Dubrava Stara
| Dubrava Stara | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Čelinac |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 616 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 47,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 333 m |
| Terület | 12,98 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 29′44.750000°N 17.483333°EKoordináták: é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 29′44.750000°N 17.483333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrava Stara témájú médiaállományokat. | |
Dubrava Stara (szerbül: Дубрава Стара), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Čelinac községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 29, közúton 42 km-re, községközpontjától légvonalban 18, közúton 28 km-re keletre, a Velika Ukrina partján, 215-406 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]A település népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 683 | 571 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 2 | 3 |
| Jugoszláv | 32 | 1 |
| Egyéb | 54 | 40 |
| Összesen | 771 | 616 |
Története
[szerkesztés]A korábban Dubrava birtokként (praedium) ismert terület egykor Banja Luka külterületi része volt. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Dubrava Stara az osztrák-magyar uralom idején keletkezett, amikor 1900-tól főként Nyugat-Galíciából és Kárpátaljáról görög katolikus ukrán (ruszin) lakosság települt be ide. A Dubrava Stara-i görög katolikus plébánia 1906-ban jött létre.[4] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1953-ban Čelinac község megalakulásakor csatolták a községhez. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Čelinac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]Novak Pivašević Általános Iskola. Az iskola 1957. február 1-jén nyílt meg négyosztályos iskolaként. Kezdetben az Ukrina Mezőgazdasági Szövetkezet épületében működött, amely később az iskola tulajdonába került. 1963-ban az iskolához csatlakoztak a Branešci, Brezičani, Vijačani Gornji, Kamenica, Šnjegotina Velika, Šnjegotina Donja és Šnjegotina Srednja falvakban működő regionális iskolák. Az 1974-1977 közötti időszakban új iskolaépület épült Dubrava Starában, majd 1977-ben ezt az iskolát a település más iskoláival együtt a Čelinac-i Általános Oktatási Központba integrálták.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt ortodox temploma.
- A görög katolikus Szent Mihály templomot 1993-ban lerombolták, újjáépítése 1998-ban kezdődött.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20648
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Filip Škiljan, Ukrajinci u Bosni i Hercegovini od doseljenja do danasnji dana, Institut za migracije i narodnosti, Zagreb, Republika Hrvatska
- ↑ Crkva Svetog Arkanđela Mihaila. snm.rs.ba. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
További információk
[szerkesztés]
