Dunavarsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 14., 18:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Dunavarsány
Szent Kereszt Felmagasztalása templom
Szent Kereszt Felmagasztalása templom
Dunavarsány címere
Dunavarsány címere		 Dunavarsány zászlaja
Dunavarsány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzigetszentmiklósi
Jogállásváros
PolgármesterGergőné Varga Tünde (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám2336
Körzethívószám24
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség8799 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség340,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 58″, k. h. 19° 03′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 58″, k. h. 19° 03′ 58″
Dunavarsány (Pest vármegye)
Dunavarsány
Dunavarsány
Pozíció Pest vármegye térképén
Dunavarsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunavarsány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dunavarsány város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban. Állandó lakosainak száma körülbelül 7000 fő.

Fekvése

Dunavarsány Magyarország középső részén, a Ráckevei-Dunától keletre, Budapesttől délre, mintegy 12 km-re helyezkedik el. A város a Duna ártéri talaján, legfőképp homoktalajon terül el, tengerszint feletti magassága 100-115 méter, legmagasabb pontja a Varsány-hegy, 115 méterre fekszik a tengerszint felett.[4] A város erősen tagolt, több különálló városrészből áll.

Közúton az 51-es főútról közelíthető meg, vonattal a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalon érhető el (Dunavarsány megállóhely).

Városrészei

Dunavarsány területe nyolc városrészre oszlik, melyek nagyrészt területileg is elkülönülnek egymástól.[5]

Kisvarsány

Dunavarsány legnagyobb népességű területe, három városrészt foglal magában:

Kisvarsány-központ, ami egyben a város központi része, itt található a város legtöbb intézménye, kereskeselmi egysége.

Kelet-Kisvarsány és Nyugat-Kisvarsány, melyet a városon átmenő vasútvonal oszt ketté fizikailag is. Ide tartoznak a várostól keletre található bányatavak, illetve a Rukkel-tó is. Nyugat-Kisvarsányhoz tartozik a Nyugati lakópark is.

Nagyvarsány

A város 51-es főút mellett található történelmi része, részben önálló intézményekkel ellátott városrész (tagóvoda, tagiskola, orvosi rendelő).

Dél-Dunavarsány

A Kis- és Nagyvarsánytól délre eső területeket elfoglaló városrész, főként bányatavak és mezőgazdasági területek alkotják. Jelenleg lakatlan (az itteni ingatlan projektek pl. Sun Residence lakópark, félbemaradtak).

Naprózsa lakópark

Az 51-es út mellett Nagyvarsánytól északra létesült lakópark, illetve a mellette található volt szovjet laktanya helyén létesült Panderosa lovaspanzió.

Dunapart

A Dunapart városrész két fő lakóövezetből áll össze: egyfelől a Ráckevei-Duna-ág mentén felépült nyaralósorból, amely mára részben tulajdonosaik állandó lakhelyévé vált, másfelől a város északkeleti csücskében, a Duna-ág és az 510-es út között felépült Forrás lakóparkból. Területéhez tartozik az 510-es út mellett a Dunavarsányi Olimpiai Központ.

Ipari Park

Az 51-es és 510-es illetve a Taksonyi út által határolt terület. Területét nagyrészt a város ipari létesítményei foglalják el, lakott része az ipari parktól keletre taláható Erőspuszta.

Története

Bár a község címerében a varsa, mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevű alán (talán jász, vagy kabar) eredetű néptörzs töredéktől kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek e tájra.

Első írásos említése 1269-ből való. A korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején elnéptelenedett. A falut és környékét V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta.

A középkorban gyéren lakott terület Hunyadi János kormányzósága idején Fejér vármegyéből átkerült Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. A törökök kiűzése után I. Lipót császár türingiai svábokat telepített a környékre. Varsány falu a 19. század közepétől lett a taksonyiak birtoka, önállóságát 1946-ban nyerte vissza.

Dunavarsány legújabb kori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődő település (1854-ben mindössze 146 lakosa volt az akkori Varsány pusztának, de még 1900-ban is csak 284). Fejlődése különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel. A '90-es évek elejétől épült ki a közművek túlnyomó többsége (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat), amely beruházások zömét Dunavarsány koordinálta a kistérségben. A település intézményhálózata a teljes alapellátást biztosítja lakóinak, de vannak emelt szintű ellátást biztosító intézmények és szervezetek is Dunavarsányban (például művészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idősek átmeneti otthona). Országos jelentőségű intézmény a Népstadion és Intézményei Dunavarsányi Edzőtábora, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum.

Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999 nyarán, több éves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerződés aláírására a németországi Gemmingennel, majd 2002. március 15-én a felvidéki Szalóccal.

Közel ezeréves múltja után Dunavarsányt 2004. szeptember 18-án várossá avatták, amelyet méltóan ünnepelt meg az új város lakossága.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1990 és 2023 között
Lakosok száma
4962
5702
7285
7416
7451
8141
8657
8834
8799
199020012011201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 2,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,2%, református 11,9%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 21,2% (31,5% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei

A város természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A festői Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a hétvégi turizmust is vízpart kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak. A Domariba-sziget menti úszóláptól alig néhány száz méterre már szélfútta homokdombokat találunk. A Duna-ág melletti Domariba-sziget hagyományos horgászhely, szép nyaralóházakkal, horgászállásokkal. Északi csúcsához csatlakozik a védett 10 hektáros úszóláp, amely nemcsak ritka növények élőhelye, de látható itt fiókáit nevelő búbos vöcsök, többféle gém, hallható a nádirigó és a nádi tücsökmadár éneke is.

  • A pápa szobor:

1992. június 8-án avatták fel Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész a Katolikus templom előtt található XXIII. János pápa szobrát. [1]

  • Boldog Gizella és Szent Imre szoborcsoport:

2004. szeptember 18-án leplezték le Dunavarsány várossá avatása alkalmából Horváth István szobrászművész alkotását, a Boldog Gizellát és Szent Imrét ábrázoló szobrot. [2]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása templom:

1936-ban szentelték fel a neobarokk stílusú katolikus templomot. Ez a város nagyobbik temploma. Közismert neve: Kisvarsányi templom. [3][halott link]

  • A Szent Vendel templom:

1937-ben szentelték fel Nagyvarsányban a katolikus templomot. Ma ez a város kisebbik temploma. [4]

  • A református templom:

1958-ban szentelték fel a református templomot. [5]

  • A Remény szobor:

2004. május 1-jén Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából avatták fel Nagyvarsányban a Remény szobrot, Monori Sebestyén szobrászművész alkotását. [6]

  • A Hősök tere:

1993. október 23-án avatták fel az átépített Hősök terét. A szobor Györfi Sándor Munkácsy-díjas művész alkotása. [7]

  • A Trianon-emlékpark:

2008. június 4-én avatták fel a trianoni békeszerződés évfordulójára készült gyászemlékművet.[8]

  • A Petőfi szobor: [9]
  • Az Erkel Ferenc Művészeti Iskola (Zeneiskola) [10]
  • A nagyvarsányi Petőfi Klub
  • A településen élt hosszabb ideig Bíró Lajos író, Ady Endre barátja, többek között a VIII. Henrik magánélete, (r. Korda Sándor) és az Öt lépés Kairó (r. Billy Wilder) filmek forgatókönyvírója.

Testvérvárosok

Források

  1. ↑ Dunavarsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. ↑ a b c Dunavarsányról. (Hozzáférés: 2021. május 20.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Dunavarsány város önkormányzatának települési környezetvédelmi programja
  5. ↑ Dunavarsány integrált településfejlesztési stratégiája
  6. ↑ Dunavarsány Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dunavarsány&oldid=20654321”