Drenova (Prnjavor)
| Drenova | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 459 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 25,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,84 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Drenova témájú médiaállományokat. | |
Drenova (szerbül: Дренова), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 50 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 11 km-re délnyugatra, a Ljubić-hegység északnyugati részén, a Vijaka és a Drenovica patakok mentén, 164-342 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 540 | 426 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 280 | 23 |
| Jugoszláv | 15 | 0 |
| Egyéb | 29 | 10 |
| Összesen | 864 | 459 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén már az őskorban éltek emberek. A Vijaka feletti enyhe dombon létezett emberi település az őskőkorszakban virágzott. A Mravica és a Vijaka összefolyásánál két ősi vár maradványait is megtalálták, melyek közül az egyik a késő bronzkorban, a másik pedig a késő középkorban épült.[4]
A mai település keletkezésére vonatkozóan nincs forrás. 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 32 háztartása és 330 ortodox lakosa volt.[5]
1892-től az osztrák uralom, alá került Dél-Lengyelországból és Nyugat-Galíciából számos lengyel és ukrán család települt itt le. A jobbágyok helyzete Lengyelországban, különösen Krakkó környékén nagyon nehéz volt. Amikor az osztrák hatóságok felhívást küldtek, hogy ha a lengyelek Boszniába akarnak menni, ingyen földet kaphatnak, a lengyel jobbágyok küldöttségüket Boszniába küldték. Amikor a delegáció jó hírekkel tért vissza, egyre többen jelentkeztek, hogy Boszniába települnek. Galícia ugyancsak Ausztria fennhatósága alá tartozott, onnan görög katolikus ukránok (ruszinok) vándoroltak be Bosznia-Hercegovinába. Bár termőföldet ígértek nekik, a korábban beköltözött lakosok által elfoglalt termőföld híján az ukránok többnyire megművelhetetlen területekre települtek.[6]
1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 72 háztartást, 345 ortodox, 142 római katolikus, 1 görög katolikus és 1 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 90 háztartása és 508 lakosa volt.[8] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a lengyel lakosság visszatelepült Lengyelországba, míg az ukránok nagy része a Vajdaság és Szlavónia nagyobb településeire költözött. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A település természeti látványossága a Drenova-tó. A tó 1978-ban keletkezett, amikor a Vijaka-patakot a Drenovica torkolatánál gáttal rekesztették el. A tó érintetlen természeti környezetben, Drenova és Donji Vijačani falvak között található. A tó mentén padok és asztalok találhatók, környéke pihenésre, grillezésre és horgászatra kiválóan alkalmas. Tűlevelű fák veszik körül, ami különleges megjelenést kölcsönöz neki. Átlagosan mintegy 5 m mélységű, pontyban, süllőben, harcsában és amurban gazdag.[9]
- Donja Gradina – késő középkori erődítmény maradványai a Mravica-patak Vijakába torkollása feletti magaslaton találhatók. A vár platóját két méter széles árok választotta el a hegy többi részétől, mely felett mészhabarccsal kötött, tört kövekből épített, fal húzódott.[4]
- Gornja Gradina – őskori erődítmény maradványai a Mravica-patak Vijakába torkollása feletti meredek oldalú magaslaton. A vár platóján nem maradt fenn a kultúrréteg, de régebben kerámia és fém tárgyakból származó töredékeket találtak ezen a helyen. A magaslat lábánál több kerámiatöredék került elő, melyek alapján az erődítmény korát a késő bronzkorban és a kora vaskorban határozták meg.[4]
- Polje – őskori település maradványai a Vijaka bal partja feletti lankás magaslaton, melyet az itt talált őskori kovakőtöredékek alapján azonosítottak. Korát az őskőkorszakra (paleolitikum) tették.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20494".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Prnjavor" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. március 3.
- 1 2 3 4 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2025. április 4.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o.
- ↑ "Kako je Prnjavor postao Mala Evropa". prnjavor.info. Hozzáférés: 2025. március 29.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
- ↑ "Jezero Drenova Prnjavor". prnjavor.info. Hozzáférés: 2025. április 4.

