Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
Egyéb nevek ELKH
Alapítva 2019. augusztus 1.
Típus tudománypolitikai koordinációs testület
Székhely Budapest
Elnök Maróth Miklós

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vagy rövidítve ELKH hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének, az ELKH Titkárságának feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszikafilológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg. A kutatásfejlesztés és a tudománypolitikai koordináció állami feladatait átvevő intézet megalapításával az Orbán-kormány deklarált célja az volt, hogy egységes szerkezetben biztosítsa a rendelkezésre álló források elosztását az egyes tudományágak és kutatóintézetek között, ezzel elősegítse a hazai kutatási rendszer, az innováció és a kutatásfejlesztés hatékonyságának optimalizálását.[1] A kutatóhálózati szervezet létrehozásában ugyanakkor a parlamenti ellenzék, valamint a tudományos körök egy része a Magyar Tudományos Akadémia autonómiájának megnyirbálását látta, de 2019 májusában az akadémiai kutatóhálózat vezetői is kifogásokat emeltek a kutatóhálózati rendszer tervezett átszervezése kapcsán.[2]

Megalakulása[szerkesztés]

A második Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülését követően történtek intézkedések a kutatásfejlesztési finanszírozás átszervezésére, mint például az akadémiai kutatóintézetek összevonása (2011), tudománypolitikai stratégia kidolgozása (2013), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) létrehozása Pálinkás József vezetésével (2014) stb. A kormány tudománypolitikai törekvései más szakpolitikai területekhez képest nem keltettek nagy hullámokat sem az érdeklődő nyilvánosságban, sem a szakmai körökben.[3][4] Ugyanakkor az Akadémia elnöki székében a Pálinkást 2014-ben váltó Lovász László vezetése alatt a testület több közéleti, oktatásügyi, gazdaságpolitikai stb. állásfoglalásában egyes kormányintézkedések kritikusaként pozicionálta magát,[5][6] amiért kormányközeli publicisták és szakértők nemegyszer retrogád tendenciákkal, baloldalisággal vádolták az Akadémiát.[7][8] Ezek a folyamatok azonban a felszínen nem nyomták rá bélyegüket az Akadémia és a kormány kapcsolatára. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben 2018. május 25-én megtartott magyar–német innovációs napon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában például kiemelte az akadémiai intézetek jelentőségét az innovációs folyamatokban. A kormány tudománypolitikai elképzeléseit felvázolva egyebek mellett az ipari szereplők, az egyetemek és az Akadémia együttműködésének fontosságát hangsúlyozta.[9] Politika és tudomány kapcsolatát azonban némiképp visszamenőlegesen is árnyalja, hogy a 2018 júniusát követő időszakban, az MTA kutatóintézeti hálózata feletti egyezkedések hátterében kormányzati szereplők szájából is elhangzottak az Akadémiát és akadémikusokat aktuálpolitizálással, a kormány kritizálásával vádoló szemrehányások.[10]

A kutatóhálózat központi finanszírozásának terve[szerkesztés]

2018. június 14-én az Index.hu portálon jelent meg a hír a szélesebb nyilvánosság előtt arról, hogy a kormány előtt fekvő 2019. évi központi költségvetési tervezet előirányzata szerint az MTA támogatása a korábbi évek összegének mintegy a felére esik vissza, és a kutatóintézeti hálózat költségvetési támogatására előirányzott 20,1 milliárd forint az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében jelenik meg. Bár e legelső cikkben kormányzati forrásokat nem szólaltattak meg, a szerkesztők a címbe emelték ki következtetésüket: „Elvenné a kormány az MTA kutatóintézeteit”.[11][12] A kormány azonnal cáfolta a sajtó értelmezését, és akként érvelt, hogy célja az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia létrehozása, az erőforrások hatékony felhasználásnak elősegítése.[13] Az Akadémia másnap megerősítette, hogy az illetékes minisztérium a költségvetési tervezetet június 12-én elektronikus úton eljuttatta a tudóstestülethez, de „irreálisan rövid” véleményezési határidővel. Az Akadémia elnökségének 2018. június 15-ei rendkívüli ülésén a megjelent akadémikusok egyhangúlag arra kérték a kormányt, hogy a költségvetési keretszámokat előzetes konzultációt követően véglegesítsék,[14][15] az akadémikusokból és tudósokból álló Stádium 28 Kör pedig a tudomány autonómiája elleni kormányzati támadásként értékelte a fejleményeket.[16] Kevéssel később az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége(wd) is nyílt levélben állt ki az MTA szakmai és pénzügyi függetlensége mellett.[17] A kormány részéről Palkovics László 2018. június 19-én szólalt meg, és azt nyilatkozta, hogy a kormány nem szándékozik az akadémiai kutatóintézetek irányítását átvenni, sem a kutatások fő hangsúlyait meghatározni. Hozzátette azonban, hogy a költségvetési forrásoknak hatékonyan kell szolgálniuk a tudományos kutatásokat.[18] A kialakulóban lévő sajtóháborút a Figyelő június 19-én gyorsította fel, amikor az MTA gyökeres társadalompolitikai reformját támogató, nagy port felkavart cikkében sorra vette az MTA berkeiben „liberális” és „ideológiavezérelt” témákkal foglalkozó kutatókat (bevándorlás, gendertudomány, egyenlő bánásmód stb.).[19][20] A kormány céljaival egyetértő, esetenként tudományos körökből érkező publikációk ezt követően szintén a tudományos eredmények elszámoltatását és a társadalompolitikai prioritások szem előtt tartását hiányolták a kutatásfinanszírozási rendszerben, és üdvözölték a megfogalmazott célokat.[21][22][23][24] Június 22-én a Momentum Mozgalom szervezésében az Akadémia székháza előtt néhány száz embert megmozgató tiltakozó tüntetésre került sor.[25]

2018. június 26-án megindultak az egyeztetések a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között, amelyen a kutatóintézetek vezetői is részt vettek. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van az innovációs törekvések és kutatások, ez utóbbi körön belül pedig az alap- és alkalmazott kutatások finanszírozási rendszerének elkülönítésére. Az Akadémia azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a költségvetési támogatások és a kutatási intézményhálózat felett továbbra is ők rendelkezzenek, ezért Palkovics miniszter alternatív megoldások kidolgozására kérte fel a testületet.[26] Az Akadémia által június 29-ére kidolgozott és Palkovics László miniszternek előterjesztett javaslatban elsősorban arra tettek indítványt, hogy a kölcsönösen megfelelő kompromisszum eléréséig halasszák el a 2019. évi költségvetési tervezet vitás tételszámainak elfogadását. Javasolták, hogy amennyiben a kormány társadalompolitikai céloknak is meg kíván felelni, úgy a fókuszterületeknek a kutatóintézeti hálózat költségvetési rovatában különítsenek el keretet, de ne vegyék el az Akadémiától a kutatások alapfinanszírozásához szükséges összeget. Amennyiben pedig ez elfogadhatatlan a kormány számára, legalább a kutatások szakmai felügyeletét biztosítsák az Akadémiának.[27][28] Július 6-án Palkovics miniszter elfogadhatatlannak minősítette mindkét alternatív megoldást, és amellett tett hitet, hogy a kormány társadalompolitikai céljai legitimek, és a tervezett költségvetés elfogadása fontos lépés a kutatási összegek központi tervezésének irányába. Leszögezte azt is, hogy a kormány az akadémiai kutatóintézeti hálózat működtetésébe nem kíván beleszólni.[29][30] Időközben sajtónyilvánosságot kapott, hogy nem csupán az MTA lehet érintett a kutatásfinanszírozási rendszer központosításában. Egy június elején született kormányrendelet alapján az NKFIH a korábbi gyakorlattól eltérően csak az innovációs és technológiai miniszterrel folytatott egyeztetést követően hirdethette ki az általa kezelt pályázatok eredményét.[31] Az elkövetkező hetekben érdemi előremozdulásra nem került sor, csupán az MTA stratégiai tanácsadó testülete adott ki egy, a korábbi akadémiai álláspontot megerősítő állásfoglalást,[32] a tudóstársaság elnöksége pedig július 25-én úgy határozott, hogy a kormányt a tárgyalások folytatására kéri fel, a kutatóintézetek irányítási rendszerét illetően pedig a 2019. májusi akadémiai közgyűlésig ajánlásokat fogalmaz meg.[33]

A háttérben zajló sajtóháború mindeközben nem lankadt. Ezt egyik oldalról az „Akadémia autonómiájának megcsorbításáról”, a „tudomány államosításáról”, a „kormányzati gyámságról” szóló félelmek, sőt, a Rákosi-kort felidézve az „Akadémia bedarálásáról” szőtt víziók jellemezték,[34][35][36] másfelől pedig a helyzet komolyságát elbagatellizáló „felelőtlen hangulatkeltésről”, „műbalhéról”, „ellenzéki hisztériáról”, vagy éppen az „áltudományos kutatásokra több milliót elpazarló” MTA-ról cikkeztek.[37][38][39][40] A publicisták csörtéi mellett a közgondolkodásban az ellenzéki erőkhöz sorolt médiumok a korábban az Orbán-kormány céljait támogató, de az MTA-val kapcsolatos terveket bíráló tudósokat is igyekeztek megszólaltatni. Interjúk készültek a június 28-án a Professzorok Batthyány Köréből tiltakozásként kilépett Freund Tamás agykutatóval és Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal,[41][42] Pálinkás József – az első Orbán-kormány minisztere, majd az NKFIH vezetője – szintén a kormányzati tervek ellen emelt szót a vele készült interjúkban.[43][44] A szintén jobboldaliként számon tartott Vizi E. Szilveszter farmakológusnak – aki 2002 és 2008 között volt az MTA elnöke – a kormányközeli Magyar Hírlap biztosított lehetőséget arra, hogy Palkovics László korábbi nyilatkozatainak tartalmával vitába szálljon.[45] A sajtótermékek lapjain folyó polémiában szokatlan módon az Akadémia is hallatta a hangját, miután a Figyelő július 4-én egy újabb összeállításában az Akadémia intézeteiben folyó tudományos kutatásokról, a testület finanszírozási hátteréről közölt olyan számadatokat, valamint olyan visszás jelenségekről számolt be, amelyek a szerkesztők véleménye szerint a tudományos testület alkalmatlanságát igazolták.[46] A Magyar Tudományos Akadémia közleményben tiltakozott és pontokba szedve cáfolta a Figyelő adatait és értesüléseit.[47]

A kutatóhálózat átvilágításának terve[szerkesztés]

A háttérben tovább folytak az MTA és az ITM közötti egyeztetések. 2018. augusztus 23-án az MTA elnöke, Lovász László levélben foglalta össze a tudóstestület újabb javaslatait. Ennek egyik legfőbb pontja továbbra is a tervezett költségvetési változtatások elhalasztása, valamint új elemként a kormány és az MTA küldötteiből álló Kutatóhálózati Tudományos Tanács felállítása volt, amelynek feladata a kutatóintézetekben folyó tudományos munka finanszírozása és értékelése lenne. Emellett indítványt tettek arra is, hogy az alapkutatási pályázatok szakfelügyeletére, illetve a tudománypolitikai szempontból fontos fókuszterületek meghatározására szintén álljon fel egy-egy grémium, amelyek tagjai szintén a minisztérium és a tudományos körök delegáltjai lennének.[48] Az akadémiai ajánlásra adott reakció helyett szeptember 10-én Palkovics egy újabb, a kutatási, fejlesztési és innovációs infrastruktúrát érintő „konszolidációs és profiltisztítási” prezentációs anyagot juttatott el Lovászhoz. Ebből kiderült, hogy a minisztérium időközben túllépett az akadémiai kutatóhálózat finanszírozásának kérdéskörén, és az új tervek szerint 2018 decemberéig átalakítanák az MTA szakmai felügyelete alatt álló kutatóintézeti hálózatot. Ezek szerint egyes kutatópontok egyetemi kezelésbe kerülnének át, mások a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. égisze alá kerülnének vagy akár meg is szűnnének. A tervezett változások lényegében az MTA 45 kutatópontjának mintegy harmadát érintenék. A másnap, szeptember 11-ére összehívott akadémiai elnökségi ülésen a megjelentek az újonnan előállt helyzetet egyhangúlag úgy értékelték, hogy a kutatóintézeti hálózat feldarabolásáról szóló munkaanyag elfogadhatatlan, a minisztériummal folytatott tárgyalásokat elakadtnak tekintik, és rendkívüli közgyűlést hívnak össze.[49][50] Palkovics László már másnap sajtóközleményben reagált, amelyben sajnálatát fejezte ki, hogy az Akadémia a nyilatkozattal nyomást kíván gyakorolni a döntéshozókra, ahelyett, hogy a szeptember 12-ére kitűzött tárgyalás konstruktív munkaanyagaként kezelnék az átküldött dokumentumot.[51][52][53] Valóban még aznap sor került a minisztérium és az Akadémia szakértőinek találkozójára, amelyen a felek megállapodtak abban, hogy a helyzet rendezése közös érdekük, ezért a kutatási-pályázati finanszírozás folyamata a megszokott módon, a már hatályos költségvetésnek megfelelően folytatódik, és csak a kutatóintézeti hálózat teljesítményének szakmai átvilágítását követően kerülhet sor bármilyen szerkezeti átalakításra.[54][55] Az elkövetkező hetekben újabb levélváltás zajlott le Lovász László akadémiai elnök és Palkovics László innovációs és technológia miniszter között. Ennek eredményeként az MTA szeptember 25-ei elnökségi ülésén arról számolhattak be, hogy közös megegyezéssel létrejön egy Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság, amelynek feladata 2019 tavaszáig az intézmények szakmai teljesítményének átvilágítása lesz.[56] Az MTA október 2-án, az ITM pedig október 15-én véglegesítette a bizottságba delegált hét-hét tudós névsorát (Török Ádám, Barnabás Beáta, Vékás Lajos, Freund Tamás, Bokor József, Kertész András, Prószéky Gábor, illetve Kásler Miklós, Merkely Béla, Sótonyi Péter, Závodszky Péter, Fülöp Zsolt, Maróth Miklós, Lánczi András).[57][58]

A szeptember 10-e utáni fejleményeket egyes sajtóorgánumok úgy értékelték, hogy az ITM visszakozott, és mégsem kerül sor az akadémiai kutatóintézetek „einstandjára” és „beszántására”,[59][60] de a Magyar Időkben is napvilágot látott olyan nyilatkozat, amely problémásnak tartotta, hogy az akadémiai kutatóhálózattal kapcsolatos kormányzati tervek homályosak.[61] Ugyanakkor Palkovics László egy interjúban leszögezte, hogy visszalépésről szó sincs, a kormány világosan artikulált álláspontja a tárgyalások júniusi megkezdése óta nem változott, a cél az erőforrások optimalizálása a társadalompolitikai célok szem előtt tartásával, amelynek része lehet a kutatóhálózat racionalizálása is.[62] Lovász László akadémiai elnök az Indexnek adott interjújában politikai motivációkat sejtetett az elmúlt hónapok történései mögött, egyúttal kilátásba helyezte lemondását, amennyiben a kutatóintézeti hálózat integritása megsérülne.[63]

Szervezete és működése[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat szervezeti egységei
Jogelőd Intézet neve
MTA Agrártudományi Kutatóközpont Agrártudományi Kutatóközpont
MTA Atommagkutató Intézet Atommagkutató Intézet
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Bölcsészettudományi Kutatóközpont
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
MTA Energiatudományi Kutatóközpont Energiatudományi Kutatóközpont
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtudományi Intézet
MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai Kutatóközpont
MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Szegedi Biológiai Kutatóközpont
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Társadalomtudományi Kutatóközpont
MTA Természettudományi Kutatóközpont Természettudományi Kutatóközpont
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Wigner Fizikai Kutatóközpont
MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája Támogatott Kutatócsoportok Irodája

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2019. évi LXVIII. törvény a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról. Magyar Közlöny, 122. sz. (2019) 4713–4724. o. • Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Magyar Országgyűlés
  2. Az akadémiai kutatóhálózat vezetőinek állásfoglalása. Magyar Tudományos Akadémia (2019. máj. 29.) (Hozzáférés: 2019. szept. 3.)
  3. Kolozsi Ádám: Elmúlt nyolc év: Mit adott a tudománynak Orbán? Index (2018. ápr. 4.) (Hozzáférés: 2019. szept. 5.)
  4. Tudománypolitikai stratégia (2014–2020). Magyarország Kormánya (2013) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  5. Kiállt a Magyar Tudományos Akadémia a CEU mellett. Mandiner (2017. máj. 9.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  6. Az Akadémia komoly kritikát mondott a magyar oktatásügyről. Index (2018. máj. 7.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  7. Novoszáth Péter: Széchenyi forog a sírjában. Magyar Idők (2016. jan. 28.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  8. Ágoston Balázs: Balra húz az Akadémia. Demokrata (2017. jún. 9.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  9. Kiválósági együttműködés az innováció szolgálatában. Magyar Tudományos Akadémia (2018. máj. 25.) (Hozzáférés: 2019. szept. 5.)
  10. Teczár Szilárd: Azta’, Palkovics László miniszter csak annyit mond a tudósok listázásáról: „Az élet ilyen”! Magyar Narancs (2018. szept. 23.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  11. Elvinné a kormány az MTA kutatóintézeteit. Index (2018. jún. 14.) (Hozzáférés: 2019. szept. 5.)
  12. Törvényjavaslat Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről. Országgyűlés (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  13. Egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jön létre. Magyarország Kormánya (2018. jún. 4.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  14. Az Akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez és a kutatás szabadságához. Magyar Tudományos Akadémia (2018. jún. 15.) (Hozzáférés: 2019. szept. 5.)
  15. Az MTA kiáll a függetlenségéért a kormánnyal szemben. Index (2018. jún. 15.) (Hozzáférés: 2019. szept. 5.)
  16. Német Tamás: Akadémikusok tiltakoznak az MTA kutatóintézeteinek államosítása ellen. Index (2018. jún. 15.) (Hozzáférés: 2019. szept. 5.)
  17. ALLEA Publishes Open Letter in support of the Hungarian Academy of Sciences. All European Academies (2018. jún. 25.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  18. Palkovics: A kormány nem akar beleszólni, mely területekre fordítja forrásait az Akadémia. Lokál (2018. jún. 19.) (Hozzáférés: 2019. szept. 5.)
  19. Bevándorlás, homoszexuálisok jogai és gendertudomány – ezek foglalkoztatják leginkább az MTA munkatársait. Figyelő (2018. jún. 19.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  20. Rényi Pál Dániel: Listázott kutatók: „Szomorú, nevetséges, szánalmas, viszont az MTA fenyegetését komolyan kell venni”. 444.hu (2018. jún. 20.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  21. Sebes Gábor: Az Akadémia és az előjogok. Magyar Idők (2018. jún. 25.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  22. Náray-Szabó Gábor: Mari néni és a tudomány. Magyar Idők (2018. jún. 26.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  23. Kacsoh Dániel: „Nincs veszélyben az MTA autonómiája”. Magyar Hírlap (2018. júl. 5.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  24. Az első napok eseményeiről összefoglalóan: Bodnár Zsolt: Kitört a háború a magyar tudományos élet szereplői és a magyar kormány között. Qubit (2018. jún. 21.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  25. Fábián Tamás: Momentum: Nemcsak ellenzékre, hanem ellenállásra is szükség van. Index (2018. jún. 22.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  26. Az ITM alternatív javaslat kidolgozására kérte az Akadémiát. Magyar Tudományos Akadémia (2018. jún. 26.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  27. Az MTA állásfoglalása az ITM innovációs koncepciójáról és javaslatai a benyújtott költségvetési törvénytervezettel kapcsolatban. Magyar Tudományos Akadémia (2018. júl. 4.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  28. Kolozsi Ádám: Az MTA nem kér a Palkovics-tervből, előálltak a saját javaslataikkal. Index (2018. júl. 4.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  29. Szalai Laura: Palkovics László: Prioritások kellenek. Magyar Hírlap (2018. júl. 6.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  30. Palkovics: Legitim igény, hogy a társadalom érdekét szolgáló célokra fordítsuk az adófizetők pénzét. Mandiner (2018. júl. 10.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  31. Tájékoztatás a felfedező kutatási felhívások pályázati eredményéről történő döntés kihirdetési időpontjának változásáról. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (2018. jún. 29.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  32. A Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testületének nyilatkozata. Magyar Tudományos Akadémia (2018. júl. 18.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  33. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való további egyeztetésről. Magyar Tudományos Akadémia (2018. júl. 25.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  34. Juhász Dániel: Tudományállamosítás: nem most kezdődött. Népszava (2018. júl. 11.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  35. Barotányi Zoltán: Szellem és erőszak – Így darálták be a Magyar Tudományos Akadémiát. Magyar Narancs (2018. júl. 12.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  36. Tamás Gáspár Miklós: TGM: A magyar konzervatívoknak is kampec. HVG (2018. aug. 16.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  37. Ligeti Dávid: A tekintélyes Nature folyóirat is beszállt a felelőtlen hangulatkeltésbe. Magyar Idők (2018. júl. 4.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  38. A gendertudománnyal foglalkozó Magyar „Tudományos” Akadémia most épp a Rákosi-korral riogat. 888 (2018. aug. 8.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  39. Alvincz József: Műbalhé a tudósok körül. Magyar Idők (2018. aug. 9.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  40. Járosi Márton: Hamis nézetek tudományos mezben. Magyar Idők (2018. aug. 31.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  41. Kolozsi Ádám: Kilépett a legnevesebb magyar kutató a jobboldali tudósok közül az MTA „államosítása” miatt. Index (2018. jún. 29.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  42. Kolozsi Ádám: Az Akadémia bedarálása katasztrófa Magyarországnak. Index (2018. júl. 10.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  43. Pálinkás: Továbbra is jó a viszonyom Orbán Viktorral. ATV (2018. júl. 17.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  44. Kolozsi Ádám: Agyműtétre a választás sem ad felhatalmazást. Index (2018. júl. 24.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  45. A magyarhirlap.hu archívumában már nem elérhető a publikáció. Válasz a miniszternek – Vizi E. Szilveszter írása. Magyar Tudományos Akadémia (2018. júl. 12.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  46. Megengedhetetlen az Akadémiáról vitázni? Figyelő (2018. júl. 4.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  47. Félrevezető állítások a Figyelőben – az MTA helyreigazítást kért. Magyar Tudományos Akadémia (2018. júl. 13.) (Hozzáférés: 2019. szept. 6.)
  48. Lovász László levele Palkovics László részére. Magyar Tudományos Akadémia (2018. aug. 23.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  49. Az MTA elakadtnak tekinti az ITM-mel való tárgyalásokat, de folytatni kívánja azokat a kormánnyal. Magyar Tudományos Akadémia (2018. szept. 11.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  50. Kolozsi Ádám: A miniszter visszakozott, egyelőre nem einstandolják a kutatóintézeteket. Index (2018. szept. 15.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  51. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye. Országos Sajtószolgálat (2018. szept. 12.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  52. Tóth Balázs: Nem tetszik Palkovicséknak az Akadémia nyomásgyakorlása. Index (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  53. Szalai Laura: „Valótlanságokat állít az Akadémia”. Magyar Hírlap (2018. szept. 13.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  54. Részleges megállapodás az MTA és az ITM között. Magyar Tudományos Akadémia (2018. szept. 14.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  55. MTA: Részleges megállapodás született az Akadémia és az ITM között. Magyar Idők (2018. szept. 16.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  56. Tájékoztató az MTA és az ITM közötti egyeztetésekről, 2018. szeptember 25. Magyar Tudományos Akadémia (2018. szept. 26.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  57. Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közötti egyeztetésről – 2018. október 16. Magyar Tudományos Akadémia (2018. okt. 16.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  58. Rovó Attila: Ők 14-en világítják át az MTA-t. Index (2018. okt. 16.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  59. Kolozsi Ádám: A miniszter visszakozott, egyelőre nem einstandolják a kutatóintézeteket. Index (2018. szept. 15.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  60. Albert Ákos: Egyelőre mégsem szántják be az MTA-s kutatóintézeteket. 444.hu (2018. szept. 15.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  61. Kárpáti András: A genderelmélet nem tudományág. Magyar Idők (2018. szept. 26.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  62. Teczár Szilárd: „Egy centit nem léptünk hátra”. Magyar Narancs (2018. szept. 20.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)
  63. Kolozsi Ádám: A miniszter visszakozott, egyelőre nem einstandolják a kutatóintézeteket. Index (2018. szept. 15.) (Hozzáférés: 2019. szept. 7.)