EU-szabadalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az EU-szabadalom vagy európai uniós szabadalom, korábbi nevén közösségi szabadalom vagy európai közösségi szabadalom,[1] amit néha COMPAT-ként rövidítenek,[2] az Európai Unió keretein belül tárgyalt jövőbeli szabadalmi jogi aktus, ami lehetővé tenné magánszemélyek és társaságok számára a teljes Európai Unión belül egységesen érvényes szabadalom bejegyzését.

Az EU-szabadalom nem egyezik meg az Európai Szabadalmi Egyezmény által megalapozott európai szabadalommal. Az európai szabadalmak bejegyzésük esetén az egyes kijelölt államok szintjén érvényesíthető szabadalomcsomagként léteznek. Ez a szabadalom tulajdonosa és a harmadik felek számára is drága lehet, mivel a szabadalom érvényesítése az egyes államok bíróságain történik, és ha az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) előtti megtámadásra érvényes kilenc hónapos határidő lejárt, nem lehet központilag érvényteleníttetni azt. Az EU-szabadalom ezeket a problémákat hivatott megoldani, olyan szabadalmi jog bevezetésével, ami Európán belül konzisztens, és így a belső piac egyik fő követelményének eleget tenne.

A közösségi szabadalommal kapcsolatos megegyezés nehézségei miatt[3] más, az EU jogi keretein kívüli megoldási javaslatok is születtek a jogi költségek és a szabadalmak fordítási költségeinek csökkentésére. Ilyen megegyezés volt a 2000-es Londoni Megegyezés, ami 2008. május 1-jén lépett életbe, lecsökkentve az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint bejegyzett európai szabadalmak lefordítását igénylő országok számát, ezzel az európai szabadalom megszerzésének költségeit;[4] egy másik az európai szabadalmi perekre vonatkozó egyezmény (European Patent Litigation Agreement, EPLA), ami 2010-ben még csak javaslat formájában létezik.

A megegyezést a nyelvi kérdések hátráltatják 2003 óta,[5] de a 2010-es belga EU-elnökség prioritásként kezelte, és nem tűnt reménytelennek, hogy újabb kompromisszumok árán lezárja az ügyet.[6] A 2011-es magyar EU-elnökség alatt sem sikerült tető alá hozni a megállapodást.[7]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. lásd az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) weboldalát: EU Council agrees on next steps regarding the Community patent (EU patent) Archiválva 2010. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, News, December 8, 2009. Consulted on December 13, 2009
  2. European Commission, Internal Market, Stakeholders debate future policy on patents Archiválva 2013. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, Single Market News, Nr. 42, July 2006 (pdf)
  3. Axel H. Horns, A Unified European Patent System - The Historical Perspective Archiválva 2012. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, IP::JUR blog, February 18, 2010. Consulted on February 20, 2010.
  4. Bruno van Pottelsberghe de la Potterie, Malwina Mejer, "The London Agreement and the cost of patenting in Europe"[halott link], European Journal of Law and Economics, Vol. 29, Number 2, April, 2010, pages 211-237.
  5. BruxInfo: Nyelvi háború hátráltatja az EU-szabadalom ügyét
  6. EurActiv, 2010. október 12.: Kis lépéssel közelebb a szabadalmi megállapodáshoz[halott link].
  7. EurActiv: Az Európai Bíróság kilőtte az EU szabadalom legújabb jogi megoldását. [2011. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 8.)