Duna Televízió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Duna Televízió HD szócikkből átirányítva)
Ha a Duna televízióadóról szeretnél többet tudni, lásd: Duna
Duna Televízió Nonprofit Zrt.
Dunatvzrt.png
Jelmondat: A nemzet televíziója.
Adatok
Indult 1992. december 24.
Társaság Duna Televízió Zrt.
Tulajdonos Közszolgálati Közalapítvány
Ország Magyarország
Székhely Budapest, Kunigunda útja 64.
Hivatalos oldal

A Duna Televízió 1992 és 2010 között önálló magyar állami műholdas televíziós szervezet. 1992. december 24-től sugározza műsorait a magyarországi nézők, valamint a határon túli és a világban szétszóródott magyarság számára, amelyeket 2011. január 1-jétől az MTVA gyárt. Jelenleg két televíziós csatornát működtet: Duna (az egyes csatorna) és a Duna World (korábban: Duna II Autonómia, Duna 2). A Duna Televízió részvénytársasági formában működik. Fontos feladatának tekinti az ország határain túl élő magyarok vagy magyar származású emberek részére anyanyelvükön készült programok eljuttatását. Tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának. Az egyes csatorna 2015 márciusa után, az M1 hírcsatornává válása következtében a nemzeti főadó szerepét tölti be, vagyis az ország 1-es számú tévéadója lett. Vállalt küldetése, hogy hiteles tájékoztatást nyújtson hazai és külföldi eseményekről, kulturális teret képezzen a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok számára.

A közmédia 2012-es[1] átalakulása óta az adót "Duna" néven illetik, a "televízió" kifejezést nem alkalmazzák.

A médiatörvény módosítása miatt önálló intézményként 2015. június 30-án szűnik meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Televízió csatornáinak jelenlegi és korábbi logói

Kezdeti évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg 1992 augusztusában Budapesten. Az csatorna terve összhangban áll az alkotmánnyal is, amely a 6. paragrafus (3) bekezdésében így fogalmaz: “A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.” Ezt követően Csoóri Sándor vezetésével megalakult a Hungária Televízió Alapítvány és megkezdődtek a televízió előkészületei. Kezdetben még a televíziót Hungária Televízió néven említik. A mai név csak az indulás előtt született meg. A tesztadások november 1-jén kezdődtek meg napi három órában. A Duna Televízió a multimédia korszakának hajnalán született, műsora 1992. december 24-én indult egy közvetítőkocsiból, s mára öt kontinensen, tizenötmillió nézőhöz jut el, hidat teremtve az anyaország és a határon túli nemzettestek között. Az adás 1992. december 24-én délután 17-órakor indult el. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit. A Duna TV adását kezdetben a MAFILM Róna utcai telepéről „lőtték át” az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi műholdas állomására, majd 1994 áprilisában egy kormányrendelet értelmében a Mészáros utca 48–54. sz. alatti, egykori NIKEX-irodaházat bocsátották a Duna TV rendelkezésére. A Duna TV itt alakította ki stúdióit, s 2011 végéig ez lett az intézmény székháza. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása után ma az Magyar Televízió új óbudai székházában, a Kunigunda útja 64.-ben készülnek a műsorai. Tölgyesi Ágnes 2000–2004 között forgatta a Duna Televízió történetét bemutató hatrészes sorozatot, mely a műholdas csatorna ötletétől a 2004 végéig tartó folyamatot mutatja be.

Első műsorrendje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992. november 1-jén megindultak a Duna Televízió tesztadásai napi három órában, majd december 24-én délután 17-órakor megkezdte rendszeres adását az Eutelsat II F3-as műholdon. A kezdeti időszakban naponta kétszer sugárzott műsor. Délelőtt tíz órától délig tartott az adás, amely a rendszeresen 11:45-től kezdődő híradóval ért véget. A délutáni műsor 16-órától este 22-óráig tartott. A fennmaradó időben a nézők a képújsággal találkozhattak. Eleinte kevés saját gyártású tartalmat sugárzott. Rengeteg film és dokumentumfilm volt látható a Duna TV-n, ezért filmtévének is nevezték. 1993 tavaszára már közel 50 saját gyártású műsora volt annak ellenére, hogy az első éven csak 300 millió forintból működött. Első jelentős közvetítése, amely mindmáig látható a Duna TV-n, a csíksomlyói búcsú közvetítése. Szintén itt találkozhattak a nézők jeles napokon és ünnepek külön tematikus napokkal. A Duna Televízió személyes találkozókat is szervezett, ahol a műsorok készítői személyesen találkozhattak a külhoni nézőkkel. Elnyerte A világ legjobb kulturális televíziója címet is.

Fogadtatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határokon túl, főként a magyar nyelvű televíziót nélkülöző Székelyföldön, euforikus lelkesedéssel fogadták a Duna TV megjelenését, az anyaországi sajtó viszont erősen támadta, és az – Antall-kormány tévéjének elkönyvelve – belpolitikai csatározások részévé próbálta tenni. Időközben a műsorok egyre népszerűbbekké váltak, és a Duna TV az anyaországi és határon túli nézők körében megnyilvánuló szimpátia jóvoltából olyan erős erkölcsi támogatásra tett szert, hogy létjogosultságát már nem lehetett kétségbe vonni.

További története évszámokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Technikai fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műsorait 2007 őszétől angol feliratozással is sugározza. A Duna Televízió 2008 novemberétől számos műsorát feliratozza a teletexten a siketek és nagyothallók számára. Egyedülálló, hogy élő hírműsorait látássérültek segítségével feliratozzák. A Duna Televízió a kezdetektől a legtöbbet szeretné nyújtani a világhálón is. A Duna TV internetes videotárában elsőként indult el a beszédfelismerő rendszer. Ez lehetővé teszi a szavak elhangzása utáni automatikus keresést. 2009 novemberétől lehetővé vált a videók beágyazása más portálokra.

2013 óta az MTVA médiafelületeinek közös internetes oldala és teletextje van. A Duna feliratozása a 333. a Duna World feliratozása az 555. oldalon található.

Az MTVA részeként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. január 1-jétől a Duna Televízió, mint önálló intézmény megszűnt. Alkalmazottainak nagy részét egy időre átvette az MTVA, ettől kezdve az MTVA gyártja a műsorait. Az átvett dolgozók egy részétől az MTVA fokozatosan megvált. Műsorainak egy része megszűnt, csatornát váltott, vagy külső gyártásba került. Második csatornáját többször átalakították, először, mint kulturális csatorna működött, majd 2012-től ide kerültek a Magyar Televízió egyes műsorainak ismétlései is. Az M2 átalakítása után sokszor napi 6-7 órában átvette a parlamenti közvetítések HD minőségű sugárzását. Hírműsorai gyártásáért az MTI felel. A műsorok gyártása átkerült a Magyar Televízió új, technikailag alig felszerelt székházába, saját stúdióinak technikája ide került beépítésre. Megszüntették önálló teletext szolgáltatását, valamint a műholdas adást átköltöztették a Magyar Televízió által bérelt műholdas pozícióba. A földfelszíni sugárzásban az MTV-vel közös frekvenciákra került. Megváltoztatták logóját és arculatát. Megszűnt önálló közönségszolgálata és internetes hírközlése. Mára szinte teljesen beolvadt a Magyar Televízióba, valamint az MTVA-ba.

Anyagi helyzete, finanszírozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Tv megalakulása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Felröppentek pletykák a megszűnésről is. A televízió működését megnehezítették a különböző támadások, melyek megkérdőjelezték a csatorna szükségességét. Ezek a támadások elsősorban a kezdeti időkben voltak erősebbek. A Duna Tv 1993 végéig nem sugárzott reklámot, de az államtól kapott pénz kevésnek bizonyult, ezért maximálisan négy percben korlátozták a reklámok mennyiségét. Az 1994. évi választások előtt és után, a politikai harcok kereszttüzében különféle elképzelések merültek fel a Duna tv jövőjéről: vagy meg akarták szüntetni, és helyette az MTV egyik adását műholdra tenni, vagy az MTV szervezetébe akarták beilleszteni, vagy közös média-kuratórium alá helyezni az MTV-vel és a Magyar Rádióval. Jellemző volt az első időkben a szervezetlenség, a Duna TV-nek nem volt önálló vezetése, az alkalmazottak közvetlenül a kuratórium alá tartoztak. Jelentősen változott a helyzet, amikor többéves harc után, 1995. december 21-én a parlament elfogadta a médiatörvényt, amely közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette. Az állami támogatáson, valamint a reklámbevételeken kívül a külföldön élő magyaroktól érkeztek támogatások, valamint a Duna Tv műsorait tartalmazó DVD-k árusításából folyt pénz a Duna Tv kasszájába. Jelenleg az MTVA állami támogatásokból és reklámbevételekből működteti a Duna és a Duna World csatornákat.

Összefogás a Duna Televízióért[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna Televízió nézőinek bizalmát, ragaszkodását fejezi ki az Összefogás a Duna Televízióért mozgalom létrejötte is. A felhívásban arra kérik a mindenkori magyar kormányt és a tulajdonos Országgyűlést, hogy megfelelő támogatással garantálja a Duna Televízió biztonságos, perspektivikus jövőjét. Az intézmény mellé álltak egyházi méltóságok, Kossuth-díjas művészek, Széchenyi-díjas akadémikusok és a határon túli magyarok vezetői.

Regionális stúdiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesti központi stúdión kívül közvetítések voltak láthatóak korábban Romániából a kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, illetve Szlovákiából a pozsonyi, Szerbiából a szabadkai, Ukrajnából az ungvári és más helyeken található regionális stúdiókból.

Az MTVA költséghatékonysági intézkedések miatt szinte felszámolta a Magyar Televízió és a Duna Televízió regionális illetve határon túli stúdióit, ettől fogva a vidéki tudósításokat helyi médiumoktól szerzik be.

Csatornái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna logója

Duna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna a Duna Televízió 1-es csatornája. 2006-ig egyet jelentett magával a Duna Televízióval. Kezdetben csak nappal sugárzott műsort, éjszaka pedig Képújságot. Ma napi 24 órában fogható Európa csaknem egész területén. 2015. március 15-től az MTVA televíziós csatornáinak főadója.

2015. március 15-től elsősorban a határon belül élő magyarság informálása, szórakoztatása a fő célja. A Duna csatorna a közszolgálati médiumok tévécsatornái közül a legfontosabb, általános csatorna. Saját gyártású műsorai, sorozatai és vásárolt tartalmai mellett az "M"-es adók kínálatából is válogat: az M1 Híradóiból hármat is közvetít 06.00-, 12.00- és 18.00-kor fél órában, az M2 fiataloknak szóló tudósításai is helyet kapnak itt is, a retró tartalmakat az M3-ról több műsor is tartalmazza: például a Hogy volt?! vagy az Önök kérték!. Az M4 sportcsatorna közvetítéseiről pedig a hírek után tájékozódhatnak a nézők egy rövid összefoglalóból.

A Duna Televízió mindkét csatornájának a közmédia megújításától Kőszegi Ákos és Györgyi Anna volt a hangja.[2] A csatorna új hangjai 2015. március 15-től Rátóti Zoltán és Pikali Gerda, ők korábban az M1 bemondói voltak. Az ő hangjuk hallható legtöbbször a műsorajánlók alatt.

A Duna World logója

Duna World[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna World a Duna Televízió második csatornája. 2006-ban Duna II Autonómia néven indult. 2011 októberétől Duna 2 néven sugárzott, 2012. január 1-jétől pedig Duna World néven sugároz. Műsora szinte az egész világon fogható műholdról. Műsoridejének 24 órásra való bővítése után felváltotta a tengeren túli sugárzásban a Duna Televízió 1-es csatornáját.

A közmédia átstrukturálása óta a Duna World a világon szétszóródott magyarok számára nyújt tévézési lehetőséget. Főleg az M1 aktuális csatorna hír- és közéleti- valamint a Duna szórakoztató- és kulturális műsoraiból válogat.

A Duna World csatornahangjai 2012 óta Kőszegi Ákos és Györgyi Anna.

Műsorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna TV feladata az egyetemes és magyar szellemi, kulturális értékek közvetítése, a magyar kisebbségek identitásának, anyanyelvének, kultúrájának megőrzése. Főműsoridőben sugároz olyan objektív hírműsorokat, amelyek egyetlen párt vagy csoportosulás szolgálatában sem állnak. A határon túl vagy szórványban élő magyarság műveltségének fejlesztésére oktatási, képzési célú műsorokat készít, bemutatja a tudomány eredményeit, foglalkozik a hátrányos helyzetűekkel, a gyermekekkel és az ifjúsággal, segíti az állampolgárok jogi-közéleti tájékozódását, népszerűsíti az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, segíti a közbiztonságot, egyházi és hitéleti műsorokkal elégíti ki a hívő nézők igényét.

A Duna World műsorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg a Duna World műsorstruktúrája az M1 és a Duna műsorainak válogatásából áll, a világ magyarságának tévézési szokásaihoz igazodott időpontokban vetítve. Egykori kulturális magazinja az Éjjeli őrjárat hiányát a Duna különböző műsorai pótolják.

Sugárzása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csatorna indulása után a műsort műholdon sugározták, a kábeltelevíziós és AM-Mikro szolgáltatások mellett, földi sugárzása sosem volt. 1997-től az M2 földi műsorszórása megszűnése után mindkét adást csak műholdról továbbították. Műholdon az adás eredetileg csupán Európa területén volt fogható, majd 2004 karácsonyán Észak-Amerikában és Ausztráliában is lehetővé tették a vételét. Európában az Eutelsat 9A, Észak-Amerikában a Galaxy 19, Dél-Amerikában az NSS 806, Ausztráliában és Új-Zélandon az Optus D2 műholdról sugározták, de 2009. július 22. óta az amerikai és ausztráliai sugárzásban felváltotta testvércsatornája, jelenlegi nevén a Duna World. A Duna Televízió 1. csatornája így most ismét csak Európában műholdról, ill. Magyarországon és a határ közelében a (MinDig TV) platformon érhető el. Az összes kábeltelevízió szolgáltatási csomagjában megtalálható. Számos műsora elérhető az interneten – a csatorna honlapjáról stream video formájában.

Jelenlegi európai műholdas (HD) vétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Műhold: Eutelsat 9A, Keleti 9 fok
  • Frekvencia: 11957,64 MHz
  • Polarizáció: V (függőleges)
  • Szimbólumsebesség: 27500
  • FEC érték: 2/3
  • Moduláció: MCPC, 8PSK, DVB-S2
  • Képtömörítés: MPEG-4 H.264 AVC
  • Hang: AC3, AAC

Egykori műholdak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzet Televíziója működésének 20 éve alatt közel 200 díjat és kitüntetést kapott. Az elnyert díjak közül néhány:

  • Magyar Örökség díj (1996)
  • UNESCO Camera-díj (1999) (e szerint a Duna Televízió a világ legjobb kulturális televíziója)
  • Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Arany Pálma Díja (1996, 2002)
  • Európai Újságírók Szövetségének Európa Díja (1999)
  • Aranypálma díj (2006) (Duna II. Autonómia csatorna beindításáért)
  • Román Kulturális Intézet Média-díj (2007)
  • Ilyas Efendiyev-díj (2007) (Azerbajdzsán népszerűsítéséért)
  • Premio per la Cultura (2008) (az olasz kultúra igényes közvetítéséért)
  • Ex Libris Díj (2009) (a magyar kultúrkincs megőrzéséért)
  • Eutelsat-Hot Bird Közönségdíj (2006, 2008, 2009)
  • Báthory-díj (2010)[3]
  • Prima díj (2014) (a Fölszállott a páva című műsor)

Vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Így néznek ki az MTVA új logói
  2. Csatornahangok. Emtv.blog.hu, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
  3. Báthory díjak. Bolyai Egyetem. (Hozzáférés: 2014. november 27.)
  4. Dobos Menyhért a Duna Televízió új vezérigazgatójaIndex, 2011. szeptember 7.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]