Dovrefjell-Sunndalsfjella Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dovrefjell-Sunndalsfjella
Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Pilgrimsleden Dovrefjell.jpg
Zarándokút (az előtérben), a Snøhetta csúcs a háttérben
Ország  Norvégia
Elhelyezkedése Sør-Trøndelag megye, Oppland megye és Møre og Romsdal megye
Legközelebbi város Oppdal
Terület 1963 km²
Alapítás ideje 2002
Felügyelő szervezet Direktoratet for naturforvaltning (Természetvédelmi igazgatóság)
Elhelyezkedése
Dovrefjell-Sunndalsfjella Nemzeti Park  (Norvégia)
Dovrefjell-Sunndalsfjella Nemzeti Park
Dovrefjell-Sunndalsfjella
Nemzeti Park
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 62° 16′ 00″, k. h. 9° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 62° 16′ 00″, k. h. 9° 13′ 00″

A Dovrefjell-Sunndalsfjella Nemzeti Parkot Norvégiában, a Skandináv-hegységnek a Møre og Romsdal megye, Oppland megye, és Sør-Trøndelag megye találkozásánál emelkedő magashegyi fjell-vidékén hozták létre 2002-ben,[1], 1.693 km² területen a korábbi, 1974-ben létrehozott Dovrefjell nemzeti park kibővítésével.

Dél-Norvégia nemzeti parkjai. A Dovrefjell-Sunndalsfjella a 12. számú
Keleti pézsmatulok a Dovrefjell hegyvidékén

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzeti park területén a fjellvidék több típusát figyelhetjük meg: nyugaton meredek formák és kopár talaj jellemzi, keleten a mészkőből álló hegyek jobban lekoptak a jégkorszak során és termékenyebb talajt biztosítanak a növények számára. A nemzeti park legmagasabb csúcsa a 2286 méter magas Snøhetta.

Növényzet és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A park növényzetében több endemikus fajt is találunk, ezek egy része a nunatakokon átvészelte a jégkorszakot is, mint a sarki mák (Papaver radicatum) különböző változatai.

A park fő attrakciója a két világháború között betelepített keleti pézsmatulok állománya, bár ez nem szerepel a nemzeti park létrehozásának indokai között. Őshonos viszont a vad rénszarvas, a rozsomák. A sarki róka állománya 1990-ben kipusztult, de 2012-ben újratelepítették, egyelőre sikerrel. A ragadozó madarak közül jellemző a szirti sas és az északi sólyom.

Kulturális örökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területen gazdag maradványait tárták fel az ősi rénszarvasvadászatnak. Megtalálták a nyomait mind az ásott, mind az épített csapdáknak, kerítéseknek.

Már a középkorban fontos útvonalak haladtak át ezen a hegyvidéken, úgynevezett „királyi utak” és a középkori Nidarosba, a mai Trondheimbe vezető egyik fontos zarándokútvonal is. I. Eystein norvég király már az 1120-as években szállásokat építtetett a királyi út mentén. Ezek, illetve utódaik egészen az 1900-as évekig állami tulajdonban voltak.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területen népszerű a gyalogtúrázás. A legkedveltebb úti cél a Snøhetta 2286 méteres csúcsa. A hegy lábánál önkiszolgáló menedékház található, amelynek kulcsát Kongsvollban lehet átvenni. A menedékházat két-három napos gyalogtúrával lehet elérni. A terület nyugati részén nagy szél és sok csapadék is nehezíti a túrázást.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]