Dusnoki József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dusnoki József
Életrajzi adatok
Született1953 (66 éves)
Ismeretes mint
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület művelődéstörténet, várostörténet
Tudományos fokozat PhD (2007)
Munkahelyek
KRE BTK egyetemi tanár

Dr. Dusnoki József (1953 – ) történész, levéltáros, egy ideig a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.

Élete[szerkesztés]

A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem folytatott történelmi és német nyelvi tanulmányokat, és 1977-ben szerezte meg felsőfokú végzettségét. 2007-ben kaptam meg a Harruckern-családdal foglalkozó kutatásáért a Phd doktori fokozatot. Dolgozott a Békés Megyei Levéltárban, a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban, majd hosszabb ideig a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen tanított kora újkori egyetemes történetet.

Művei[szerkesztés]

Önálló műve[szerkesztés]

  • Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról. (12 tanulmány) BML. Gyula, 2000. p. 392. /Gyulai Füzetek 12./ A tanulmányok közül itt jelent meg először: Hol volt „Julamonustra” és Vata földvára? A középkori Gyula kezdetei (pp. 15–70.); Gyula mezőváros topográfiájának kérdései (pp. 70–92.); Albrecht Dürer származásáról Haan Lajos könyvének ürügyén (pp. 92–122.) A gyulai vár 1566. évi ostromának időrendje (pp. 126–138.); A fordított világ mentális sémája és Antonius atya fordított világa (256–309.) A honvédtisztek gyulai fegyverletétele a források tükrében (pp. 309–329.)

Szerkesztett művek[szerkesztés]

  • „Szülőföldemnek örök időkre visszavonhatatlanul.” Források a gyulai könyvtár alapításáról. BMK. Békéscsaba, 1986. p. 27.
  • Implom József összegyűjtött kisebb írásai és életművének bibliográfiája. Összeáll. és a kísérő tanulmány. BML. Gyula, 1991. p. 178. /Gyulai Füzetek 2./
  • A hétköznapok historikuma (tanulmányok és források). BML. Gyula, 1997. p. 260. (Co-editor Erdész Ádám)

Könyvfejezetek[szerkesztés]

  • A gyulai vár. In: Végvár a Körösök mellett. Ed. Bencsik János. Gyula, 1983. 5–32. /A gyulai Erkel F. Múzeum kiadványai 73–74./
  • Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái. In: Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. Ed. Erdmann Gyula. BML. Gyula, 1989. 179–279. /Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3./
  • Európaiság és honismeret. Markovicz Mátyás, Tessedik Sámuel és Skolka András Békés vármegyéről. In: Körösök Vidéke. Ed. Erdmann Gyula. BML. Gyula, 1989. 25–38.
  • Haan Lajos, az első megyetörténet írója. In: Körösök Vidéke. Szerk. Erdmann Gyula. BML. Gyula, 1991. 86–93.
  • A Notitia keletkezéséről és Békés vármegye felfedezése. In: Bél Mátyás: Békés vármegye leírása. Ed. Krupa András. BML. Gyula, 1993. 43–55. és 79–107. /Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 18./
  • Békés megye képes krónikája. Eds. Erdmann Gyula–Havassy Péter. Typografika. Békéscsaba, 2001. p. 407. Társszerzőként részvétel négy rész (pp. 63–182.) összeállításában és megírásában.
  • Gyula város és a Dürer család – Die Stadt Gyula und die Familie Dürer. In: A nyitott ajtók és Dürer und die offenen Türen. Ed. Erdész Ádám. Typografika. Gyula, 2008. 43–63.
  • Békés megye képes krónikája. Szerk. Erdmann Gyula–Havassy Péter. 2. jav. és bőv. kiadás. Typografika. Gyula, 2009. pp. 416. Társszerzőként közreműködés négy rész (pp. 63–182.) összeállításában és megírásában.

Műfordítások[szerkesztés]

  • 200 éves lexikoncikk Békés megyéről az 1780-as évekből. In: Körösök Vidéke. Ed. Erdmann Gyula. BML. Gyula, 1988. 14–20.
  • Antonius Hueber: Iratok, vagyis különféle mulatságos történetek évek szerint. Németből ford. és jegyz. In: A hétköznapok historikuma (tanulmányok és források). Eds. Dusnoki-Draskovich József–Erdész Ádám. BML. Gyula, 1997. 162–184.
  • Skolka András: Adalékok Békés vármegye geográfiájához és természetrajzához. 2. Füzes Gyarmath. Németből ford. és jegyz. In: A hétköznapok historikuma (tanulmányok és források). Szerk.: Dusnoki-Draskovich József–Erdész Ádám. BML. Gyula, 1997. 198–211.

Forrás[szerkesztés]