Driftsebesség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A driftsebesség az elektronok átlagos sebessége, mely külső elektromos tér hatására jön létre.

Általában az elektronok egy vezetőben a Fermi-szint környékén rendezetlen mozgást végeznek. Elektromos tér hatására ez a rendezetlen mozgás egy egyirányú kis sebességű mozgássá alakul át. Félvezetőkben a két fő szóródási mechanizmus, az ionizált töltéshordozó szóródás szennyezett félvezetőben és a kristály szóródás.

Az áram arányos a driftsebességgel, és fordítva, arányos a külső elektromos térrel, így Ohm törvénye a driftsebességgel is magyarázható.

A driftsebesség a következő egyenlettel fejezhető ki:

ahol az áramsűrűség, a töltéssűrűség( C/m3),és vavg a töltéshordozók átlagos sebessége (driftsebesség);

, ahol μ az elektron mobilitás, (m^2)/[V.s]) és E az elektromos térerősség V/m.

Numerikus példa[szerkesztés]

Az elektromosságot a réz közismerten jól vezeti.

A réz sűrűsége: 8,94 g/cm³, és moláris tömege: 63,546 g/mol, így 140685,5 mol/m³. (1 Molban 6,022×1023 atom van (Avogadro-szám).)

Ezért 1 m³ rézben közel 8,5×1028 atom van (6,022×1023 × 140685,5 mol/m³). A rézben egy atomhoz egy szabad elektron tartozik, így n 8,5×1028 electron/m³.

Feltételezzünk I=3 amper áramerősséget és a vezeték átmérője legyen 1 mm.

A vezeték keresztmetszete 7,85×10-7 m2 (A= π×0,00052). 1 elektron töltése q=-1,6×10−19 Coulomb.

A driftsebesség:  

Tehát ebben a vezetékben a driftsebesség -0,00028 m/s, azaz kereken: 1,0 m/óra. Összehasonlításképpen ezen elektronok Fermi sebessége (mely szobahőmérsékleten áram hiányában feltételezhető) közel 1570 km/s.[1] Váltakozó áram esetén az elektronok driftsebességének iránya a frekvenciával változik.

A fenti példa nyomán 60Hz hálózat esetén az elektronok amplitúdóval váltakoznak.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]