Droste-effektus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az eredeti 1904-es Droste kakaós doboz, Jan Misset (1861–1931) munkája[lower-alpha 1]

A Droste-hatás (ˈdrɔstə) a művészetben ismert mint a mise en abyme egyik alesete, egy olyan megjelenítés, mikor egy kép rekurzívan szerepel saját magában egy hozzá hasonló kép helyén, így egy olyan láncot képez, mely elméletileg a végtelenségig folytatódhat, de a valóságban ennek a kép minősége határt szab.[2]

A jelenség egy holland kakaóporról kapta a nevét, melynek reklámképét 1904-ben Jan Misset tervezte meg. A jelenséget azóta rengeteg termék csomagolásán felhasználták. A jelenség előképe már több középkori képen is szerepel, melyek között ott van Giotto 1320-as Stefaneschi-triptichon című műve is.

A hatás[szerkesztés]

Az 1320-as Stefaneschi-triptichon részlete, ahol Stefaneschi kardinális magát a triptichont tartja a kezében

Eredete[szerkesztés]

A hatás nevét a holland Droste kakaópor dobozán lévő képről kapta. Ezen egy nővér tálcán egy csésze forró csokoládét visz, mellette pedig egy olyan doboz van, amin szintén ez a kép látható. A dobozt Jan Misset tervezte.[3] Az 1904-ben elkészített, majd többek, így például Adolphe Mouron által is megváltoztatott, 1912-es változata eggyé vált a háztartással. A hírek szerint Nico Scheepmaker költő és újságíró terjesztette el a fogalmat az 1970-es években.[4]

Matematikája[szerkesztés]

A megjelenés rekurzív: a kisebb változatban a kép egy még kisebb változata szerepel, és így tovább.[5] Csak elméletben mehet ez a végtelenségig éppúgy, mint a fraktálok. A gyakorlatban ennek a képfelbontás gátat szab. Ez egy viszonylag rövid sorozat, mert a kép mértanilag csökken minden egyes újabb képben.[6]

Középkori művészet[szerkesztés]

A Droste-hatást Giotto az 1320-as Stefaneschi-triptichon képén előre jelezte. A sokszárnyú oltárkép középső elemén Giacomo Gaetani Stefaneschi bíboros magát a triptichont ajánlja fel Szent Péternek.[7] A középkorból is sok olyan könyv maradt fenn, melyen szerepelt a könyv képe, valamint sok olyan templomi ablak létezik, melyen szerepel pont az a templomablak is.[8]

M. C. Escher[szerkesztés]

M. C. Escher holland művész 1956-os Print Gallery litográfiájában kihasználja a Dorste-effektust. Ezen a képen egy olyan galéria van, ahol van egy kép egy galériáról, minden alkalommal kicsinyítve és elforgatva jelenik meg a kép, de a kép közepe eltűnik. A kép több matematikus figyelmét is felkeltette, akik között ott volt Bart de Smit és Hendrik Lenstra is. Ők a kép közepét a Droste-effektus egy változatával sikeresen kitöltötték, és sikeresen elforgatták valamint belesüllyesztették a kép hiányzó részébe.[5][9][10]

Modern használata[szerkesztés]

A Droste-hatást felhasználták a Land O'Lakes vaj csomagolásán is, ahol egy indián nő egy csomag vajat tart a kezében, melyen ő szerepel.[5] A Morton Salt is hasonlóan használja ki ezt a hatást.[11] A Pink Floyd 1969-es Ummagumma lemezén az együttes tagjai különböző helyeken ülnek olyan falak előtt, ahol ugyanaz a kép látszik, de rotálódnak közben a tagok.[12] A The Laughing Cow vajkrémmárka egy tehenet jelenít meg a csomagolásán, rajta egy fülbevalóval. Közelebbről megnézve feltűnik, hogy azokon a vajkrém csomagolása látható, és mindegyiken kivehető a nevető tehén.[5] A Droste-effektus a témája Russell Hoban gyermekregényének, a The Mouse and His Childnek is, ahol a "Bonzo Dog Food" csomagolásán maga a csomagolás is látható.[13][14]

A Droste-effektus egy háromdimenziós változatával lehet találkozni Anglia Bourton-on-the-Water falujában. Az 1930-as években a falu belsejében 1:9 arányban megépítették Burton-on-the-Water makettét, melyben benne van ennek egy kisebb változata, majd azon beül egy még kisebb. A falumodellt 2013-ban felvették a védett területek listájára, mivel az nagyon precíz munka, illetve megfelelő építőanyagokat és építési technikákat használtak. Ugyanis ebben is követték az eredeti falu tulajdonságait.[15][16]

Példák[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Johannes (Jan) Misset Haarlemben született 1861. március 8-án Willem Jacobus Misset és Catharina Schmidt fiaként, és festőként dolgozott hirdetéseken. Ő készítette Jan Gerard Droste számára az ápolónő képét, melynek alapja Jean-Étienne Liotard La serveuse chocolat (1745 k.) című képe volt.[1] A Droste-dobozt 8 évvel később újra elkészítették, ekkor már "Cassandre" (Adolphe Mouron) volt a tervező, és innen származik a sokkal ismertebb alak. Misset 1931. augusztus 28-án Haarlemben halt meg, így a tervét már nem védi szerzői jog

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1863 - 1918 from confectioner to chocolate producer. Droste. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 28.) „Around the year 1900 the illustration of the "nurse" appeared on Droste's cocoa tins. This is most probably invented by the commercial artist Jan (Johannes) Musset, who had been inspired by a pastel of the Swiss painter Jean Etienne Liotard "La serveuse de chocolat", also known as "La belle chocolatière".”
  2. The Motivated Sign: Iconicity in Language and Literature. John Benjamins, 37. o. (2001). ISBN 90-272-2574-5 
  3. Törnqvist, Egil. Ibsen: A Doll's House, pp. 105, Cambridge University Press (1995) ISBN 0-521-47866-9
  4. Droste, altijd welkom. cultuurarchief.nl. [2008. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  5. a b c d Escher and the Droste Effect. Mathematical Association of America, 2013 [2013. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. Six Septembers: Mathematics for the Humanist. Zea Books, 116. o. (2017). ISBN 978-1-60962-111-7 „By putting a picture inside a picture, you get a progression of suggessively smaller, but self-similar images (the box of Droste cocoa has a picture of a woman holding a box of Droste cocoa... ). In theory, this nesting could go on forever into infinite detail, but in practical terms, the resolution of the image limits how it's actually drawn.” 
  7. Giotto di Bondone and assistants: Stefaneschi triptych. The Vatican
  8. Lásd a következő cikkgyűjteményeket: Whatling, Stuart: Medieval 'mise-en-abyme': the object depicted within itself. Courtauld Institute, 2009. február 16. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]..
  9. de Smit, B. (2003). „The Mathematical Structure of Escher's Print Gallery”. Notices of the American Mathematical Society 50 (4), 446–451. o.  
  10. Applying mathematics to Escher's Print Gallery. Leiden University. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  11. The Language of Doctor Who: From Shakespeare to Alien Tongues. Rowman & Littlefield, 41. o. (2014. május 15.). ISBN 978-1-4422-3481-9 
  12. The Droste effect on Pink Floyd album Ummagumma. OtherFocus, 2011. november 11. [2015. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 21.)
  13. The Mouse and His Child by Russell Hoban: moving metaphysics for kids. The Guardian, 2013. december 31.
  14. Bonzo Canned Dog Food. Box Vox, 2013. november 20. (Hozzáférés: 2017. november 13.)
  15. Model Village, Model Village, Model Village, The Old New Inn, Bourton-on-The-Water. Geograph, 2013. május 8.
  16. Bourton-on-the-Water model village gets Grade II listed status. The Guardian, 2013. április 19.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Droste effect
A Wikimédia Commons tartalmaz Droste-effektus témájú médiaállományokat.