Edda Művek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen XXLVenom999 (vitalap | szerkesztései) 2016. január 20., 16:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2A01:36C:3001:2530:9856:17BE:EB0C:63B1 (vita) szerkesztéséről [[User:Holdkóros|Ho…)
Edda Művek
Az Edda 2007-ben
Az Edda 2007-ben
Információk
EredetMagyarország
Aktív évek1974-1977, 1977-1983, 1985-napjainkig
Műfajrock, hard rock, blues-rock
KiadóMHV
Hungaroton
Auto-Foto Kft.
Hammer
Magneoton
MI-5 Records
Pataky Management
Tagok
Pataky Attila
Alapi István
Gömöry Zsolt
Kicska László
Hetényi Zoltán
Korábbi tagok
Kun Péter
Slamovits István
Zselencz László
Barta Alfonz
Csapó György
Fortuna László
Mirkovics Gábor
Csillag Endre
Donászy Tibor
Pethő Gábor
A teljes névsor a Tagok fejezetben olvasható.

Az Edda Művek weboldala
SablonWikidataSegítség

Az Edda Művek Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére állt össze, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól lett Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett.[forrás?] Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.[forrás?]

Történet

A kezdetek (1973-1977)

Két miskolci egyetemista, Halász József (zenekarvezető, dobok) és Ferenczi Zoltán (szólógitár) már 1972-ben megkíséreltek létrehozni egy együttest, de erre csak 1973-ban került sor, amikor létrejött a Griff, az Edda elődje. A zenekarnak nem volt kifejezett irányvonala, mindenféle zenét játszottak, amit csak a közönség hallani szeretett volna. Az egyetemi E/6-os kollégium próbatermében kezdtek el játszani, majd nemsokára az egyetemi Boci bárban (ma Rockwell Klub) léptek fel. A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ-szervezet kulturális bizottságától kapták. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket, és nemcsak a városban, hanem szerte Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. A zenekar harmadik állandó tagja Beély Katalin lett, Ferenczi Zoltán barátnője, aki korábban csak csellón játszott, itt viszont basszusgitáros lett.

Néhány hónap elteltével úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a zenekar névválasztása. A három tag ekkor sorshúzással kívánt dönteni: a Griff mellett a Falatrax néven gondolkodtak, de Ferenczi Zoltán talált egy könyvet édesapjának a könyvei közt, melynek címe alapján lettek végül Edda. Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagy fontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az úgynevezett "ifjabb Edda", melyet Gábor Ignác fordított magyarra. A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a kulturális pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Benito Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok című könyvet, s sikeresen érveltek az új nevük mellett.

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyeket alig lehet nyomon követni. Első énekesük Zsiga Zoltán volt (tőle alkoholproblémái miatt váltak meg), majd Fodor Attila (Foci), kiválásával - bevonult katonának - pedig Pataky Attila. A Miskolci Egyetem E/6-os kollégiumának pincehelyiségében tartott meghallgatásán dőlt el, hogy beválasztják. Nem sokkal később egy billentyűssel bővültek, Fancsik Zoltán személyében, akit nem sokkal később Deák Ákos váltott. Pataky Attila kivételes személynek számított, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A záróvizsgákkal azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József Zalaegerszegre költözött, de még előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát. 1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Pataky mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik József bevonult katonának, a helyére Csapó György került a Reflexből. Csapó volt akkoriban az egyetlen ORI vizsgás zenész, ráadásul szintén Amati dobfelszerelésen játszott, mint Sucu. Szepcsik bevonult katonának, majd leszerelt, de nem tért vissza a csapathoz, mert két héttel később meghalt leukémiában. Elődje, Halász József szintén rákban hunyt el 1980-ban, az ő emlékére íródott 1985-ben az Emlékezni (egy régi jó barátra) című dal.

A "bakancsos" Edda (1977-1983)

1977-ben kereste fel Pataky a Budapesten albérletben élő Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a kemény rock felé fordulnak. Ennek érdekében változtattak a néven is, innentől lettek Edda Művek. A miskolci bandákból kiválogatták a legjobb zenészeket, amolyan szupercsapatot hozva ezzel létre. Céljuk az országos siker elérése volt, ennek érdekében emberfeletti teljesítményt produkáltak. A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres (éppen egy Piramis-koncerttel egyidőben léptek fel, így csak 178-an látták őket), de második nekifutásra már telt házas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és ezidáig több mint kétszázötvenezer példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás "Ballagás" című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szolgált. A dorogi rockfesztiválon forgatták "A pártfogolt" című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása, Zselencz László egészségi állapota). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is, aki szaxofonon játszott. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek odáig fajultak, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky ugyanazt szerette volna folytatni, amit eddig, Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével ("Fekete élmény") az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek). A két zenész között a viszony elmérgesedett, és bár később többször is kibékültek, kapcsolatuk meglehetősen hűvösnek mondható.[forrás?]

Újrakezdés (1985–1993)

Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát. Ehhez legelőször is tapasztalt zenészekkel kiutazott Norvégiába, ahol hónapokon keresztül "vendéglátóztak", azaz egy szórakozóhelyen zenéltek. A tempó feszített volt, nappal tanulták az új számokat, éjjel játszottak, de a régi Edda két megmaradt tagja, Pataky Attila és Fortuna László itt kezdték el kimunkálni az új hangzást. Az Edda Művek 1985-ben tért vissza Patakynál jó tíz évvel fiatalabb budapesti zenészekkel, így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. Fortuna betegség miatt nem tudta vállalni a további zenélést, így innentől kezdve számítható a Pataky-Gömöry páros zeneszerzői korszaka. Csak 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást (főként gitárosposzton volt nagy a fluktuáció), és zeneileg is ekkor értek a csúcsra. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: például a Lenin Kohászati Művek acélszerkezeti csarnokában, vagy épp a márianosztrai börtönben. 1991-ben a két gitáros, Alapi István és Pethő Zsolt Kanadába mentek (állításuk szerint azért hozták meg ezt a döntést, mert ekkor még mindig ideiglenesnek érezték a helyüket, és attól féltek, hogy visszajönnek a régiek), helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legtehetségesebb gitárosának tartott Kunt[forrás?] az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták[forrás?], helyére ismét a hazautazó Alapi lépett.

Ma (1993–)

A kilencvenes évek óta stabil a felállás, mindössze a dobosposzton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire And Rain). Azóta két-három évente jelentkeznek új albummal. 2008 telén megjelent az első koncert-DVD-jük, 2009-ben pedig a harmincadik albumuk (Átok és áldás).

Az Edda még ma is sok helyen népszerű az országban. A legsikeresebb koncerthelyszíneik: az évekig az országos találkozó helyéül szolgáló Agárd, az elmúlt évek alatt "zarándokhellyé" váló Csesznek, valamint a már jól ismert Diósgyőri Vár, és természetesen a Petőfi Csarnok.

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években játszik jelentős szerepet dalszövegeikben az aktuálpolitika. Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein.

Elismerések

  • Pop-Meccs: az év énekese Pataky Attila (1980)
  • Pop-Meccs: az év együttese (1980)
  • Pop-Meccs: az év nagylemeze az Edda Művek 1. (1980)
  • eMeRTon-díj (1986)
  • Fonogram-díj jelölt: Edda Művek 1988-1998 (1999)
  • Fonogram-díj jelölt: Örökség (2004)

Tagok

„Ős”-Edda

  • Zsiga Zoltán (ének) 1973
  • Fodor Attila (ének) 1973–1974 (1999)
  • Darázs István (billentyűs hangszerek) 1973-74 (Griff)
  • Pataky Attila (ének) 1974-től
  • Halász József (dob) 1973–1974 (1980)
  • Szepcsik József (dob) 1974–1977 (1977)
  • Ferenczi Zoltán (szólógitár) 1973–1975
  • Beély Katalin (basszusgitár) 1973–1975
  • Fancsik Zoltán (billentyűs hangszerek) 1974–1975
  • Deák Ákos (billentyűs hangszerek) 1975
  • Aranyosi György (billentyűs hangszerek) 1975–1977

Bakancsos Edda Művek

1977–1978

nem készült felvétel

1978–1982
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Csapó György - dob, ütőhangszerek
  • 1-2. album
  • 1979-es koncertkislemez
  • angol kislemez
  • Ballagás filmzene és kislemez
  • Egy nap rock (Barta Alfonz nélkül)
1982–1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Róna György - basszusgitár (1982, ideiglenesen)
  • Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
  • Fortuna László - dob, ütőhangszerek
  • 1,2,3... Start (Róna Györggyel)
  • 3. album (Zselencz Lászlóval)
1983
  • Pataky Attila – ének
  • Slamovits István – gitár, ének
  • Zselencz László – basszusgitár
  • Fortuna László - dob, ütőhangszerek
  • 4. album
  • Kölyköd voltam film

Barta Alfonz 1980 őszétől 1982 elejéig sorkatonai szolgálatát töltötte, de nem vettek be mást a helyére: fontosabb koncertekre és felvételekre (1980 - szovjet turné, Ballagás film és kislemez, 2. album, KEK 1981) kiengedték, a többi koncerten négyen játszották a dalokat, billentyűs hangszerek nélkül, áthangszerelve.
Zselencz Lászlót 1982 elején a kézsérülése miatt helyettesítette Róna György.

Új Edda Művek

Az 1985-ös újrainduláskor hivatalosan Pataky Attila (ének) és Fortuna László (dob, ütőhangszerek) ketten alkották az Eddát, a többi hangszerre több zenészt is kipróbáltak, hol egymást váltva, hol egyszerre. A 6. album megjelenése előtt hirdették ki a véglegesnek gondolt felállást.

1985 nyara

5. album (Csillag Endre nélkül, Gellért Tiborral és Béres Ferenccel)

1985–1986
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Hirleman Bertalan - dob, ütőhangszerek

Pataky - D. Nagy kislemez

1986 nyara
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek

6. album (dob: Papp Tamás)

1986–1987
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek

a 7. album előzetes kislemeze

1987–1988
  • Pataky Attila – ének
  • Csillag Endre – gitár (koncertek első fele)
  • Alapi István – gitár (koncertek második fele)
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek
1988–1991
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Pethő Gábor – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek
  • 7-12. albumok (a 9.-en Alapi helyett Slamovits Istvánnal)
  • PeCsa 1988, VHS
1991–1993
  • Pataky Attila – ének
  • Kun Péter – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek
  • 13., 15. album
  • 14. album új felvételei
  • 16. album unplugged része
  • Edda-tábor VHS
1993–1996
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Donászy Tibor - dob, ütőhangszerek
  • 16. album: Lelkünkből
  • 17., 19. album
  • 18. album új felvételei
  • Hazatérsz kislemez
  • Elvarázsolt Edda-dalok
  • 15 éves jubileumi koncert VHS
1996-
  • Pataky Attila – ének
  • Alapi István – gitár
  • Kicska László – basszusgitár
  • Gömöry Zsolt – billentyűs hangszerek
  • Hetényi Zoltán - dob, ütőhangszerek
  • albumok 20.-tól
  • Aréna 2007 DVD

Vendégzenészek

  • Kegye János - szaxofon, fúvós hangszerek; 1982-ben a Platina Turnén vett részt először, majd ezt követően az 1983-as feloszlásig közreműködött koncerteken és stúdióban is (a 4. albumról azonban lekeverték)
  • Kincses György – fúvós hangszerek, 1982, Platina-turné
  • Gömöry Zsolt – az 1982-es Platina-turnén még fúvós hangszereken játszott, majd 1985-ben az újjáalakulás után ő lett az egyik billentyűs a koncerteken. Az 5. album megjelenése után lépett elő teljes jogú taggá.
  • Gay Tamás - billentyűs hangszerek; koncertek, 1983 (Barta Alfonz kilépése után)
  • Mirkovics Gábor – basszusgitár, 1985, koncertek, az 5. albumon is hallható, a megjelenés után teljes jogú taggá lépett elő.
  • Csillag Endre – gitár; már 1983-ban, Barta Alfonz távozása után felmerült a neve második gitárosként, próbáltak is vele, de végül nem csatlakozott; majd 1985-ben az 5. album megjelenését követően tért vissza, nem sokkal később teljes jogú taggá lépett elő.
  • Mohai Tamás – gitár; az 1985-ös újjáalakuláskor először vele próbáltak
  • Szénich János – gitár; 1985-ben az újjáalakuláskor egy ideig ő is játszott a koncerteken
  • Gellért Tibor – gitár; szintén 1985-ben közreműködött koncerteken, az 5. albumon is játszott, végül azonban nem őt válaszották. Az utóbbi években hangmérnökként tevékenykedik az Edda-koncerteken.
  • Tátrai Tibor – gitár; 1985-ben közreműködött a koncerteken, hallható az 5. albumon is. Nem volt tagjelölt, csak ideiglenesen vállalta.
  • Béres Ferenc - billentyűs hangszerek; 1985-ös koncertek, Gömöry Zsolttal együtt, az 5. albumon is hallható, a megjelenés után azonban nem őt válaszották.
  • Raus Ferenc - dob, ütőhangszerek; 1986, koncertek, Hirleman Bertalan távozása után
  • Papp Tamás - dob, ütőhangszerek, 1986, 6. album
  • Makovics Dénes – basszusgitár; 1991 tavasza, Pethő Gábor kilépésétől Kicska László csatlakozásáig

Korábbi tagok vendégszereplései

  • 1983-ban a miskolci búcsúkoncerten egy-egy dal erejéig színpadra lépett Darázs István, Csapó György és Róna György
  • 1988-ban a Petőfi Csarnokban Slamovits István és Zselencz László is játszottak (a VHS-re nem kerültek fel ezek a dalok). A gyémántlemez-átadáson rajtuk kívül Csapó György is részt vett, ő azonban egészségi állapota miatt nem zenélt.
  • 1988-ban Slamovits Istvánnal készült a Pataky-Slamovits album.
  • 1990-ben Miskolcon és a Kisstadionban a 10 éves jubileumi koncertek elején az 1974-es felállás játszott: Pataky Attila, Beély Katalin, Ferenczi Zoltán, Fancsik Zoltán (az elhunyt Halász József helyett az aktuális felállás dobosa, Donászy játszott), majd volt egy blokkja a „Bakancsos” néven emlegetett 1978-82 közötti felállásnak is: Pataky, Slamovits, Zselencz, Barta, Csapó, mellettük vendégszerepelt Darázs István is.
  • 1995-ben a BS-ben a 15 éves jubileumi koncerten öt dal erejéig Slamovits és Zselencz is játszottak (ebből három hallható a CD-n), egy dalban Barta is csatlakozott hozzájuk (nem került a CD-re).
  • 2000-ben a Kisstadionban a 20 éves jubileumi koncerten a 10 évvel korábbihoz hasonlóan volt egy blokkja az 1978-82-es felállásnak, az aktuális felállás blokkjában pedig Csillag Endre és Donászy Tibor is felléptek.
  • 2001-ben a Petőfi Csarnokban egy dal erejéig játszott Pethő Gábor.
  • 2004-ben a „miskolci időszámítás” szerinti 30 éves jubileumi koncerten Zselencz László is játszott (az eredeti tervek szerint Fortuna László is fellépett volna, de egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott elmenni).
  • 2008-ban a Petőfi Csarnokban Csillag Endre pengette a gitárt a "Gyere őrült" és a "Veled vagyok" alatt.

Diszkográfia

Az albumokat típusuk szerint csoportosítva közöljük, az együttes viszont a sorszámozásnál mindet figyelembe veszi, a koncertfelvételeket és a válogatásokat is. Ezeket a sorszámokat a cím után zárójelben tüntetjük fel (kivéve, ha az albumcím eleve tartalmazza).

Kislemezek, maxik:

Stúdióalbumok:

Angol nyelvű stúdióalbum:

Koncertalbumok:

Válogatásalbumok és újra felvett anyagok:

Egyéb albumok:

Videoklipek:

Az együttes alábbi dalaiból készültek videoklipek:

Filmográfia

  • Ballagás - a filmben több Edda-dal elhangzik, az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik
  • Egy nap rock - koncert-dokumentumfilm az 1981-ben a Hajógyári szigeten tartott fesztiválról, melyen az Edda is játszott
  • A pártfogolt - az egyik jelenet az együttes koncertjén játszódik az 1981-es Dorogi Rockfesztiválon a Változás című dalt adják elő
  • Kölyköd voltam - dokumentumfilm az 1983-as feloszlásról
  • Koncert tűzközelben – az 1986-ban a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben tartott koncert felvétele, MTV adta
  • Edda a Petőfi Csarnokban 1988. június - VHS
  • Unplugged koncert - az MTV adta, hanganyaga felkerült a Lelkünkből albumra
  • Edda-tábor - VHS az 1994-es agárdi koncertről
  • 15. születésnap - VHS (rövidebb anyag, mint a dupla CD)
  • 20 éves jubileumi koncert, Kisstadion - az MTV adta két részben
  • Sláger Rádió Megaparty - egyéb előadókkal közös DVD a 2005-ös Sláger Rádiós koncertről
  • Amíg él, el nem felejti - DVD a 2007-es Papp László Sportarénabeli koncertről
  • Edda művek - Turné 2010 - 30 év együtt Veletek-koncert DVD a 30 éves jubileumi turnéról (2011)

Könyvek az Eddáról

Kapcsolódó együttesek

  • Zártosztály – 2012-ben Csillag Endre, Mirkovics Gábor és Donászy Tibor hozták létre ezt a formációt, a nyolcvanas évek közepi Edda felidézésére. A dalokat az Irigy Hónaljmirigyből ismert Sipos Péter énekli, billentyűs hangszereken Lázár Zsigmond játszik.2015-ben egy koncert erejéig Barta Alfonz is velük játszott.

Megjegyzések

  1. A Pataky-Slamovits album hamarabb készült, mint a Szaga van!, de megjelenésekor még nem számolták az Edda-albumok közé, mivel Slamovits István akkoriban már nem az Edda tagja volt. 1990-ben azonban már a „10 év, 10 album” szlogen figyelembe vette.
  2. A Karaoke album eredetileg nem kapott sorszámot, 2000-ben azonban a „20 év, 25 album” szlogen figyelembe vette (az előtte megjelent Nekem nem kell más sorszáma 24. volt)

Hivatkozások