 1981 – Ballagás kislemez (Kölyköd voltam / Néma völgy)
- 1982 – MIDEM - english promo kislemez
- 1986 – Pataky Attila és D. Nagy Lajos kislemez
- 1987 – Edda Művek 7. Előzetes kislemez
- 1995 – Hazatérsz (közös maxi a Mester és tanítványaival)
- 1999 – Ez más (Háromszor / Nekem nem kell más)
Stúdióalbumok:
- 1980 – Edda Művek 1.
- 1981 – Edda Művek 2.
- 1983 – Edda Művek 3.
- 1986 – Edda Művek 6.
- 1988 – Változó idők (7.)
- 1988 – Pataky-Slamovits (9.)[1] - utólag számolták be
- 1989 – Szaga van! (8.)
- 1990 – Győzni fogunk (10.)
- 1991 – Szélvihar (12.)
- 1992 – Edda Művek 13.
- 1993 – Elveszett illúziók (15.)
- 1994 – Sziklaszív (17.)
- 1997 – Edda 20.
- 1999 – Nekem nem kell más (24.)
- 2003 – Örökség (26.)
- 2005 – Isten az úton (27.)
- 2009 – Átok és áldás (30.)
- 2012 – Inog a világ (31.)
- 2015 – A sólyom népe (32.)
Angol nyelvű stúdióalbum:
- 1998 – Fire And Rain (22.)
Koncertalbumok:
- 1984 – Viszlát Edda! (4.)
- 1985 – Edda Művek 5.
- 1992 – Az Edda két arca – Koncert (14.)
- 1994 – Lelkünkből (16.)
- 1995 – 15. születésnap (19.)
Válogatásalbumok és újra felvett anyagok:
- 1990 – Best of Edda 1980–1990 (11.)
- 1992 – Az Edda két arca – Lyrák (14.)
- 1994 – Edda Karaoke[2] (25.) - utólag számolták be
- 1995 – Edda Blues (18.)
- 1997 – Lírák II. (21.)
- 1998 – Best Of Edda 1988–1998 (23.)
- 2005 – Platina (28.)
- 2006 – A szerelem hullámhosszán (29.)
- 2015 – Kölyköd voltam (33.)
Egyéb albumok:
- 1982 – Popmajális - Live / 1. 2. 3… Start (közös koncertalbum a P. Boxszal és a Karthagóval, a kazettaváltozaton GM49 és Rolls is szerepel)
- 1996 – Elvarázsolt Edda-dalok (Edda-feldolgozások más előadóktól + egy új dal)
- 2005 – Sláger Rádió Megaparty (közös koncertalbum Hevesi Tamással, Charlie-val, a Bikinivel, a Republic-kal és az R-GO-val)
Videoklipek:
Az együttes alábbi dalaiból készültek videoklipek:
- Keselyű (1981)
- Torony (1981)
- Hűtlen (1981)
- Fohász (karácsonyi szöveggel) (1987)
- Lisztománia (1987)
- Engedjetek saját utamon (1988)
- Ég a házunk (1988)
- Fohász (eredeti szöveggel) (1988)
- Amikor még (1988)
- Szeretem a gyerekeket (1989)
- Mi vagyunk a rock (1989)
- Győzni fogunk (1990)
- Ördögi kör (1991)
- Szélvihar (1991)
- Nincs visszaút (1992)
- Újra láttalak (1992)
- November Rain (1992)
- Szellemvilág (1992)
- Ma minden más (1992)
- Akitől minden szép (1993)
- Elérlek egyszer (1993)
- Lelkünkből (1994)
- Egyedül Blues (1995)
- Sziklaszív (1995)
- Hazatérsz (km. Mester Tamás) (1996)
- Te talán megértesz (1997)
- Csak bírd ki (2005)
- Ott várj rám (2011)
- Állj mellém (2015)
Filmográfia
- Ballagás - a filmben több Edda-dal elhangzik, az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik
- Egy nap rock - koncert-dokumentumfilm az 1981-ben a Hajógyári szigeten tartott fesztiválról, melyen az Edda is játszott
- A pártfogolt - az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik az 1981-es Dorogi Rockfesztiválon a Változás című dalt adják elő
- Kölyköd voltam - dokumentumfilm az 1983-as feloszlásról
- Koncert tűzközelben – az 1986-ban a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben tartott koncert felvétele, MTV adta
- Edda a Petőfi Csarnokban 1988. június - VHS
- Unplugged koncert - az MTV adta, hanganyaga felkerült a Lelkünkből albumra
- Edda-tábor - VHS az 1994-es agárdi koncertről
- 15. születésnap - VHS (rövidebb anyag, mint a dupla CD)
- 20 éves jubileumi koncert, Kisstadion - az MTV adta két részben
- Sláger Rádió Megaparty - egyéb előadókkal közös DVD a 2005-ös Sláger Rádiós koncertről
- Amíg él, el nem felejti - DVD a 2007-es Papp László Sportarénabeli koncertről
- Edda művek - Turné 2010 - 30 év együtt Veletek-koncert DVD a 30 éves jubileumi turnéról (2011)
Könyvek az Eddáról
- Riskó Géza: Edda Művek, Miskolc (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1984) ISBN 963-422-571-3
- Riskó Géza: Vasrock (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987) ISBN 963-222-036-6
- Pataky Attila: Bor, szex, rock and roll... és lélek (Pataky Management, 2007) ISBN 978-963-06-3463-2
Kapcsolódó együttesek
- Zártosztály – 2012-ben Csillag Endre, Mirkovics Gábor és Donászy Tibor hozták létre ezt a formációt, a nyolcvanas évek közepi Edda felidézésére. A dalokat az Irigy Hónaljmirigyből ismert Sipos Péter énekli, billentyűs hangszereken Lázár Zsigmond játszik.2015-ben egy koncert erejéig Barta Alfonz is velük játszott.
Megjegyzések
- ↑ A Pataky-Slamovits album hamarabb készült, mint a Szaga van!, de megjelenésekor még nem számolták az Edda-albumok közé, mivel Slamovits István akkoriban már nem az Edda tagja volt. 1990-ben azonban már a „10 év, 10 album” szlogen figyelembe vette.
- ↑ A Karaoke album eredetileg nem kapott sorszámot, 2000-ben azonban a „20 év, 25 album” szlogen figyelembe vette (az előtte megjelent Nekem nem kell más sorszáma 24. volt)
Hivatkozások
- Edda sztori
- Hivatalos oldal
- Az Edda Művek dalszövegei
- Startlap linkgyűjtemény
- Edda Művek albumok és dalszövegek
- Az EDDA Művek összes dalának teljes dalszövege
- Az Edda Művek a MusicBrainzen
- Kun Péter emlékoldala
- Edda Művek idézezetek, koncertvideók
- LEUKÉMIA Fesztivál - Segélykoncert a leukémiás betegekért
- Interjú Zsöcivel