Drótszőrű griffon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drótszőrű griffon (Griffon d'arrêt à poil dur Korthals)
Korthalsgriffon.jpg
Fajtagazda ország Franciaország
Osztályozás
Csoport VII. Vizslák
Szekció 1. Kontinentális vizslák
Típus 1.3 Griffon tipusú vizslák
Fajtaleírás
Érvényes standard FCI
Kiadás éve 2000
Wikimédia Commons
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz
Drótszőrű griffon témájú médiaállományokat.

A drótszőrű griffon a vizslák csoportjába tartozó sokoldalú vadászkutya.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár írásos feljegyzések már 1545-ben említést tesznek griffonszerű kutyákról, a mai drótszőrű griffon kitenyésztése tulajdonképpen Hollandiában kezdődött az 1873-as évben, és egy fiatal vadász és sportember nevéhez kötődik, akit ma Eduard Karel Korthals néven ismerünk.

Eduard Karel Korthals 1851-ben született Amszterdamban, egy gazdag hajózási cég tulajdonosának gyerekeként. Fiatal korától jobban érdekelte a vadászat és a kutyák, mint édesapjának az üzletei.

1873-ban, 22 évesen, édesapja segítségével áttelepül Németország Hessen tartományába, mely akkoriban híres volt apróvad állományáról. Négy évvel később, barátja, Albrecht zu Solms und Braunfels herceg,megbízza kennelje és tenyészete vezetésével. Ez volt akkoriban Németország egyik leghíresebb vadászkutya tenyészete, melyben főleg angol vizslák (pointerek) voltak, ugyanakkor engedélyezte a fiatal Korthalsnak, hogy griffonok tenyésztésével is foglalkozzon.

Korthals 7 griffon típusú kutyával kezdte a tenyésztést, melyek között volt drótszőrű, gyapjas szőrzetű, valamint egy félkész német vizsla típusú kutya is. A mai griffonok 7 „pátriárkája”: Banco, Hector, Janus, Satan, Donna, Junon és Mouche névre hallgatak. A szűk körű beltenyésztés és szigorú szelekció, végül is 20 év alatt meghozta eredményét; kialakult a ma ismert kitűnő vadászkutya a drótszőrű griffon vagy más néven a Korthals Griffon. Azt, hogy mennyire szigorú tenyésztést folytatott, példázza az a tény, hogy 600 kutyából csak 62 kutyát engedélyezett tovább tenyésztésre.

Eduard Korthalsnak sikerült relatív rövid idő alatt egy olyan vadászkutyafajtát kitenyésztenie, amely sorra elbűvölte a kor híres szakembereit, úgy Németországban, Belgiumban, Franciaországban, mint szülőhazájában, Hollandiában.

1887. november 15-én, Solms herceg és más tenyésztők kérésére lejegyzi a Korthals griffon fajtasztenderdjét, mely a mai napig változatlan. 1888. július 29-én megalakul az első nemzetközi griffon klub, a németországi Meinzben, amelyet hamarosan követnek 1895-ben a belgiumi, 1901-ben a franciaországi, 1911-ben a hollandiai, majd 1916-ban az Amerikai Egyesült Államok-béli griffon klubok.

Külleme és jelleme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A drótszőrű griffon külsejét tekintve megfelel az általános vizslatípusnak. Törzse valamivel zömökebb felépítésű, s lába némileg rövidebb. Feje hosszúkás, szeme sötétbarna vagy sötétsárga, füle lelóg. Jellegzetes szakálla és sűrű szemöldöke van, mely a szemet körülveszi de nem takarja el. Gyengéd és büszke, kitűnő vadász, nagyon ragaszkodó a gazdájához és területéhez, melyet figyelmesen őriz a betolakodóktól. Gyerekekkel gyengéd.

  • Fej

Nagy és hosszú, kemény szőrzet borítja, jól fejlett szakállal és szemöldökökkel.
A koponya nem túl széles, a koponya tető párhuzamos az orrháttal. A stop nem kihangsúlyozott. Az orrtükör mindig barna, az orrész hosszú négyzetes, hossza a koponyával megegyező, enyhe kosorr.
A szemek sötétbarnák vagy sötétsárgák, nagyok és kerekek, a szemöldök körülveszi a szemeket de nem takarhatja el. A szemeknek értelmet kell kifejezniök.
A fülek közepesen hosszúak, laposak, szemmagasságban tűzöttek, lelógók, rövidebb-hosszabb szőrrel borítottak.

  • Nyak

Mérsékelten hosszú, toka és lebernyeg nélkül.

  • Törzs

A törzs határozottan hosszabb mint a marmagasság, 1/20-ad vagy 1/10-eddel.
A hát egyenes, erős. Az ágyéktájék jól fejlett, a mell mély, nem túl széles.

  • Farok

Vízszintesen hordott, a farok hegye lehet kissé felálló, vastagabb szőrrel borított. A farok semmi esetre sem lehet megtört. Általában harmadára vagy negyedére kurtítják.

  • Végtagok

A mellső végtagok egyenesek, vastag szőrrel borítottak, mozgásban mindig párhuzamosak. A vállak jól kötöttek, inkább hosszabbak, erősen ferdék.
A hátsó végtagok hosszúak és izmosak, jó szögelésekkel, sűrű vastag szőrzettel borítva.
A mancsok kerekdedek, ívelt, erőteljes ujjakkal.

  • Szín és szőrzet

Kívánatos az acél szürke gesztenyebarna foltokkal tarkítva, vagy a barnán spriccelt. Megengedett viszont a fehér barna vagy a fehér narancs színű foltokkal. Fekete szín viszont nem lehet a szőrzetében.
A szőrzet kemény, drótos, vaddisznóra emlékeztető tapintással, soha nem lehet göndör vagy gyapjas. Az aljszőrzet finom.

  • Méretek

A kanok marmagassága 55 – 60 cm, a szukáké viszont 50 – 55 cm.

  • Hibák

A fajtastandardtól való bármely eltérés, annak mértékétől függően büntetendő.

Alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A drótszőrű griffon egy sokoldalú, univerzális vadászkutya. Lásd a Vadászkutya című szócikket.
A német vizslákhoz képest lassúbb (ez nem feltétlenül hátrány, a terepadottságoktól fűgg!), kiváló orrú és jól fejlett apportírozó képességgel megáldott vadászkutya. Jól dolgozik fácánra és vízi vadra. Minthogy nem nagy területek bejárására való, ideális segítője idősebb sportembereknek.

Rokon fajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]