Durián
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A nagy gyümölcsök egy londoni piacon
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Durio zibethinus L., 1774 | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe (a zöld az eredeti élőhelye, a lila ahová betelepítették)
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Durián témájú médiaállományokat és Durián témájú kategóriát. |
A durián (Durio zibethinus) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj.[1][2][3]
Előfordulása[szerkesztés]
A durián eredeti előfordulási területe Indonézia szigetvilága volt, azonban manapság sok más szigetre, valamint Ázsia déli és délkeleti részeire és Ausztrália északi és északkeleti részeire is betelepítették.
Nemzetségének a legismertebb és legtöbbet termesztett faja. Sok helyen fontos gyümölcsnek számít. Arról lett nevezetes, hogy a gyümölcse egyesek számára visszataszító bűzű, míg másoknak kellemes illatú. A nemzetségéből csak a durián található meg a nemzetközi piacokon; több termesztett változatát is kialakították. Főleg a termesztett gyümölcsök a keresettebbek és több pénzt is érnek.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
A faanyaga vörösesbarna.[5] A durián a szabad természetben, azaz a sűrű alföldi erdőkben, akár 45 méter magasra is megnőhet; a termesztett változatok nagyjából csak 10-15 méteresre nőnek meg. A kérge sötétvörösen barna, és alaktalan sávokban hámlik. A levele elliptikus vagy lándzsás, 10-15 centiméter hosszú és 3-4 centiméter széles; tapintásra papírszerű; a felső része sima, míg az alsón számos pikkelyke érezhető. A nagy levélnek 15 levélér párja van. A levélnyelek 1-1,5 centiméteresek és derékszögben ülnek. A virágai virágzatokba tömörülnek; ezeknek a nyele 5-7 centiméteres. Fehér vagy krémszínű szirmai 5 centiméter hosszúak és 2 centiméter szélesek. A termésének az átmérője különböző méretű lehet, a 15 centimétertől a 25 centiméterig változhat. A gyümölcs színe a zöldtől a sárgásbarnáig változik; számos különböző méretű és alakú tüske borítja. A magva gesztenyebarna; a termés vastag, de puha, fehér vagy sárga színű hús takarja be.[5]
Életmódja[szerkesztés]
A virágzás délután kezdődik és estére teljesedik ki. A megporzást a denevérek végzik. Reggelre a virágok szirmai elhullnak, csak a termőtájak maradnak meg.[5]
Képek[szerkesztés]
-
Csemete -
Idős példány törzse -
Kettévágott termés -
Duriánok egy szingapúri piacon
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Plant List: A Working List of All Plant Species. (Hozzáférés: 2014. július 3.)
- ↑ Durio zibethinus at worldagroforestry.org
- ↑ A traveler´s guide to Durian Season Archiválva 2015. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben at yearofthedurian.com
- ↑ ST Foodies Club – Durian King. The Straits Times, 2006. [2007. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 25.)
- ↑ a b c Brown, Michael J.. Durio – A Bibliographic Review. International Plant Genetic Resources Institute (IPGRI) (1997). ISBN 92-9043-318-3. Hozzáférés ideje: 2014. június 3.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Durio zibethinus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Durio zibethinus L. The Plant List
- Germplasm Resources Information Network: Durio
- Durio zibethinus (Bombacaceae)
- the controversial durian
- The durian: stinky fruit, killing fruit
- Nutritional value of durian
- Year of the Durian: a durian lover's travelogue and guide.
- A Durian How To.
- Linnaeus, C. 1774. Syst. Veg. ed. 13: 581.
- Mansfeld's World Database of Agriculture and Horticultural Crops (1998-). IPK Gatersleben. 2010 Dec 28 [1].
