Ugrás a tartalomhoz

DS Penske

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dragon Racing szócikkből átirányítva)
Dragon Racing
Teljes névDragon Racing
SzékhelyUSA Los Angeles, USA
Donington Park, Egyesült Királyság
AlapítóUSA Jay Penske
USA Stephen J. Luczo
CsapatfőnökUSA Jay Penske
Weboldalwww.dragonracing.com
2021–2022-es Formula–E szereplése
VersenyzőkITA Antonio Giovinazzi
BRA Sérgio Sette Câmara
KasztniSpark-Penske EV-3
GumikMichelin
Színfekete-fehér-vörös
Formula–E
Első versenyCHN 2014-es pekingi nagydíj
Utolsó versenyKOR 2022-es Szöul nagydíj
Versenyek száma100
Első győzelemGER 2015-ös berlini nagydíj (Jérôme d’Ambrosio)
Legutóbbi győzelemMEX 2016-os mexikóvárosi nagydíj (Jérôme d’Ambrosio)
Győzelmek2
Első rajtkockák2
Leggyorsabb körök4
Legutóbbi vb-helyezés11. (2021–2022)

A Dragon Racing (korábban Luczo-Dragon Racing) egy amerikai Formula–E-s csapat. Az IndyCar-ban debütáltak a 2007-es szezonban, majd 2013-as szezon végén kivonultak a sportágból. Ezek után csatlakoztak az elektromos Formula–E bajnoksághoz, ahol az alapító csapatok között voltak.

Története

[szerkesztés]

IndyCar Series

[szerkesztés]

Luczo A Dragon Racing

[szerkesztés]
Scheckter a 2008-as Indy 500-on.

A csapat Luczo A Dragon Racing néven debütált 2007-ben, a csapat színeiben indult a 2007-es indianapolisi 500-on Ryan Briscoe, aki előtte csak egyszer versenyzett a híres versenyen. Briscoe a 7. legjobb időt érte el, majd az 5. helyen végzett a versenyen. Az autó arról volt nevezetes, hogy Rick Mears 1988-as indianapolisi 500-as győztes autójának festésére hasonlított, a Norton szoftver volt a csapat főszponzora. A szezon során csak ezen a versenyen indult a csapat. A 2008-as szezonban 6 versenyen indultak és Tomas Scheckter volt a pilótája a csapatnak.[1] Nagyobb szponzorok nélkül teljesítették a szezont. Számos technikai probléma hátráltatta az alakulatot, így csak Detroitban értek célba, a 21. helyen.

2009-ben már teljes szezont futott a csapat Raphael Matos személyében.[2] Az US Air Force volt a csapat főszponzora. Raphael Matos lett a szezon év újonca a 312 pontjával, amivel a bajnokság 13. helyén végzett. 2010-ben de Ferran A Dragon Racing néven szerepeltek, a Hewlett-Packard és a McAfee volt a szponzor. Raphael Matos marad egész szezonra és Davey Hamilton néhány versenyen indult a csapatnál, együttműködésben a Kingdom Racinggel. A brazil a 14. helyen fejezte be a szezont, a Mario Andretti trófeán a 9. lett.

Dragon Racing

[szerkesztés]
Legge 2012-es első versenyen.

2011 februárjában Jay Penske új nevet adott alakulatának, mégpedig a Dragon Racing-et. Áprilisban bejelentette, hogy 5 futam erejéig aláírt Paul Tracy a csapathoz, valamint az indianapolisi 500-on további két autót indítanak.[3] Scott Speed és Ho-Pin Tung lesznek a két autó pilótái a versenyen. A kvalifikáció során a kínai pilóta balesetet szenvedett és kihagyni kényszerült a versenyt, a Pole Day-en szenvedett sérülései miatt az orvosok nem engedélyezték a további versenyzést. Scott Speed nem vett részt az időméréseken, helyette Carpentier próbálta kvalifikálni az autót a futamra, de összetörte és a csapat visszalépett a futamtól.[4]

2012-ben Lotus motorokkal kezdték meg a szezont, de felbontotta szerződését a motorgyártóval.[5] Ezek után Chevrolet motorokat használtak a többi versenyen. A csapat pilótái Katherine Legge és a többszörös Champ Car bajnok Sébastien Bourdais voltak.[6] Katherine Legge az ovál pályákon versenyzett, míg francia csapattársa utcai pályákon versenyzett. A francia a csapat legjobb helyezését érte el a szezon során a Honda Indy 200-on, miután a 4. helyen ért célba. Bourdais a bajnokság 25. helyén végzett, mögötte pedig Katherine Legge a 26. lett.

2013-ban csatlakozott Sebastián Saavedra a csapathoz Katherine Legge helyére.[7] A csapat teljes szezont futott mindkét pilótával. Torontóban Bourdais 2. és 3. helyezést ért el, míg Baltimore-ban a dobogó alsó fokára állhatott fel. Ennek az erős szezonnak végén az összetett 12. helyen fejezte be a bajnokságot, csapattársa a 21. lett. A szezon végén elhagyta a csapat a sorozatot, hogy teljes erővel a Formula–E-re tudjanak koncentrálni.[8]

Formula–E

[szerkesztés]

Az első szezon (2014–2015)

[szerkesztés]
A Spark-Renault SRT 01E.

A sorozat első versenyén Pekingben a kvalifikáción Oriol Servià 11., Jérôme d’Ambrosio 13. helyet szerezte meg, de előrébb kerültek a rajtrácson Sébastien Buemi 10 rajthelyes büntetése miatt.[9] Jérôme d’Ambrosio 6., Oriol Servià 7. lett. Putrajayaban az időmérőn Nicolas Prost volt a leggyorsabb, aki azonban pekingi utolsó körös incidense miatt 10 hellyel hátrábbról rajtolhat, így a pole-pozíciót Oriol Servià örökölte meg tőle.[10] Jérôme d’Ambrosiót a 20. rajthelyre sorolták a túlzott energiafogyasztás miatt.[11] A pole-pozícióból rajtoló Oriol Servià fokozatosan lépdelt át a mezőny, előbb Bird, majd Jarno Trulli és Karun Chandhok is megelőzte őt. A spanyol végül 7. helyen ért célba, míg a belga csapattársa az utolsó helyről az 5. helyen fejezte be a futamot. Punta del Este városában megrendezett harmadik verseny kvalifikációján a spanyol pilóta 12. időt érte el. Jérôme d’Ambrosio technikai problémák miatt idő nélkül a 19. pozícióban fejezte be a kvalifikációt. A 8. és 9. helyen fejezték be a futamot a csapat pilótái.

Az argentin fővárosban a 13. és 18. időt érték el az időmérő edzésen. A futamon Servià a 9. pozícióban ért célba szerezve ezzel 2 pontot, míg csapattársa 2 kör hátrányban 14. lett. Miamiban d’Ambrosio végre értékelhető időmérő edzést teljesített, miután a 8. időt érte el. A csapat és Oriol Servià közös megegyezéssel felbontották a szerződést egymással és a helyére érkezett a 2013-as Le Mans-i 24 órás győztese, Loïc Duval.[12] A francia a kvalifikáción az utolsó időt érte el. A 11. körben már Bruno Sennát támadta a 13. pozícióért. A belga pilóta a 4. helyen ért célba, míg Loïc Duval a 7. lett.[13] Long Beach-ben 8. és 17. időt érte el d’Ambrosio és Duval. Prost áthajtásos büntetést kapott, mert összeütközött Jérôme d’Ambrosióval. A belga viszont ennél többet gyűjtött, miután megúszta az ütközést, és a hatodik helyen ért célba, ráadásul a csapat ismét kettős pontszerzésnek örvendhetett, Loïc Duval ugyanis kilencedik lett.[14]

Duval a Spark-Renault SRT 01E volánja mögött.

Monacóban az időmérő edzésen Loïc Duval az ötödik lett, ám ő technikai okok miatt tízhelyes büntetést kap.[15] Jérôme d’Ambrosio pedig az előkelő 3. legjobb időt érte el Lucas di Grassi mögött. A 6. körben Piquet nagyon szépen és keményen betette az autót, elhappolta a harmadik helyet d’Ambrosiótól. A 10. körben Duvalt körözte le az élmezőny. d’Ambrosio 5., Loïc Duval kiesett. Berlinben a Tempelhof repülőtéren kialakított pályán Jérôme d’Ambrosio és Loïc Duval 6. és 8. időt érte el. A 7. körben Heidfeld és d’Ambrosio is megelőzte Jarno Trullit, aki így honfi- és csapattársa elé került, de nem sokkal később Liuzzi is letudta őt. Heidfeldet a 13. körben körben belülről előzte meg d’Ambrosio. A belga a boxkiállás után már második volt, tíz másodperccel di di Grassi mögött. Nem sokkal később Duval támadta Heidfeldet a negyedik helyért, de megcsúszott alatta az autó egy manőver alatt, leszakadt a németről. d’Ambrosio első dobogóját szerezte a sorozatban a második hellyel a futam leintése után. A verseny után néhány órával di Grassi autóján az ellenőrzés során szabálytalanságot találtak, miszerint di Grassit kizárták a berlini versenyből, így Jérôme d’Ambrosio örökölte meg az első helyet.[16] Ennek köszönhetően francia csapattársa pedig a 3. lett Németországban.

A szezon kilencedik versenyét Moszkvában rendezték meg, ahol d’Ambrosio 5., csapattársa 18. helyről rajtolhatott el a futamon. A verseny nem sikerült jól a csapatnak, egyetlen egy pontot sem szereztek Oroszországban. Londonban a szombati első szabadedzésén a legnagyobb bosszúságot a versenyzők számára az út egyenetlensége okozta. Az 1-es kanyarban egy akkora bukkanón kellett átszáguldaniuk, amihez foghatóval eddig nem találkozhattak világszínvonalú autóversenyen. Jérôme d’Ambrosio egy alkalommal keresztül hajtott rajta, ki is tört az autó hátsó felfüggesztése.[17] A szombati 1. verseny kvalifikációján a legjobb időt Sébastien Buemi érte el, őt követte Jérôme d’Ambrosio és Lucas di Grassi.[18] A rajtot követően Buemi szépen elhúzott d’Ambrosio és a többiek elől. A belga a dobogó második fokára állhatott fel, Duval pedig 8. lett. A szezon utolsó időmérő edzését esős körülmények között rendezték meg vasárnap szintén Londonban. A 2. legjobb időt Jérôme d’Ambrosio érte el, míg csapattársa Loïc Duval a 3. rajtkockát szerezte meg. A rajt után Sarrazin megtartotta az első helyet, de d’Ambrosio nagyon kipörgette a kerekeket, visszacsúszott a harmadik helyre Duval mögé. Az autócsere után Sarrazin maradt az élen, Duval a második, Bird a harmadik helyen haladt, d’Ambrosio veszített egy helyet. A biztonsági autós szakasz után az élen is elkezdődött a tolakodás, Sam Bird ugyanis megelőzte Duvalt a második helyért, a lendületet vesztett francia ráadásul d’Ambrosióval szemben is bukott egy helyet. Végül a szezon utolsó futamát Sam Bird nyerte meg, mögötte d’Ambrosio és Duval ért célba. A csapat pilótái 172 pontot szereztek a szezon során, amivel a konstruktőri bajnokság 2. helyén végzett a csapat.

2015–2016

[szerkesztés]

Az sorozat második szezonját a tavalyi pilóta párossal kezdték meg, de a Venturitól vásárolták a kasztnit. Pekingben a 6. és 10. időt érték el. A futam vége felé Heidfeld mögött d’Ambrosio támadta Duvalt, kemény csata volt, majdnem ütköztek a csapattársak. Duval maradt a negyedik helyen, kiadták neki a parancsot, támadja Heidfeldet a harmadik helyért, még két kör volt hátra. Duval betette a gépet az utolsó körben, de vissza kellett vennie, mert elhagyta a pályát. Duval és d’Ambrosio a negyedik és az ötödik pozícióban értek célba. A második versenyen Sébastien Buemi szerzett pole-pozíciót Stéphane Sarrazin és Loïc Duval előtt. Jérôme d’Ambrosio a 7. lett. Öt körrel a leintés előtt Prost lecsúszott a dobogóról, Jérôme d’Ambrosio ugorta át őt, akit pár kanyar múltán Robin Frijns követett az Andrettivel.[19] Az utolsó négy körben, Duval autója lelassult, Sam Bird és Frijns egyszerre próbálta előzni, a holland azonban megkoccantotta a falat, majd Duval mögé szorult be. Végül Nicolas Prost és a második helyen haladó d’Ambrosio is a falban kötött ki.[20]

Punta del Estében Jérôme d’Ambrosio indulhatott a pole-pozícióból, pályafutása során először a sorozatban.[21] Mögötte csapattársa Duval indult a 2. rajtkockából. d’Ambrosio megőrizte vezetését a start után, Sam Bird pedig Loïc Duvalt megelőzve feljött a második helyre. Az ötödik pozícióból induló Buemi gyorsan felzárkózott, a 7. körben már a második helyen állt, a következőben pedig megelőzte a d’Ambrosiót. Eközben Duval átvette a harmadik helyet a másodikról negyedikre gyorsan visszacsúszó Birdtől. Végül a belga a 3., francia kollégája pedig a 4. lett Uruguayban. Az Argentin fővárosban megrendezett verseny kvalifikációján Jérôme d’Ambrosio 10., míg Loïc Duval csak a 12. lett. A rajtnál tisztán eljött a mezőny, a futam első vesztesének pedig Jérôme d’Ambrosio bizonyult, aki defekt miatt volt kénytelen meglátogatni csapatát a boxban. Ezután már csak a verseny leggyorsabb körét érte el és a 16. helyen ért célba egy kör hátrányban. Francia csapattársa már jobban teljesített és a 6. helyen intették le.

2016–2017

[szerkesztés]

Duvalt és d'Ambrosio-t megtartották a 2016–17-es szezonra is, amely évtől a csapat elkészítette a saját hajtásláncát, miután megszakította partnerségét a Venturival és kapcsolatot alakított ki a Faraday Future-val. Az előző évekhez képest az istálló küzdött a saját technikájával és csupán a 8. helyen végeztek 33 egységgel a csapatok között, Duval és d'Ambrosio pedig a 15., illetve a 18. helyen zárták az évet a versenyzőknél. Mike Conway is lehetőséget kapott Franciaországban, amikor Duval helyett gurult pályára.[22]

2017–2018

[szerkesztés]

2017-re Jérôme d’Ambrosioval aláírtak a negyedik szezonra is, míg Duval elhagyta a csapatot és egy WEC versenyző, Neel Jani váltotta az idény első versenyhétvégéjére. A svájci egy futam után elhagyta a csapatot, aki mindkét versenyen 18. lett.[23] Helyét a háromszoros túraautó-világbajnok, José María López vette át.[24] A konstruktőrök között a 9. helyen végeztek, míg a d'Ambrosio a 14., López pedig csupán a 17. lett a versenyzők névsorában.

2018–2019

[szerkesztés]
Nasr a csapat első új generációs versenyautójában

López maradt az első új generációs idényre is,[25] partnere pedig a Formula–2-ből érkező, Maximilian Günther lett.[26] A Santiago ePrix után bejelentették, hogy Felipe Nasr veszi át Günther helyét a csapatnál Mexikótól.[27] Róma előtt újabb változás történt, miszerint Nasr nem vállalta az indulást a WeatherTech SportCar-ban való versenye miatt, ahova ismét visszaültették Günthert,[28] majd ezt követően a brazil versenyző Párizst is kihagyta.[29] Ezután az év hátralévő részét a továbbiakban már kizárólag Günther teljesítette. Bern-ben Lópezt kizárták, mert több energiát használt fel a megengedettnél.[30] Ami a pontokat illeti; Günther két 5. helyet szerzett, López pedig egy 9. és egy 10. pozíciót.

2019–2020

[szerkesztés]

2019 augusztusában jelentették be, hogy a 6-os rajtszámot mostantól, a korábbi Formula–1-es Toro Rosso versenyző, Brendon Hartley fogja viselni.[31] Egy hónap múlva bejelentették, hogy a DTM-ben kiváló teljesítményt nyújtó Audi támogatott pilóta, a svájci Nico Müller lesz az új-zélandi csapattársa.[32] Gyártóként partnerségre léptek a Nio 333 FE csapattal, mint új beszállító, valamint a NIO megvásárolta az egyéves Penske EV-3 hajtásláncokat, és átnevezte őket.[33] 2020 márciusában a Dragon további két szezonra elkötelezte magát a gyártóként a sorozatban.[34] Hartley júliusban elhagyta a csapatot, helyére Sérgio Sette Câmara érkezett.[35] A csapat bajnokságban az utolsó előtti helyen fejezték be a szezont 2 ponttal, amit Hartley szerzett a szezonnyitó Rijád ePrixen.

2020–2021

[szerkesztés]

2020 novemberében jelentették be, hogy Câmara teljesjogú versenyzőként marad a csapatnál.[36] A következő hónapban Müller maradása is biztossá vált.[37] Az előző szezonban használt Penske EV-4 hajtáslánccal kezdték meg a szezont, és csak a monacói ePrix-től kezdték el használni a Penske EV-5-t.[38] 2021 februárjában a Dragon bejelentette a Bosch-val kötött műszaki partnerségét, amely segít majd a 3. generációs autók hajtásláncainak fejlesztésében.[39]

A Valencia ePrix kaotikus első futamán Müller megszerezte a csapat első Gen2-es korszakbeli dobogós helyezését egy második hellyel, miután sok autónak ki kellett állnia vagy kizárták az energiájuk elhasználása miatt.[40] A Puebla ePrix-en Joel Eriksson váltotta Müllert, mivel a versenyhétvége ütközött a DTM kötelezettségeivel.[41] 2021. július 3-án Müller a Twitter fiókján bejelentette, hogy Dragonnal úgy döntöttek, hogy elválnak útjaik, így Eriksson a szezon hátralévő részében a csapattal folytatta.[42] A csapat bajnokságban ismét a 11. helyen fejezték be a szezont, de 47 pontjukkal már sokkal sikeresebbek lettek.

2021–2022

[szerkesztés]

Sérgio Sette Câmara maradt a szezon során, míg csapattársa előbb a korábbi Formula–1-es versenyző, Antonio Giovinazzi volt, majd később Sacha Fenestraz lett.[43][44][45] A szezont a csapat legrosszabb szezonjának tartották, mivel az utolsó helyen végeztek a csapatbajnokságban.

2022–2023

[szerkesztés]

A Techeetah feloszlása után a DS Automobiles-szal partnerként működő csapatot DS Penske névre keresztelték át.[46][47] A pilótafelállásban két bajnok versenyző, Jean-Éric Vergnet és Stoffel Vandoornet szerződtették.[48] Vergne megnyerte a Haidarábád ePrixet, ami a csapat első győzelme volt 2016 óta.[49] A csapatok között 5. helyen végeztek.

2023–2024

[szerkesztés]

A 2023–24-es szezonban a pilótapáros maradt, és a Penske 200 ponttal harmadik lett a csapatok között.[50]

2024–2025

[szerkesztés]

Vandoorne helyére a német Maximilian Günthert szerződtették.[51] a német versenyző a Dzsidda első versenyt megnyerte.[52]

Eredmények

[szerkesztés]

Teljes IndyCar Series eredménysorozata

[szerkesztés]
Év Kasztni Motor Versenyzők # 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
Luczo Dragon Racing
2007 Dallara IR-05 Honda HI7R V8 HMS STP MOT KAN INDY MIL TXS IOW RIR WGL NSH MDO MCH KTY SNM DET CHI
AUS Ryan Briscoe 12 5
2008 Dallara IR-05 Honda HI7R V8 HMS STP MOT LBH KAN INDY MIL TXS IOW RIR WGL NSH MDO EDM KTY SNM DET CHI SRF1
ZAF Tomas Scheckter 12 23 24 25 27 21 26
2009 Dallara IR-05 Honda HI7R V8 STP LBH KAN INDY MIL TXS IOW RIR WGL TOR EDM KTY MDO SNM CHI MOT HMS
BRA Raphael Matos 2 20 8 20 22 6 12 16 8 12 10 18 16 9 9 9 9 14
de Ferran Dragon Racing
2010 Dallara IR-05 Honda HI7R V8 SAO STP ALA LBH KAN INDY TXS IOW WGL TOR EDM MDO SNM CHI KTY MOT HMS
BRA Raphael Matos 2 4 8 14 20 16 29 16 14 4 21 13 7 21 29 16 18 17
USA Davey Hamilton 21 33 18
Dragon Racing
2011 Dallara IR-05 Honda HI7R V8 STP ALA LBH SAO INDY TXS MIL IOW TOR EDM MDO NHM SNM BAL MOT KTY LSV
CAN Paul Tracy 8 16 12 13 16 26 C
CHN Ho-Pin Tung NK
88 27
USA Scott Speed 20 NK
CAN Patrick Carpentier NK
2012 Dallara DW12 Lotus DC00 V6t
Chevrolet IndyCar V6t 		STP ALA LBH SAO INDY DET TEX MIL IOW TOR EDM MDO SNM BAL FON
GBR Katherine Legge 6 23 23 19 26 22 15 18 15 24 9
FRA Sébastien Bourdais 7 21 9 17 18 20 24 14 15 4 22 23
2013 Dallara DW12 Chevrolet IndyCar V6t STP ALA LBH SAO INDY DET TXS MIL IOW POC TOR MDO SNM BAL HOU FON
COL Sebastián Saavedra 6 20 20 27 19 32 22 10 14 13 19 23 16 15 19 21 8 14 12 24
FRA Sébastien Bourdais 7 11 16 15 14 29 24 11 20 22 14 16 2 3 12 10 3 8 5 12
1 Nem indult el.

Teljes Formula–E-es eredménysorozata

[szerkesztés]

Győzelmek listája

[szerkesztés]
Táblázat
# Év Esemény Versenyző
1 2014–2015 GER Berlin nagydíj BEL Jérôme d’Ambrosio
2 2015–2016 MEX Mexikóváros nagydíj
Év Modell Gumi # Versenyzők 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Pont Helyezés
2014–15 Spark–Renault
SRT 01E 		M BEI
CHN 		PUT
MYS 		PDE
URU 		BUE
ARG 		MIA
USA 		LBH
USA 		MON
MON 		BER
DEU 		MOS
RUS 		LON
GBR 		171 2.
6 ESP Oriol Servià 7 7 9 9
FRA Loïc Duval 7 9 Ki 3 15 8 3
7 BEL Jérôme d’Ambrosio 6 5 8 14 4 6 5 1 11 2 2
2015–16 Spark–Venturi
VM200-FE-01 		M BEI
CHN 		PUT
MYS 		PDE
URU 		BUE
ARG 		MEX
MEX 		LBH
USA 		PAR
FRA 		BER
DEU 		LON
GBR 		143 4.
6 FRA Loïc Duval 4 16† 4 6 4 8 Ki° Ki Ki 4
7 BEL Jérôme d’Ambrosio 5 14° 3 16 1 7° 11 16 9 3
2016–17 Spark–Penske
701-EV 		M HKG
HKG 		MAR
MAR 		BUE
ARG 		MEX
MEX 		MON
MON 		PAR
FRA 		BER
GER 		NYC
USA 		MNT
CAN 		33 8.
6 FRA Loïc Duval 14 18 6 Ki Ki 15 Ki 5 13 Ki 19
GBR Mike Conway 14
7 BEL Jérôme d’Ambrosio 7 13 8 14 Ki Hn 13 13 Ki 10 11 9
2017–18 Spark–Penske
EV-2 		M HKG
HKG 		MAR
MAR 		SAN
CHI 		MEX
MEX 		PDE
URU 		ROM
ITA 		PAR
FRA 		BER
GER 		ZÜR
SUI 		NYC
USA 		41 9.
6 SUI Neel Jani 18 18
ARG José María López 6 Ki 12 8 17† 10 18 12 Ki Ki
7 BEL Jérôme d’Ambrosio Hn 15 15 8 11 9 7 12 19 3 13 Ki
2018–19 Spark–Penske
EV-3 		M ADR
KSA 		MAR
MAR 		SAN
CHI 		MEX
MEX 		HKG
HKG 		SNY
CHN 		ROM
ITA 		PAR
FRA 		MON
MON 		BER
GER 		BRN
SUI 		NYC
USA 		23 10.
6 GER Maximilian Günther 16 12 Ki 19† 5 Ki 14 5 Ki 19
BRA Felipe Nasr 19 Ki Ki
7 ARG José María López Ki 11 9 17 11 Ki 16 13 10° 20 Kiz 12 Ki
2019–20 Spark–Penske
EV-4 		M ADR
KSA 		SAN
CHI 		MEX
MEX 		MAR
MAR 		BER
GER 		BER
GER 		BER
GER 		2 11.
6 NZL Brendon Hartley 19 9 Ki 12 19
BRA Sérgio Sette Câmara Kiz 17 Ki 21 15 19
7 SUI Nico Müller Ni Ki 12 Ki 20 Hn 14 12 20 17 22
2020–21 Spark–Penske
EV-4 		M DIR
KSA 		ROM
ITA 		VAL
SPA 		MON
MON 		PUE
MEX 		NYC
USA 		LON
GBR 		BER
GER 		47 11.
6 CHE Nico Müller 21 5 13 9 2 20 18
SWE Joel Eriksson 17 15 17 22 16 10 16 16
7 BRA Sérgio Sette Câmara 20 4 16 12 Ki 21 15 15 16 18 11 17 8 18 18
2021–22 Spark–Penske
EV-4 		M DIR
KSA 		MEX
MEX 		ROM
ITA 		MON
MCO 		BER
GER 		JAK
IDN 		MAR
MAR 		NYC
USA 		LON
GBR 		SEO
KOR 		2 11.
7 BRA Sérgio Sette Câmara 15 17 20 15 12 13 17 19 19 20 Ni 17 Hn 9 12 13
99 ITA Antonio Giovinazzi 20° 20° Ki° 18° Ki° 16° 20 22 Ki 19 Ki Ki Ki Ki Ki Vi
FRA Sacha Fenestraz 16
2022–23 DS E-Tense
FE23 		H MEX
MEX 		DIR
KSA 		HAI
IND 		FOK
RSA 		SAP
BRA 		BER
GER 		MON
MCO 		JAK
IDN 		POR
USA 		ROM
ITA 		LON
GBR 		163 5.
1 BEL Stoffel Vandoorne 10 11 20 8 7 6 Ki 8 9 4 9 12 11 8 11 5
25 FRA Jean-Éric Vergne 12 7 16 1 2 5 7 3 7 5 16 11 5 15 Ki 22
2023–24 DS E-Tense
FE23 		H MEX
MEX 		DIR
KSA 		SAP
BRA 		TOK
JPN 		MIS
ITA 		MON
MCO 		BER
GER 		SHA
CHN 		POR
USA 		LON
GBR 		200 3.
2 BEL Stoffel Vandoorne 8 14 5 8 16 8 Ki 3 7 20 9 6 9 11 9 8
25 FRA Jean-Éric Vergne 6 2 8 7 12 6 7 4 2 10 6 7 3 5 17 5
2024–25 DS E-Tense
FE25 		H SAP
BRA 		MEX
MEX 		JED
KSA 		MIA
USA 		MON
MCO 		TOK[a]
JPN 		SHA
CHN 		JAK
IDN 		BER
GER 		LON
GBR 		89* 5.*
7 GER Maximilian Günther 11 6 1 Ki 17 10 8 Ki 10
25 FRA Jean-Éric Vergne 9 5 6 7 12 12 6 8 6
* Folyamatban lévő szezon.
† Nem fejezte be a futamot, de rangsorolva lett, mert teljesítette a versenytáv 90%-át.
° FanBoost
  1. ↑ A Tokió-i első időmérő edzését heves esőzések, valamint vízátfolyások miatt nem rendezték meg. A rajtsorrendről ennek értelmében a második szabadedzésen elért eredmény döntött, ami alapján Oliver Rowland indulhatott az első pozícióból, de a pole pozícióért járó három pontot nem kapta meg.[53]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „Scheckter likely back at Indy 500”, The Indianapolis Star, Gannett Company, 2008. február 1.. [2014. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. július 19.) 
  2. ↑ DiZinno, Tony. „Matos, Luczo Dragon latest to confirm 2009 plans”, Motorsport.com, Motorsport.com, Inc., 2008. október 7.. [2017. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. július 19.) 
  3. ↑ Miller, Robin. Tracy To Lead Restructured Dragon Racing Archiválva 2011. április 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Speed TV, April 2, 2011, Retrieved 2012-01-14
  4. ↑ „Tung joins Schmidt Dragon for Sonoma”, GPUpdate.net, JHED Media BV, 2011. augusztus 24. (Hozzáférés: 2015. július 19.) 
  5. ↑ „A Dragon Racing beperelte a Lotust”, 2012. május 12.. [2016. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. január 29.) 
  6. ↑ Glendenning, Mark. „Sebastien Bourdais secures full-time IndyCar return with Dragon Racing”, Autosport, Haymarket Publications, 2012. január 12. (Hozzáférés: 2015. július 19.) 
  7. ↑ „Saavedra in at Dragon, to pair with Bourdais”, IndyCar Series, IndyCar, 2013. február 12. (Hozzáférés: 2015. július 19.) 
  8. ↑ Formula E, Electric Racing: Part 3, Editorial Triple League Racing, March 3, 2014. Retrieved April 20, 2014.
  9. ↑ „FIA Formula E | Round 1 – Beijing | Results”, FIA Formula E. [2014. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.) 
  10. ↑ „Formula E: Prost a leggyorsabb, de Servia a pole-ban”, 2014. november 22. (Hozzáférés: 2014. november 22.) 
  11. ↑ Errington, Tom: PROST TOPS PUTRAJAYA EPRIX QUALIFYING. Checkeredflag, 2014. november 22. (Hozzáférés: 2014. november 23.)
  12. ↑ Le Mans-győztes húzónév a Formula-E-ben. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
  13. ↑ Szenzációs csata, Prost-győzelem Miamiban. (Hozzáférés: 2015. március 14.)
  14. ↑ Long Beach: Piquet hat ePrix-n a 6. győztes. (Hozzáférés: 2015. április 5.)
  15. ↑ Monaco: Négy ex-F1-es az első négy helyen, 2015. május 9. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  16. ↑ Kizárták a győztes Lucas di Grassit a Berlin e.Prix-ről, 2015. május 23. (Hozzáférés: 2015. május 23.)
  17. ↑ „Autótemetőhöz” hasonlítják a londoni pályát az első edzés után, 2015. június 27. (Hozzáférés: 2015. június 27.)
  18. ↑ Buemi a pole-ban bajnoki riválisai előtt, 2015. június 27. (Hozzáférés: 2015. június 27.)
  19. ↑ Brazil győzelem a szenzációs fordulatok után. formula.hu, 2015. november 7. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  20. ↑ Igazi mészárlás volt a maláj Formula E futam: emberek, nézzétek a sorozatot!. gp-live.hu, 2015. november 7. [2015. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  21. ↑ FE: D’Ambrosio első pole-ját szerezte. formula.hu, 2015. december 19. (Hozzáférés: 2015. december 20.)
  22. ↑ Conway to replace Duval for Paris ePrix (angol nyelven). www.motorsport.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  23. ↑ FE - MINDÖSSZE EGYETLEN HÉTVÉGE UTÁN TÁVOZIK A DRAGON ÚJONCA. BRAKING NEWS MOTORSPORT. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  24. ↑ FE - HIVATALOS: LOPEZ VISSZATÉR!. BRAKING NEWS MOTORSPORT. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  25. ↑ Smith, Sam: Dragon Confirms Lopez Return – e-racing365 (amerikai angol nyelven). e-racing365.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  26. ↑ Smith, Sam: Guenther to Join Lopez at Dragon – e-racing365 (amerikai angol nyelven). e-racing365.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  27. ↑ Péter, Vámosi: Felipe Nasr indul Günther helyett a GEOX Dragonnál! • Racingline.hu (magyar nyelven). Racingline.hu, 2019. február 5. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  28. ↑ Dávid, Hegedűs: Formula E: Nasr kihagyja Rómát, Günther helyettesíti • Racingline.hu (magyar nyelven). Racingline.hu, 2019. március 26. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  29. ↑ Bence, Boa: Nasr a Párizs ePrix-t is kihagyja, továbbra is Günther helyettesíti • Racingline.hu (magyar nyelven). Racingline.hu, 2019. április 20. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  30. ↑ Utólag büntettek a berni Formula E-futamon (magyar nyelven). hu.motorsport.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  31. ↑ Bence, Boa: Hartley a Dragon versenyzője lesz a Formula E hatodik szezonjában • Racingline.hu (magyar nyelven). Racingline.hu, 2019. augusztus 9. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  32. ↑ Az Audi versenyzője a Formula E-be igazolt: megvan Hartley csapattársa (magyar nyelven). hu.motorsport.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 18.)
  33. ↑ Smith, Sam: New NIO 333 Car Breaks Cover. e-racing365, 2019. október 15. [2019. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  34. ↑ Smith, Sam. „Dragon commits to Formula E manufacturer status”, The Race, 2020. március 23.. [2020. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. március 25.) 
  35. ↑ Klein, Jamie: Sette Camara replaces Hartley at Dragon for Berlin. Motorsport.com. Motorsport Network, 2020. július 22. [2021. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
  36. ↑ Tupper, Ian: Sérgio Sette Câmara will compete for DRAGON / PENSKE AUTOSPORT in Season 7 of the FIA Formula E World Championship. DRAGON / PENSKE AUTOSPORT, 2020. november 20. [2020. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
  37. ↑ Tupper, Ian: DRAGON / PENSKE AUTOSPORT confirms Nico Müller for Season 7 of the ABB FIA Formula E World Championship. DRAGON / PENSKE AUTOSPORT, 2020. december 11. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
  38. ↑ Monaco e Prix - Official Entry List. FIA Formula E World Championship, 2021. március 31. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 8.)
  39. ↑ Smith, Sam: FE team Dragon secures major new tech partnership with Bosch. The Race, 2021. február 24. [2021. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
  40. ↑ De Vries wins amid farcical Valencia Formula E finish. The Race, 2021. április 24.
  41. ↑ Tupper, Ian: JOEL ERIKSSON APPOINTED RESERVE DRIVER, WILL RACE IN PUEBLA E-PRIX. DRAGON / PENSKE AUTOSPORT, 2021. május 29. [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
  42. ↑ @nico_mueller: 1/2 due to several clashing commitments, @DragonRacing_FE & myself have decided to part ways - meaning I won't race in the final 3 rounds of @FIAFormulaE S7. Thanks for nearly 2 seasons of passionate hard work & the memories we created., 2021. július 3.
  43. ↑ Gergő, Dányi: Sacha Fenestraz vasárnap debütál a Formula–E-ben » Grand Prix Zóna (magyar nyelven). Grand Prix Zóna, 2022. augusztus 12. [2022. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 27.)
  44. ↑ Ousted F1 racer Giovinazzi secures Formula E drive for 2022 (brit angol nyelven). Motorsport Week, 2021. november 16. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
  45. ↑ RaceFans Round-up: Sette Camara secures Dragon Formula E seat for a third season (brit angol nyelven). RaceFans, 2021. november 16. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
  46. ↑ Dragon to Partner with DS from start of Gen3 Formula E Era. The Race, 2022. április 4. [2022. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 4.)
  47. ↑ 2022 - 2023 FIA FORMULA E WORLD CHAMPIONSHIP Mexico City E-Prix - Official Entry List. [2023. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 13.)
  48. ↑ DS PENSKE announces Vandoorne and Vergne. FIA Formula E, 2022. október 12. [2022. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 12.)
  49. ↑ Jean-Eric Vergne wins in Hyderabad as Formula E debuts in India (angol nyelven). The Independent, 2023. február 20. (Hozzáférés: 2023. február 25.)
  50. ↑ Championship Standings - ABB FIA Formula E World Championship (francia nyelven)
  51. ↑ Smith, Sam: DS Penske signs Vandoorne's replacement on multi-year deal (angol nyelven). The Race, 2024. július 22. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
  52. ↑ Kívánni sem lehet többet: utolsó kanyaros előzés döntött a gyorstöltés debütálóversenyén (magyar nyelven). racingline.hu. Bognár Viktor, 2025. február 14. (Hozzáférés: 2025. február 21.)
  53. ↑ „Formula–E: törölt időmérő, óriási taktikai húzás és Vandoorne-győzelem Japánban”, F1® Academy, 2025. május 17. (Hozzáférés: 2025. május 18.) (magyar nyelvű) 

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Dragon Racing Formula E Team
A Wikimédia Commons tartalmaz DS Penske témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=DS_Penske&oldid=28514707”