Ugrás a tartalomhoz

Donji Dragičevci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donji Dragičevci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállásfalu
Irányítószám43240
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség35 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 16° 34′ 05″45.783889°N 16.568056°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 16° 34′ 05″45.783889°N 16.568056°E
SablonWikidataSegítség

Donji Dragičevci falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 25, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra, Cerina és Gornji Dragičevci között fekszik. Határának legnagyobb részét termőföldek, keleten kisebb részben erdők borítják.

Története

[szerkesztés]

A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az akkor még egységes Dragičevci „Dorf Dragichevecz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dragichevczi” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Dragichevczi” néven 16 házzal, 39 katolikus és 45 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Donji Dragičevci lakosságát 1948 óta számlálják önállóan. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 87%-a horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 44 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 91 83 59 55 46 39 53 44

(1931-ig lakosságát Dragičevci néven Gornji Dragičevcihez számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu egyetlen szakrális építménye a központban álló kis Szent Kereszt kápolna.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]