Duna-hidak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
A Breg és a Brigach összefolyása, innentől „Duna” a neve a folyónak
Az első Duna-híd Donaueschingen szélén
Freudenauer Brücke. Ez az utolsó közúti híd a bécsi Duna-csatornán
A Beška viadukt Szerbiában
Steinerne Brücke, Regensburg, Bajorország

A Dunán összesen 342 híd van. A Duna-hidak száma jelenleg 295, a hajózható Duna-ágakon 47 híd található. Érdekesség, hogy 26 duzzasztóművön lehetséges az átkelés is gyalogosan és kerékpárral. Van néhány, amelyen közúti közlekedés is folyik.

Van néhány csőhíd, mely gáz és közműátvezetésre szolgál. Bécs alatt kettő, Szendrőnél (Smederevo) egy, továbbá Újmoldovánál (Moldova Noua) egy használaton kívüli, mai állapotában torzó. Ezért csak megemlítjük azokat.

A hajózható Duna-ágak: Regensburg, Bécs és Budapest környéke. A bécsi Duna-csatorna (Donaukanal) különösen gazdag hidakban - 33 köti össze a két partot.

A Duna-hidak mérete[szerkesztés]

A Duna-hidak mérete rendkívül széles határok között változik: a legkisebb hídnyílás 9 m, a legnagyobb 351 m, a legrövidebb híd 25 m, a leghosszabb 2250 m.

A Duna leghosszabb hídja, a Beška viadukt. Ez egy autópályahíd, feszített vasbeton szerkezet.

A hidak hossza[szerkesztés]

A hidak hossza a Duna összes hídjának átlagában 300 m. Általában a folyásirányban nő a híd hossza, a szélső értékek 80, ill. 2200 m. Az összes hídhossz közel 90 km. Németországban 212 híd van, ezek Kelheimig (innen hajózható a Duna) viszonylag kicsinyek, a Duna-hidakról írt szakmunkák egy kivételével nem szólnak ezekről.

A hídsűrűség[szerkesztés]

A hídsűrűség rendkívül széles határok között mozog az egyes országok területén: az átlagos távolság 2 és 240 km között van. Természetes, hogy a nem hajózható szakaszokon 2–3 km-enként van híd, hisz ezek általában 200 m-nél nem hosszabbak és nem nagy nyílásúak. A százszoros hídsűrűség-viszonyszám a folyó szélességének, a Duna menti országok gazdasági erejének, eltérő szempontú gazdaságpolitikájának a következménye.

A hidak kora[szerkesztés]

Fontos szempont a hidakat koruk szerint is besorolni. Ám az újjáépítések, átépítések miatt nehéz megmondani, hogy egy híd hány éves. Mert az alépítmény (pillér, hídfő) általában az eredeti építéskori, a felszerkezet pedig többször is átépülhetett. Közelítően 210 híd tekinthető 1945 (a második világháború) után épültnek, illetve újjáépültnek, ez utóbbiak száma 37, így 173 híd tekinthető 65 évnél fiatalabbnak, ez közelítően a hídállomány 60 százaléka. 100 évnél idősebbnek 24 híd tekinthető, ez a hídállomány kb. 8 százaléka. Ez nem tűnik soknak, mégsem kis feladat a rendszeres hídüzemeltetés és -fenntartás mellett Duna-hidakat felújítani, átépíteni. Ma a regensburgi Steinerne Brücke-t (Kőhidat) tekintjük a folyó legrégebbi állandó hídjának. 1135-46 között 16 nyílású kőhídnak épült, 14 nyílással a mai napig áll. Dicséri építői tudását. Fennmaradását a helyi kedvező körülmények tették lehetővé.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gyukics Péter – dr. Träger Herbert – dr. Tóth Ernő: (A Duna hídjai - a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig (Yuki Studio, Budapest, 2010.) ISBN 978-963-87472-1-1
  • dr. Tóth Ernő: Duna-hídjaink (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Budapest, 2009.) ISBN 978-963-88495-1-9
  • Kara Katalin-dr. Tóth Ernő (szerk.): Hídjaink - A római örökségtől a mai óriásokig (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Budapest, 2007.) ISBN 978-963-06-3045-0
  • Alfred Pauser: Brücken in Wien (Springer-Verlag/Wien 2005.) ISBN 3-211-25255-X Springer Wien New York, ISBN 978-3-211-25255-0 Springer Wien New York

Irodalom[szerkesztés]

  • Dr. Medved Gábor: Történetek a világ hídjairól (TERC Kft. 2001) ISBN 963-00-6871-0
  • Tóth Ernő dr. – Kolozsi Gyula: Az esztergomi Duna-híd 57 év után újjá épült. KMSz, 2002. 3. sz. Közúti és mélyépítési szemle HU ISSN 1419-0702
  • Domanovszky Sándor dr. (szerk): A régi és az új Erzsébet híd - tudományos ülés előadásainak gyűjteménye, MAGÉSZ (Magyar Acélszerkezeti Szövetség). Budapest, 2003. ISBN 963-214-972-6
  • Walter Hufnagel (Hg.): Querungen - Brücken-Stadt-Wien, Vedlag Sappl, Kufstein, 2002. ISBN 3-902154-05-5
  • A Visegrádi országok technikai műemlékei, Magyar Mérnöki Kamara, 2004. ISBN 963 214 544 5
  • Gáll Imre dr.: A budapesti Duna-hidak, Hídépítő Rt., 2005. ISBN 963 218 690 7
  • Gyukics Péter - Tóth Ernő dr.: Hidak Magyarországon, Yuki Studio Bp., 2005. ISBN 963-218-975-2
  • Träger Herbert dr.: A budapesti Margit híd története, 1935-1948, MAGÉSZ 2006. 2. sz. ISSN 1785-4822
  • Páll Gábor: A budapesti Duna-hidak története, MTA műszaki tárgyú pályázatára benyújtott és díjazott mű, 1956. Lánchíd füzetek 6. 2007.
  • Tóth Ernő dr. (szerk): Duna-hídjaink, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Budapest, 2009. ISBN 978-963-88495-1-9
  • Tóth Ernő dr.: 50 hídmérnöki konferencia - 1962-2009, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Budapest, 2009. ISBN 978-963-88495-0-2
  • Domanovszky Sándor dr. (szerk): A Dunaújvárosi Duna-híd megvalósítása - 2004-2007, Vegyépszer Zrt. - Hídépítő Zrt. Bp., 2007. ISBN 978-963-06-3849-4
  • Az én hidam - a Megyeri híd, Hídépítő Zrt. Bp., 2008. (átadási emlék-kiadvány)
  • Domanovszky Sándor dr. (szerk) : Az Északi vasúti híd átépítése - 2007-2009, MAGÉSZ (Magyar Acélszerkezeti Szövetség). Bp., 2011. ISBN 978-963-89317-1-9
  • Gyukics Péter - Träger Herbert dr. - Tóth Ernő dr.: A Duna hídjai - a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig, Yuki Studio Bp., 2010. ISBN 978-963-87472-1-1
  • Bakondi János: Hidász voltam 1946-ban - a Szabadság híd felújítása, TERC Kft. Bp., 2011. ISBN 978 963 9968 30 1


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-hidak témájú médiaállományokat.