Döbrököz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Döbrököz
Katolikus templom
Katolikus templom
Döbrököz címere
Döbrököz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásközség
PolgármesterFarkas Edit (független)[1]
Irányítószám7228
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1867 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 18° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 18° 15′ 00″
Döbrököz (Tolna vármegye)
Döbrököz
Döbrököz
Pozíció Tolna vármegye térképén
Döbrököz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Döbrököz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Döbrököz község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Döbrököz Dombóvártól 10 kilométerre északkeletre fekvő, Kapos menti település, Tolna vármegye délnyugati részében. Közigazgatási területén áthalad a Hőgyész-Dombóvár közötti 6532-es út is, de a központján csak az abból kiágazó 65 159-es számú mellékút húzódik végig.

A települést a hazai vasútvonalak közül a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja található itt: Döbrököz vasútállomás, mely a község központja közelében, a Kapos jobb parti oldalán helyezkedik el, közúti elérését a 65 159-es út végétől induló 65 356-os számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

A település környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, a falu határában található ún. Tüszküs-hegy környékén őskori leletek kerültek elő. Az első földvárat az Apor, vagy a Szák nemzetség építette, amit egy 1309-ben kelt oklevél bizonyít. Százharminc évvel később a vár a Szerecsen-família birtokába került. A legutolsó családfő – János – halála után annak özvegye, szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. Az esküvőt Döbröközön tartotta a pár és a népes vendégsereg. A Magyarország nádorává megválasztott, ám a vagyonától később megfosztott Werbőczyt a budai várat 1541-ben elfoglaló törökök a magyarok főbírájává nevezték ki. Halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, amellyel 1542-ben Kászon basa csapata ellen vonult, és le is győzte a kozári csatamezőn. Néhány esztendővel később azonban már ő és katonái sem tudtak ellenállni a túlerőnek, a török elfoglalta a döbröközi várat, ami aztán 142 éven keresztül a kezén is maradt.

Bővebben: Döbröközi harcok

A török had kiűzése után a terület gróf Esterházy Pál nádor tulajdonába került, aki 1712-ben Cserénfai Istvánt bízta meg a rácdúlás miatt elnéptelenedett falu újbóli betelepítésével. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották. Ebben az időben a községet katolikus vallású magyarok lakták, akiknek a többsége szőlő- és dohánytermesztéssel foglalkozott, a különböző mesteremberek pedig céhekbe tömörültek.

Néhány évtizeddel később a jobbágyok felszabadításának és a községet is érintő Budapest-Pécs vasútvonal megépítésének köszönhetően jelentősebb fejlődésnek indult a falu, melynek lakói zömmel a mezőgazdaságból éltek, vagy a dombóvári vasúti üzemekben vállaltak munkát. Döbrököz utolsó birtokosa – Esterházy Pál herceg – 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Szabó István (független)[3]
  • 1994–1998: Szabó István (független)[4]
  • 1998–2002: Szabó István (független)[5]
  • 2002–2006: Szili Lajosné (független)[6]
  • 2006–2010: Szili Lajosné (független)[7]
  • 2010–2014: Szili Lajosné (független)[8]
  • 2014–2019: Farkas Edit Gizella (független)[9]
  • 2019-től: Farkas Edit (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2064
1946
2500
1914
1780
1867
201320152020202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 2,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 13,6% (16,3% nem nyilatkozott).[10]

Döbrököz - várrom légi fotón

Nevezetességei[szerkesztés]

Katolikus templom[szerkesztés]

Döbrököz első templomáról csak a 18. század derekáról maradtak fenn adatok. Ezt a templomot, amikor a jelenlegi templomot építeni kezdték, 1900-ban bontották el, de nem maradt róla sem rajz, sem fénykép. Az új templom építéséhez jelentős mértékben járult hozzá a község korábbi plébánosa, Páhy István, aki 1868-ban végrendelet nélkül meghalt, és hagyatékának egyharmada a templomra maradt. Az új neoromán stílusban épült döbröközi templomot Kirschstein Ágoston, bécsi műépítész tervezte, akinek tervei szerint épült a pécsi székesegyház is.

Zsidó temető[szerkesztés]

A községben a 19. század közepétől a holokausztig élt egy kis zsidó közösség, amelynek temetője máig létezik, tagjait 1944-ben elhurcolták, ahonnan a legtöbben nem tértek vissza.

Várrom[szerkesztés]

A várat a 14. században említik először, 1534-ben Werbőczy István tulajdonába került. A törökök kiűzése után a megmaradt romokat magtárrá alakították. Tinódi Lantos Sebestyén itt írta meg a Werbőczy Imre sikerét hozó kozári ütközet történetét.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született Éry Márton (1865–1937) alispán, országgyűlési képviselő.

Képek[szerkesztés]

  • A várrom légi felvétele
    A várrom légi felvétele
  • A falu madártávlatból
    A falu madártávlatból
  • Döbrököz látképe a katolikus templommal
    Döbrököz látképe a katolikus templommal
  • Várrom
    Várrom

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  6. ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  7. ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  10. ↑ Döbrököz Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Döbrököz
A Wikimédia Commons tartalmaz Döbrököz témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Döbrököz&oldid=26231029”