Dzsehuti (fáraó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dzsehuti
Thuti
előd
egyiptomi fáraó
utód
ismeretlen (Ryholt)
I. Szobekemszaf (von Beckerath)
XVI.[1][2] vagy
XVII. dinasztia
VIII. Szobekhotep (Ryholt)
Montuhotepi (von Beckerath)

Dzsehuti egy edfui kőtömbön[3]
Dzsehuti egy edfui kőtömbön[3]

Uralkodása 3 évig i. e. 1650 körül
Prenomen
<
rasxmsmn
n
N19
>

Szehemré Szementaui
Nomen
<
G26ty
>

Dzsehuti
Főfelesége Montuhotep
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsehuti témájú médiaállományokat.

Dzsehuti (uralkodói nevén Szehemré Szementaui) ókori egyiptomi uralkodó, valószínűleg a thébai XVI. dinasztia második fáraója,[1][2] aki Felső-Egyiptom egyes részei fölött uralkodott a második átmeneti korban, de az is lehet, hogy a XIII. dinasztia végének[4] vagy a XVII. dinasztia elejének egyik királya.[5] A torinói királylistán a 11. oszlop első sorában szerepel, és három évnyi uralkodási időt tulajdonítanak neki. Kim Ryholt és Darrell Baker szerint VIII. Szobekhotep követte a trónon.[1][2]

Helye a kronológiában[szerkesztés]

Vitatott, melyik dinasztiába tartozott; a torinói királylistának ez a része nem értelmezhető teljes bizonyossággal. Több uralkodót is említ Szehemré […] néven, és a dokumentum károsodása miatt itt sem szerepel teljes név. Így Dzsehuti, akinek uralkodói neve Szehemré Szementaui volt, bármelyik, a torinói királylistán szereplő Szehemrével azonos lehet, a XIII., a XVI. és a XVII. dinasztia egyik királyával is.

Darrell Baker és Kim Ryholt szerint a XVI. dinasztia tagja volt, és a thébai régiót kormányozta i. e. 1650 után.[2] Claude Vandersleyen és Christina Geisen két tanulmánya a memphiszi XIII. dinasztia végéhez sorolja Dzsehutit,[4][6] felesége koporsójának stilisztikai jellemzői alapján, Stephen Quirke szerint azonban bizonyítatlan feltételezésekre alapozik.[7] Jürgen von Beckerath egy régebbi elmélete alapján, mellyel Hans Stock is egyetért, Dzsehuti a Théba rövid ideig tartó hükszosz megszállása után Felső-Egyiptomban létrejött XVII. dinasztia elejéhez tartozott. Ezt alátámasztja az is, hogy felesége, Montuhotep sírját a leginkább a XVII. dinasztiához kapcsolódó Dirá Abu'l Nagában fedezték fel. Más tudósok, köztük Chris Bennett azonban rámutattak, hogy ez nem feltétlen jelenti azt, hogy Dzsehutit is itt temették el.[4]

Egyes egyiptológusok szerint Dzsehuti Ibiau vezír unokáját vette feleségül. Ibiau a XIII. dinasztia egyik királyát, Uahibré Ibiaut (i. e. 1712–1701 körül) szolgálta, ami azt jelenti, két nemzedéknyi idő telt el Uahibré Ibiau és Dzsehuti között.[8][9] Még mindig bizonyítatlan azonban, hogy Montuhotep Ibuau unokája volt, így az is csak feltételezéseken alapul, hogy Dzsehuti két nemzedékkel Ibiau után élt.[10]

Említései[szerkesztés]

Montuhotep királyné kozmetikai ládikája. Eredetileg lehet, hogy Dzsehuti kanópuszládájának készült.

Dzsehutit a torinói királypapirusz mellett a karnaki királylista is említi. Korabeli említései mind a Nílus-völgy egy 145 km-es, Deir el-Ballász és Edfu közti szakaszáról származnak.[1] Ez nagyjából megfelel annak a területnek, amelyre a XVI. dinasztia uralkodóinak hatalma kiterjedt.[1] Dzsehuti neve és uralkodói neve egyetlen kőtömbről ismert, melyet Flinders Petrie fedezett fel Deir el-Ballászban. Edfuból előkerült egy festett kőtömb is, melyen Dzsehuti kártusa szerepel, valamint az uralkodó ábrázolása, fején Alsó-Egyiptom vörös koronájával, annak ellenére, hogy Alsó-Egyiptomig biztosan nem terjedt a befolyáa.[3][4] Ezt leszámítva csak felesége sírjából kerültek elő említései. Montuhotep sírját érintetlenül találták meg 1822-ben, mára elveszett koporsóján a Halottak Könyve szövegeinek legkorábban ismert példánya szerepelt. Montuhotep kozmetikai szereket tartalmazó ládikáján Dzsehuti neve és uralkodói neve szerepel, halotti formulákkal, valamint egy szöveggel, amely szerint a ládikát ajándékba kapta a királytól.[1]

Egy feltételezés szerint a dél-szakkarai piramis, melynek tulajdonosát nem sikerült azonosítani, Dzsehuti számára épülhetett, mivel a benne talált, töredékesen fennmaradt Uszerha[…] felirat talán Dzsehuti Arany Hórusz-nevére utal.[11]

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
iTi
m
A24
Srxtail2.svg
ỉṯỉ-m-nḫtw
Itiemnahtu
„Aki erővel hódít”
Arany Hórusz-név
G8
G8wsrsxa
a
Z2
wsr-ḫˁ.w
Uszerhau
„Kinek megjelenései hatalmasak”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
rasxmsmn
n
N19
Hiero Ca2.png
sḫm-rˁ s-mn-t3.wỉ
Szehemré Szementaui
„Ré hatalma, amely [újra] megalapítja a Két Földet”[1]
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
G26ty
Hiero Ca2.png
ḏḥwtỉ
Dzsehuti
Thot

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Djehuti című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a b c d e f g Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, pp. 90-91
  2. a b c d K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online here.
  3. a b M. von Falck, S. Klie, A. Schulz: Neufunde ergänzen Königsnamen eines Herrschers der 2. Zwischenzeit. In: Göttinger Miszellen 87, 1985, p. 15–23
  4. a b c d Christina Geisen, Zur zeitlichen Einordnung des Königs Djehuti an das Ende der 13. Dynastie, Studien zur Altägyptischen Kultur, Bd. 32, (2004), pp. 149-157
  5. Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz : P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, see p. 126–127.
  6. Claude Vandersleyen: Rahotep, Sébekemsaf 1er et Djéhouty, Rois de la 13e Dynastie. In: Revue de l'égyptologie (RdE) 44, 1993, p. 189–191.
  7. S. Quirke, Review von Geisen: Die Totentexte…. In: Journal of Ancient Near Eastern Religions. Nr. 5, 2005, p. 228–238.
  8. Labib Habachi: "The Family of Vizier Ibiˁ and His Place Among the Viziers of the Thirteenth Dynasty", in Studien zur altägyptischen Kultur 11 (1984), pp. 113-126.
  9. Ryholt, p. 152, 555. jegyzet
  10. W. Grajetzki, Court Officials of the Egyptian Middle Kingdom, London 2009, p. 40.
  11. Christoffer Theis, "Zum Eigentümer der Pyramide Lepsius XLVI / SAK S 6 im Süden von Sakkara", Göttinger Miszellen 218 (2008), pp. 101–105