Echsenbach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Echsenbach
A Szt. Jakab-plébániatemplom
A Szt. Jakab-plébániatemplom
Echsenbach címere
Echsenbach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Zwettli járás
Irányítószám 3804, 3900, 3902, 3903
Körzethívószám 02849
Forgalmi rendszám ZT
Népesség
Teljes népesség1256 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság572 m
Terület23,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Echsenbach (Ausztria)
Echsenbach
Echsenbach
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 43′, k. h. 15° 12′Koordináták: é. sz. 48° 43′, k. h. 15° 12′
Echsenbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Echsenbach témájú médiaállományokat.

Echsenbach osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 1258 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Echsenbach a Zwettli járásban
Rieweis kápolnája
A Hartl Haus üzeme

Echsenbach Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik, az Aubach folyó mentén. Területének 21,6%-a erdő. Az önkormányzat 7 településrészt és falut egyesít: Echsenbach (790 lakos 2019-ben), Gerweis (132), Großkainraths (95), Haimschlag (84), Kleinpoppen (79), Rieweis (29) és Wolfenstein (49).

A környező önkormányzatok: északkeletre Schwarzenau, délkeletre Allentsteig, délnyugatra Zwettl, északra Vitis.

Története[szerkesztés]

Echsenbach első említése 1175-ből származik, amikor birtokosának, Hadmar de Ochsenbachnak javára történő adományt hűbérura, az allentsteigi Marquart von Tige megerősítette. Echsenbach erődje a gazdag Kuenringek védelmi vonalának volt a tagja, pontos helye ma már nem állapítható meg. A település egy ófelnémet személynévről, az Ohsóról kapta a nevét.

A Idősebb Szt. Jakab-plébániatemplomot a 13. század közepén alapították. Az egyházközség a passaui püspökséghez tartozott. A régi hajó falai, valamint a román stílusú keleti torony alatti szentély ebből a korból való. 1427 körül az eredetileg sík mennyezetet gótikus boltozattal cserélték ki és a karzatot megemelték. 1580 körül Echsenbach Mária-búcsújáró hely volt. A templomot 1957-ben nagymértékben kibővítették.

A protestantizmus elterjedésekor, 1572-ben Haager von Allentsteig (Echsenbach akkori ura) lutheránus prédikátort hozatott a faluba, amely lakóinak nagy része egy évtizedebn belül felvette az új vallást. A harmincéves háborúban a falut többször feldúlták, lakóinak jelentős hányada elmenekült.

1896-ban takarékpénztár, 1930-ban postahivatal nyílt a községben. 1910-ben Wenzl Hartl bécsi ácsmester, akinek nyaralója volt a faluban, itt készítette el az első előregyártott elemekből készített házat, amelyet a nemzetközi vadászati kiállításon mutatott be, és amely ma is áll a községben. A Hartl Haus cég házgyára ma Echsenbach legnagyobb munkaadója.

Lakosság[szerkesztés]

Az echsenbachi önkormányzat területén 2019 januárjában 1258 fő élt. A lakosságszám 1910 óta 1200-1300 között mozog. 2016-ban a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 0,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 98,4%-a római katolikusnak, 1,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

A lakosság számának változása:

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Jakab-plébániatemplom
  • az 1734-ben emelt pestisoszlop
  • Kleinpoppen kápolnája
  • Rieweis kápolnája
  • pálinkáspohár-múzeum

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Echsenbach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]