Dzsanibek Giráj krími kán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dzsanibek Giráj
جانيبک كراى
Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
1610 1623
16281635
Elődje I. Szelamet Giráj
Utódja 1623-ban III. Mehmed Giráj
1635-ben Inajet Giráj
Életrajzi adatok
Uralkodóház Giráj-dinasztia
Született 1568
Elhunyt 1636 (68 évesen)
Rodosz
Édesapja Sakaj Mubarek Giráj
Gyermekei Mubarek
Szahib

Dzsanibek Giráj (krími tatár: Canibek Geray, جانيبک كراى), (15681636) krími tatár kán.

Dzsanibek a núreddin Sakaj Mubarek Giráj fia és I. Devlet Giráj kán unokája volt. Szelamet kán feleségül vette özvegy édesanyját, őt magát pedig a saját fiává fogadta. Mikor Mehmed kalga külföldre menekült, Dzsanibek foglalta el a helyét.

Szelamet kán 1610-es halála után ő foglalta el a krími trónt. Kalgának öccsét, Devletet, núreddinnek Szelamet fiát, Azamatot tette meg. Uralkodása alatt hűséges szövetségese maradt a Fényes Portának, elkísérte a szultánt perzsiai és lengyelországi hadjárataira. A háborúkban nem volt különösen szerencsés: a néhány győzelem alig ellensúlyozta a nagy csatavesztéseket. Ügyelt arra, hogy északi szomszédai közül egyik se erősödjön meg túlságosan, az 1630-as években már a IV. Ulászló lengyel királyt segítette a rátámadó orosz cárral szemben. Portyázó csapatai egészen Moszkváig eljutottak.

Dzsanibek művelt ember volt, járatos volt az irodalomban. Uralkodása a többi kánhoz képest szinte demokratikusnak mondható, többnyire kikérte a klánok vezetőinek véleményét a fontos államügyekben.

1623-ban a török nagyvezír rábeszélésére a szultán leváltotta Dzsanibeket és helyére III. Mehmed Girájt állította. Mehmed megpróbált elszakadni az Oszmán Birodalomtól, mire IV. Murád szultán 1624-ben még sikertelenül, majd 1628-ban a Manszur klán támogatásával sikeresen elkergette Mehmedet és Dzsanibeket ültette vissza a Krím trónjára. A manszurokra támaszkodó Dzsanibek nem tudta kibékíteni egymással a klánokat (az ellenzék fő ereje a Sirin klán volt) és a belső feszültség nyílt összecsapásokká is fajult. 1631-ben kalgává nevezte ki korábbi bizalmasát Azamatot, de a következő évben megölette. 1635-ben a szultán parancsára lemondott káni címéről és Rodosz szigetére vonult vissza, ahol hamarosan meghalt. Ott is temették el, az erőd falainál levő temetőben.

Források[szerkesztés]

  • О. Гайворонский «Созвездие Гераев»
  • О. Гайворонский «Повелители двух материков» тома 1-2
  • Халим Гирай «Розовый куст ханов» (история крымских ханов)

Lásd még[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Джанибек Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
III. Mehmed Giráj
Krími kán
16101623
Gerae-tamga.svg
Következő uralkodó:
III. Mehmed Giráj
Előző uralkodó:
III. Mehmed Giráj
Krími kán
1624
Gerae-tamga.svg
Következő uralkodó:
III. Mehmed Giráj
Előző uralkodó:
III. Mehmed Giráj
Krími kán
16281635
Gerae-tamga.svg
Következő uralkodó:
Inajet Giráj