Doros Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doros Gábor
Született1892. március 24.[1]
Székelyudvarhely
Elhunyt1980. február 16. (87 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1910–1915, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Doros Gábor (Székelyudvarhely, 1892. március 24.Budapest, 1980. február 16.) orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait szülővárosában fejezte be 1910-ben. 1910–1915 között Budapesten szerezte orvosi diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1915–1919 között katonaorvos volt. 1919-ben a Régi Szent János-kórházban Guszman József (1875–1951) professzor mellett dolgozott. 1920–1927 között a Nékám-klinikán gyakornok, majd tanársegéd volt. 1927–1945 között az OTI Pestújhelyi Kórházának bőrgyógyász főorvosa volt. 1929-ben egyetemi magántanári, 1941-ben rendkívüli egyetemi tanári kinevezést kapott. 1929-től a fővárosi törvényhatósági bizottság rendes tagja volt. 1945 után a XIV. kerületi Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet szakfőorvosa lett és az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet munkatársa is volt. 1962–1973 között a Ganz-MÁVAG Szakrendelő Intézet bőrgyógyász főorvosaként dolgozott. 1973-ban nyugdíjba vonult.

A bőrgyógyászat és a nemibetegségek – köztük a szifilisz – vizsgálatában fontos eredményeket ért el, melyeket szakcikkei is igazoltak. 1945 után publikációit a Magyar bőrgyógyászati és venerológiai bibliográfia (Budapest, 1962) közölte.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Doros György földbirtokos és Gyarmathy Ida voltak. 1923-ban házasságot kötött Tima Etelka Máriával. Két gyermekük született.

Művei[szerkesztés]

  • A nemi egészségügy problémái (Budapest, 1928)
  • Küzdelem a nemibetegségek ellen (habitáció, 1929)
  • A nemibetegségek kérdése Budapesten (Budapest, 1930)
  • A bőrtuberculosis szociális egészségügyi jelentősége (1930)
  • A nemibetegségek Budapesten (1932)
  • A nemibetegségek megelőzésére vonatkozó törvényes rendszabályok (1932)
  • Újabb irányelvek az antivenereas küzdelemben (1933)
  • A prostitúció kérdése (Budapest, 1934)
  • A prostitúció leküzdésének kérdése Magyarországon (1934)
  • A nemibetegek általános kötelező gyógykezeltetése (1934)
  • Milyen esetekben van szükség a nemi betegek kényszerkezelésére (1934)
  • Betegfelkutatás serologiai tömegvizsgálatok útján (1934)
  • Prostitúció ellenőrzésének reformjáról (1935)
  • Törvénytervezet a nemibetegségek leküzdéséről (1936)
  • A bőrgümőkór kemoterápiája (1937)
  • Családvédelem és küzdelem a születéscsökkentés ellen (Budapest, 1938)
  • Kötelező legyen-e a házasság előtti orvosi vizsgálat (1938)
  • A házasság előtti kötelező vizsgálatok orvosi nehézségei (1938)
  • Csallóközi magyarok. Kulcsod község lakosságának fajélettani és foglalkozásügyi vizsgálata (Budapest, 1942)
  • A család- és fajvédelem társadalmi feladatai (Budapest, 1942)
  • A magyarság életereje. A nemzettest biológiája, faj­egészsége és eugenikája (Budapest, 1944, 2000)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]