E-learning

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az e-learning olyan, számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.[1]

E-learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, bemutatásához: a szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az e-learning szinonimájaként az online tanulás, távtanulás, számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú tanulás stb. kifejezések is használatosak.

Az e-learning egyik magyar megnevezése az e-tanulás, de értelmezhető e-tanításként is.

Az e-learning rendszerek nagy előnye, hogy az oktatási rendszer részeire nem korlátozódnak, így nagyon sokszínűen használhatóak a közoktatásban, felsőoktatásban, szakképzések és bármely más oktatáshoz kapcsolódó területen. [2]

E-learning rendszerek[szerkesztés]

LMS - Learning Management System[szerkesztés]

Képzésmenedzsment-rendszer, vagy másképpen keretrendszer.

Olyan, web-alapú rendszerek, melyekkel a tananyagok, segédanyagok és bármilyen, az oktatáshoz köthető "objektumok" rendszerezésre, tárolásra kerülhetnek.
Objektum alatt érthetünk többek között kurzusokat, tanköröket, teszteket, kérdőíveket, naptárbejegyzéseket, jegyzeteket stb.

LCMS - Learning Content Management System[szerkesztés]

Tartalom- (tananyag-) menedzsment-rendszer.

E-learning 2.0[szerkesztés]

Az e-learning 2.0 tanulóközpontú, irregulárisan szerveződő tanulási forma, mely a tanuló autonómiáján és spontán tudáscserén alapulva már nem hierarchikus, hanem sokirányú, decentralizált, sokcsatornás; a kollaboratív tanulásra ösztönözve kibontakoztatja a tanulói kreativitást.

Az e-learning-definíció bírálata a hagyományos pedagógiai értékeket illetően különösen hangsúlyos pontokat érint:

  • újragondolandó „a tanítási-tanulási folyamat” megszervezésének a kérdésköre,
  • a tananyag egységes keretrendszerbe foglalása,
  • valamint a tananyagnak a tanuló számára hozzáférhetővé tétele, ill. kizárólagossága.

Azt kell látnunk, mint ahogy a Web 2.0 sem elsősorban technológiai, hanem szemléletbeli változást jelent,[3] ugyanez igaz az eLearning 2.0-ra is.

Az e-learning típusai[szerkesztés]

Az e-learning rendszereknek két fő típusa különíthető el, a szinkron és az aszinkron képzés. A szinkron képzés során egy időben van jelen a tanulási/tanítási folyamatban a tanár és a tanuló, ami lehetővé teszi, hogy a hallgató azonnal kérdést tegyen fel az oktatónak. Hátránya azonban az, hogy időben kötött. Az aszinkron képzés ezzel ellentétben azt az e-learning képzési formát jelenti, amikor a tanár és a tanuló időben és térben is teljesen elkülönül, tehát a hallgató önállóan és egyedül tanul.[4]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. FORGÓ Sándor: Az eLearning fogalma. In: HUTTER Ottó – MAGYAR Gábor - MLINARICS József: E-LEARNING 2005 (eLearning kézikönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2005. 14.
  2. Falch, Morten (2004): Tanulmány az e-learning módszertani megoldásaival kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról. Tele-információs Központ, Dániai Műszaki Egyetem. URL: http://www.telecottage.mimoza.hu/domain13/files/modules/module15/2263B597E947E3F6.pdf
  3. KULCSÁR Zsolt:(2008): Az integrált e-Learning felé URL: http://mek.oszk.hu/06600/06695/06695.pdf
  4. Lengyel Zsuzsanna Mária (2007): E-learning: tanulás a világhálón keresztül. Debreceni Egyetem Informatika Kar, Debrecen. URL: https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/3121/szakdolgozat.pdf;jsessionid=0837993F51771C37ED64CFDE04FECEB7?sequence=1