Dzsungelvarjú

Dzsungelvarjú
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Varjúfélék (Corvidae);
Alcsalád:	Corvinae;
Nem:	Corvus;
Faj:	C. macrorhynchos;
Tudományos név
	Corvus macrorhynchos; Wagler, 1827
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Dzsungelvarjú témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsungelvarjú témájú médiaállományokat és Dzsungelvarjú témájú kategóriát.

A dzsungelvarjú (Corvus macrorhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1827-ben.^[3]

Alfajai

Corvus macrorhynchos japonensis (Bonaparte, 1850) - Szahalin déli része, a Kuril-szigetek és Japán
Corvus macrorhynchos connectens (Stresemann, 1916) - a Rjúkjú-szigetek északi és középső szigetei
Corvus macrorhynchos osai (Ogawa, 1905) - a Rjukjú-szigetek déli szigetei
Corvus macrorhynchos mandshuricus (Buturlin, 1913) - Szibéria keleti és délkeleti része, Szahalin északi része, a Koreai-félsziget és Kína északkeleti része
Corvus macrorhynchos colonorum (Swinhoe, 1864) - Kína középső és déli része, Tajvan, Hajnan és az Indokínai-félsziget északi része
Corvus macrorhynchos tibetosinensis (O. Kleinschmidt & Weigold, 1922) - Tibet, a Himalája keleti vonulatai, Mianmar északi része és Délnyugat-Kína
Corvus macrorhynchos intermedius (Adams, 1859) - Afganisztán, Pakisztán, India északi államai, Nepál és Bhután
Corvus macrorhynchos macrorhynchos (Wagler, 1827) - a Maláj-félsziget középső és déli része, Szumátra, Jáva, Borneó és a Kis-Szunda-szigetek
Corvus macrorhynchos philippinus (Bonaparte, 1853) - a Fülöp-szigetek ^[2]

Előfordulása

Afganisztán, Bhután, Dél-Korea, Észak-Korea, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Japán, Kambodzsa, Kína, Kelet-Timor, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Oroszország, Szingapúr, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők, száraz erdők és szavannák, tengerpartok, folyók és patakok környéke, valamint vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 59 centiméteres, testtömege 450-1000 gramm,^[5]

Szaporodása

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe még rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2025. december 17..
1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2025. december 17..
↑ "Avibase". Hozzáférés: 2025. december 17..
1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2021. október 24..
↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2025. december 17..

További információk

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2025. december 17..

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2025. december 17..

[B-2] 1 2 "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2025. december 17..

[C-3] "Avibase". Hozzáférés: 2025. december 17..

[D-4] 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2021. október 24..

[E-5] "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2025. december 17..

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]