Dornburg-Camburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dornburg-Camburg
Stadt Dornburg-Camburg seit Dezember 2008 Luftbild Saaletal bei Dorndorf-Steudnitz Foto 2006 Wolfgang Pehlemann Wiesbaden PICT0238.jpg
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Türingia
Járás Saale-Holzland járás
Irányítószám 07774
Körzethívószám 036421
Rendszám SHK
Népesség
Teljes népesség5394 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség175,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület
  • 30,72
  • 30,77
km²
Időzóna CET, UTC+1
Dornburg-Camburg (Németország)
Dornburg-Camburg
Dornburg-Camburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 03′ 14″, k. h. 11° 42′ 27″Koordináták: é. sz. 51° 03′ 14″, k. h. 11° 42′ 27″
Dornburg-Camburg (Türingia)
Dornburg-Camburg
Dornburg-Camburg
Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Saale-Holzland járás térképén
Elhelyezkedése Saale-Holzland járás térképén
Dornburg-Camburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dornburg-Camburg témájú médiaállományokat.

Dornburg-Camburg település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 5394 fő (2017. december 31.).[1] +/-

Fekvése[szerkesztés]

Weimartól északkeletre fekvő település.

Leírása[szerkesztés]

Dornburg-Camburg egy kis város a türingiai Saale-Holzland területén, 2008. december 1-én jött létre Camburg és Dornburg városok egyesüléséből. Ennek az egyesülésnek a sajátossága, hogy az új város két egymástól független területből áll.

Története[szerkesztés]

Dornburg[szerkesztés]

Nevét először I. Ottó adománylevele említette. Már ebben az dőben megerősített település volt, majd 1029-ben városjogot is kapott. Virágzása azonban rövid életű volt, mivel távol esett a fő közleledési útvonalaktól. Középkori jellegéből néhány vonását napjainkig is megőrizte, ilyenek régi városfalainak fennmaradt részletei, valamint a piactér körül sorakozó polgárházak, favázas városházája régi temploma, melyet egy 1717 évi tűzvész után barokk stílusban állítottak helyre.

Dornburg fő nevezetességei azonban a 90 méterrel a folyó szintje fölötti mészkősziklákon álló három, egymás melletti kastélyai, amelyek a Dornburger Schlösser néven ismertek.

A három kastély közül a legdélebbre eső reneszánsz építmény 1539-ből való. Több alkalommal is lakott benne Goethe is, utoljára 1828-ban.

A középső, kis rokokó kastélyt Erős Ágost herceg építtette 1736 és 1747 között. A kastély Krohne építőmester munkája. Az épület az előző kastéllyal együtt a weimari emlékmúzeum része.

A három kastély közül a legrégebbi Alte Burg nevezetű, mely legészakabbra esik. Alapfalai a 10. századból való erődítmény részei voltak, s amelyet még I. Ottó építtetett. Erre az alapfalra került rá a 15. században épült késő gótikus stílusú kastély. A háromszárnyú építmény a maga egyszerűségében is művészi hatású. Az egyes szárnyak stílusa a legteljesebben a kastélyudvarban figyelhető meg; az eredeti román és gótikus stílusú épületrészhez csatlakozik a későbbi reneszánsz és barokk épületszárny.

Camburg[szerkesztés]

Neve valószínűleg szláv eredetű. Az itt végzett ásatások leletei bizonyítják, hogy már az új-kőkorszakban is éltek itt emberek. Első történelmi időkből származó dokumentumai a 11. századból származnak. Ebben az időben a megerősített település a Wettiniek tulajdona volt. Egyik gazdája, Wilhelm von Camburg a naumburgi dóm alapítói közt szerepel.

Camburgban két vár is állt: a felső a Matzberg nevű, védett, meredek sziklagáton helyezkedett el. 1451-ben azonban csaknem teljesen lerombolták, de 40 méter magas régi tornya ma is látható. Az alsó vár a felsőnél is régebbi; a Saale folyó partján állt. Egyes falmaradványai egy hídépítés során kerültek felszínre.

Camburg helytörténeti múzeumában őstörténeti leletek és a két várból származó leletek láthatók.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:


Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)