Engelmann-sünkaktusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Echinocereus engelmannii szócikkből átirányítva)
Engelmann-sünkaktusz
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Kaktuszfélék (Cactaceae)
Alcsalád: Kaktuszformák (Cactoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Phyllocacteae
Alnemzetség-
csoport
:
Echinocereinae
Nemzetség: Töviskaktusz (Echinocereus)
Engelm.
Fajcsoport: Echinocereus sect. Erecti
Faj: E. engelmannii
Tudományos név
Echinocereus engelmannii
(Parry ex Engelm.) Lem.
Szinonimák
  • Cereus engelmannii Parry ex Engelm.
  • Echinocereus engelmannii subsp. llanuraensis (Rutow) Felger
  • Echinocereus llanuraensis (Rutow) W.Blum & D.Felix
  • Echinocereus nicholii subsp. llanuraensis Rutow
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Engelmann-sünkaktusz témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Engelmann-sünkaktusz témájú médiaállományokat és Engelmann-sünkaktusz témájú kategóriát.

Az Engelmann-sünkaktusz (Echinocereus engelmannii) nagy területen elterjedt, változatos faj; jóformán ahány rendszerező, annyi változattal. Ezek különbségei leginkább formaiak, a jelentőségüket sokan kétségbe vonják. A változékonyságot híven tükrözi a faj korábbi neveinek sora:

  • Cereus engelmannii,
  • Echinocereus engelmannii var. acicularis Benson,
  • Cereus munzii Parish,
  • Echinocereus munzii (Parish) L. Benson,

Változatok[szerkesztés]

Fontosabb, többé-kevésbé konszenzusos változatai:

  • var. munzii (Parish) Pierce & Fosberg,
  • var. chrysocentrus (Engelmann & Bigelow) Engelmann ex Rümpler,
  • var. purpureus Benson,
  • var. variegatus (Engelmann et Bigelow) Engelmann ex Rümpler,
  • var. howei Benson,
  • var. nicholli L. Bens (ez Arizona déli részén a papago indiánok területén honos, és virágai a törzsváltozattól eltérően liláskékek, levendulaszínűek, tövisei pedig világossárgák),

Élőhely[szerkesztés]

Észak-Amerika délnyugati részén, a sivatagi-félsivatagi átmeneti övre jellemző. A Mojave-sivatag "követeként" felhatol Utah és Nevada államokba, a Grand Canyonban 1500 m magasságig kapaszkodik fel, de ott kisebb, és a tövisei is világosabbak, mint máshol.

Megjelenése[szerkesztés]

A Mojave-sivatagot övező hegyvidéken, a San Bernardino és San Jacinto hegységben barnás aranysárga tövises telepekben nő, és a hajtása jó fél méteresre is megnyúlhat. A törzsváltozat 30–45 cm magasra nő meg. Az egyes hajtások átmérője kb. 6 cm lehet; azokon 10–13 bordát figyelhetünk meg. Az egyes szemölcsökből 12–12 perem- és 2–6 középtövis nő ki a sünkaktuszoktól megszokott tüskegolyó kinézetet biztosítandó. Tövisei ezüstszürkék, tavasszal nyíló, tűzpiros virágainak átmérője 7–8 cm. Termése 3–4 cm-es, piros, ehető.

Tartása[szerkesztés]

Bizarr, ezüstös szépségének titka a sok napsütés és a száraz meleg. Célszerű jó vízelvezető sziklakert egymás mellé illesztett kövei elé és közé ültetni, hogy minél több visszavert meleget kapjon. magyarországon a szabadban többnyire nem teleltethető át, mert hidegtűrése -10 °C alatt bizonytalan. Üvegházban vagy fóliasátorban kiegészítő belső takarással vagy hidegágyban átteleltethető.

Források[szerkesztés]