Dámóc
| Dámóc | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Brekk Lászlóné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3978 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 300 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 22′ 39″, k. h. 22° 02′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 39″, k. h. 22° 02′ 25″ | |||
 Dámóc
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dámóc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Dámóc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Bodrogköz magyarországi részének északkeleti csücskében helyezkedik el, közvetlenül a szlovák határ mellett, a megyeszékhely Miskolctól közúton mintegy 110, Sárospataktól 50 kilométerre keletre.
A közvetlenül szomszédos települések közül Zemplénagárd és Lácacséke egyaránt nagyjából 4-4 kilométerre fekszik, a legközelebbi város a határ magyar oldalán a körülbelül 17 kilométerre lévő (ám a Tisza túlpartján fekvő, s csak komppal megközelíthető) Záhony.
A határon túl a legközelebbi települések a szlovákiai Perbenyik (Pribeník), Kisdobra (Dobrá) és Bély (Biel); a legközelebbi város pedig Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou).
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el: Lácacséke és Zemplénagárd felől a 3807-es, Révleányvár felől pedig a 3809-es úton; ez utóbbin érhető el Őrhegy nevű, különálló településrésze is.
A határon túli szomszédaival nincs közvetlen közúti kapcsolata, a legközelebbi határátkelőhely Zemplénagárd-Nagytárkány közt található.
Története[szerkesztés]
Az Alsó-Bodrogköz legészakibb településének neve szláv eredetű, 1934-ben Láca határjárásában szerepel először Villa Dámócz néven. A települést a 15. században az Agárdyak, a Tárkányiak és a Szécsiek birtokolják, 1510-ben pedig a Vékeyeké. Az 1514-es rovásadó jegyzék lakatlannak írja. 1873-tól a királyhelmeci-, 1882-től a bodrogközi-, 1920-tól a ricsei-, 1956-tól - a járások megszűnéséig - a sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott. Közigazgatásilag 1919-ig Zemplénagárdhoz, 1920 és 1949 között Lácához tartozott. Régebben külterületi települései voltak: Mokcsa, Mulas, Őrhegy, Szélföld és Vadaskert.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kereszti József (KDNP)[3]
- 1994–1998: Kereszti József (KDNP)[4]
- 1998–2002: Dr. Salamonné dr. Angyal Angéla (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Salamonné dr. Angyal Angéla Ilona (független)[6]
- 2006–2008: Szajkó János (független)[7]
- 2008–2010: Tömös Béla Gyuláné (független)[8]
- 2010–2014: Tömös Béla Gyuláné (független)[9]
- 2014–2019: Tömös Béla Gyuláné (független)[10]
- 2019-től: Brekk Lászlóné (független)[1]
A településen 2008. december 14-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de szoros küzdelemben, a győzteshez képest 5 szavazatnyi különbséggel csak a második helyet tudta elérni három jelölt közül.[8]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 364 | 372 | 371 | 299 | 307 | 300 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 18,8% cigánynak, 0,3% ruszinnak, 0,3% ukránnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26%, református 30,1%, görögkatolikus 29,6%, felekezeten kívüli 3% (10,5% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 30,6% cigánynak, 0,3% görögnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,9% volt római katolikus, 36,5% református, 24,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 4,2% felekezeten kívüli (16% nem válaszolt).[14]
Látnivalók[szerkesztés]
- Őrhegyi Pihenőpark
- Szahajdó-érmaradvány
- Görög-katolikus templom
- Görögkatolikus szerzetesek
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Dámóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Dámóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dámóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Dámóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dámóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Dámóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ a b Dámóc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. december 14. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Dámóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
- ↑ Dámóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Dámóc Helységnévtár
- ↑ Dámóc Helységnévtár
