Doomscrolling
A doomscrolling egy kifejezés, amelyet arra a tevékenységre alkottak, amikor egy internetes felhasználó nagy mennyiségű internetes tartalmat fogyaszt igen hosszú időn keresztül egyhuzamban, melyek jellemzően negatív tartalmúak.[1] A kifejezés a 2020-as évek legelején jelent meg először, a Covid-19 világjárvánnyal összefüggésben.
A felmérések és tanulmányok szerint a jelenség elsősorban a fiatalabb korosztályokat érinti,[2] az internetfüggőség egyik formájaként, a mentális és fizikai egészség romlásával összefüggően. Okaként számos körülmény megnevezhető: az úgynevezett negatív megerősítés, a FOMO, a szorongás, és a bizonytalanság feletti kontroll megszerzése iránti vágy.
Története
[szerkesztés]
A doomscrolling előtt már létezett hasonló jelenség, mégpedig az 1970-es években: ez volt az úgynevezett "átkozott világ szindróma". Sokan hitték azt, hogy a világ egy jóval veszélyesebb hely, mint valójában, és ennek oka a televízióban sugárzott erőszakos tartalmak növekedése volt[3]. Azok az emberek, akik felzaklatták magukat egy negatív tartalmú híren, hajlamosabbak voltak jobban utánajárni a témának, ami egy öngerjesztő folyamattá vált[4].
A köznapi nyelvben a "doom" kifejezésnek negatív felhangja van, ami a sötétséggel és a gonosszal hozható összefüggésbe. A "scrolling" azt a tevékenységet írja le, amikor a felhasználó az online tartalmakat folyamatosan görgeti. 2023-ban a Merriam-Webster szótár hivatalosan is szóként ismert el[5].
A kifejezést legelőször 2018-ban használta Ashik Siddique, az Amerikai Demokratikus Szocialisták társelnöke[6], de igazán csak a 2020-as évek elejétől került közhasználatba, a Covid-19 világjárvány, a George Floyd halála miatt kitört tüntetések, a 2020-as amerikai elnökválasztás és ahhoz kapcsolódóan a Capitolium ostroma, valamint Oroszország 2022-es Ukrajna elleni inváziója kapcsán[7]. A Twitteren a járvány mellett a globális klímaváltozás kapcsán is megjelent[8]. A Morning Consult 2024-es felmérése szerint a doomscroling az amerikai felnőttek közel harmadát érintette, és a helyzet annál rosszabb volt, minél fiatalabbakról beszéltek: az Y generáció tagjainak 46 százalékára, és a Z generáció 51 százalékára igaz volt ez[9].
A jelenséghez kapcsolódik az úgynevezett végtelen görgetés (infinite scrolling), a böngészésnek az a tulajdonsága, hogy a felhasználónak tulajdonképpen nem kell már lapoznia, ha újabb tartalmakat akar betölteni, hanem azok lefelé görgetéssel automatikusan betöltenek. Ily módon a szoftver folyamatosan, gyakorlatilag végtelen mennyiségű információval bombázza a felhasználót, akinek nincs lehetősége a természetes megállási pontoknál szünetet tartani[10]. A technológia feltalálója, Aza Raskin utólag már megbánta ezt, mert az nem annyira azért van, hogy segítse a felhasználót, hanem sokkal inkább azért, hogy olyan hosszan tartsa online. ameddig csak lehet - ráadásul okostelefon-függőséget és közösségimédia-függőséget okozhat[11].
A felhasználók igényeinek maximális kielégítése iránti vágy szülte az algoritmusokat is, amelyek olyan tartalmakat tolnak előtérbe, mely stimulálja az érzelmeiket. A negatív hírek és a szenzációhajhász fejlécű cikkek mind olyan tartalmak, amelyek további böngészésre sarkallnak - minél tovább böngészik valaki és marad az alkalmazásban vagy az oldalon, annál több hirdetési pénzt termel és annál több adatot tudnak róla gyűjteni. Ez egy ördögi kört eredményez: az érzelmileg túlfűtött tartalmak (főként ha negatívak, netán szorongás kiváltására alkalmasak) arra sarkallják az embereket, hogy még több ilyet nézzenek. Noha köztudott ennek a káros hatása a mentális és fizikai jóllétre, a közösségi médiumok üzemeltetői kifejezetten ellenérdekeltek abban, hogy fellépjenek ellene, ami megnehezíti az átlagfelhasználó számára, hogy szabad akaratából kitörjön ebből az ördögi körből[12].
Magyarázatok
[szerkesztés]Negatív megerősítés
[szerkesztés]Az elmélet szerint a negatív történéseknek nagyobb hatása van az emberek mentális jólétére, mint a pozitívaknak. Az egyes egyének elégedettségre törekvő állapotának köszönhetően a potenciális fenyegetettség felkelti a figyelmüket, továbbá az ember természeténél fogva figyel a negatív dolgokra, mert azok árthatnak neki[13]. Ennek oka az evolúcióban keresendő: őseink ugyanis, ha megfigyelték, hogy egy adott lény hogyan sebezhette meg őket, akkor azt igyekeztek elkerülni[14].
Az őskori emberekkel ellentétben a modern ember még csak észre sem veszi, hogy direkt keresi a negatív információkat. A közösségi médiumok algoritmusai olyan posztokat hoznak fel, amelyek folyamatosan fenntartják az érdeklődést[15]. Az emberek válaszokat keresnek, mert úgy vélik, ha megkapják, akkor jobban fogják magukat érezni, de a valóságban csak még rosszabbul lesznek.
FOMO
[szerkesztés]A FOMO (fear of missing out) azt a félelmet írja le, ami az emberekben azáltal keletkezik, hogy úgy érzik, kimaradnak valamiből, amiben más emberek benne vannak[16]. Ez a félelem összefüggésbe hozható a doomscrolling jelenségével is, a közösségi médiában történő jelenlét kapcsán: az emberek félnek attól, hogy fontos negatív információknak se jutnak a birtokába[17].
Kontroll iránti vágy
[szerkesztés]Az állandó negatív hírek fogyasztása összefüggésben lehet az egyénnek a dolgok feletti irányítás érzete iránti vágyával. Ere jó példa az, hogy a doomscrolling a Covid-19 világjárvány idején futott fel: bizonytalan időkben az emberek az információk gyűjtése felé fordulnak, mert ettől úgy érzik, hogy uralják a helyzetet - a tájékozottságtól azt remélik, hogy megvédi őket. Csakhogy a doomscrolling éppen ellentétes hatást vált ki bennük és még inkább fokozza a szorongást és a tehetetlenség érzetét[18].
Az agy anatómiája
[szerkesztés]Mindennek köze lehet ahhoz is, hogy az emberi agy úgy van "huzalozva", hogy kivetítse és várja a veszélyt. Az állandó információgyűjtési kényszer azt sugallja az agynak, hogy ettől felkészültebb lesz, holott a végeredmény általában az, hogy romlik a kozérzet és felerősödnek a személyes félelmek. Az ember agyában az alsó homloki tekervény dolgozza fel az információkat és igazítja azokat a valóságról alkotott képzeteinkhez. Ez alapvetően szűri a rossz híreket, de a doomscrolling során fenyegettséget érezhet, ezért a szűrés kikapcsol. A nagyobb mennyiségű negatív információ miatt az agy már nem is tud annyira ellensúlyozni a pozitív töltetűekkel, ami egyenes út a szorongáshoz, a magányhoz és a depresszióhoz.
Egészségügyi következmények
[szerkesztés]A szakértők szerint a doomscrolling negatív irányba tolja el a már eleve meglévő mentális problémákat. Azok, akik ilyen tartalmakat fogyasztanak, sokkal szorongóbbak és szomorúbbak, saját dolgaikkal kapcsolatosan pedig aggodalmasabbak. Egy kutatás szerint azok az emberek, akik reggel három percnyi negatív hírt néznek, 27 százalékkal nagyobb valószínűséggel mondják a napjuk végén, hogy az egy rossz nap volt[19].
Egyes emberek úgy próbálnak megbirkózni a jelenséggel, hogy egyáltalán semmilyen hírt nem hajlandóak elolvasni[20].
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Leskin, Paige: Staying up late reading scary news? There's a word for that: 'doomscrolling' (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Perez, Sarah: Kids and teens spend more time on TikTok than YouTube (amerikai angol nyelven). TechCrunch, 2022. július 13. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Watercutter, Angela. „Doomscrolling Is Slowly Eroding Your Mental Health”, Wired (Hozzáférés: 2025. október 27.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Park, Chang Sup (2015. október 2.). „Applying “Negativity Bias” to Twitter: Negative News on Twitter, Emotions, and Political Learning”. Journal of Information Technology & Politics 12 (4), 342–359. o. DOI:10.1080/19331681.2015.1100225. ISSN 1933-1681. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ 200 New Words and Definitions Added to Merriam-Webster.com (angol nyelven). www.merriam-webster.com. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Phelps, Addison: Why students doomscroll. The Crimson White. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Tapper, James. „Obsessed? Frightened? Wakeful? War in Ukraine sparks return of doomscrolling”, The Guardian, 2022. március 6. (Hozzáférés: 2025. október 27.) (brit angol nyelvű)
- ↑ „Apocalypse When? Global Warming’s Endless Scroll (Published 2022)”, 2022. február 3. (Hozzáférés: 2025. október 27.) (angol nyelvű)
- ↑ How Americans Feel About Doomscrolling (angol nyelven). Morning Consult Pro. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Infinite Scroll Advantages and Disadvantages (angol nyelven). Built In. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Reporter, Tom Knowles, West Coast Technology: I’m so sorry, says inventor of endless online scrolling (angol nyelven). www.thetimes.com, 2019. április 26. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ https://protoolscout.com/doomscrolling-the-addiction-you-didnt-know-you-had/
- ↑ Why we're obsessed with reading bad news — and how to break the 'doomscrolling' habit (amerikai angol nyelven). Yahoo Life, 2020. július 2. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ https://www.health.com/mind-body/what-is-doomscrolling
- ↑ Marples, Megan: Doomscrolling can steal hours of your time – here’s how to take it back (angol nyelven). CNN, 2021. február 26. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Przybylski, Andrew K., Cody R. (2013. július 1.). „Motivational, emotional, and behavioral correlates of fear of missing out”. Computers in Human Behavior 29 (4), 1841–1848. o. DOI:10.1016/j.chb.2013.02.014. ISSN 0747-5632. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Brenner, Carla Delgado, Brad: Why you can't stop doomscrolling and 5 tips to halt the vicious cycle (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Conversation, The: Doomscrolling Isn't Just Bad For Your Brain, Study Finds. Here's How to Stop (amerikai angol nyelven). ScienceAlert, 2022. szeptember 9. (Hozzáférés: 2025. október 27.)
- ↑ Achor, Shawn. „Consuming Negative News Can Make You Less Effective at Work”, Harvard Business Review, 2015. szeptember 14. (Hozzáférés: 2025. október 27.) (angol nyelvű)
- ↑ „Opinion | I stopped reading the news. Is the problem me — or the product?”, The Washington Post, 2022. július 8. (Hozzáférés: 2025. október 27.) (amerikai angol nyelvű)