Donja Vrela
| Donja Vrela | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Brod |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 122 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 10,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,57 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 02′ 12″, k. h. 18° 05′ 13″45.036667°N 18.086944°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 12″, k. h. 18° 05′ 13″45.036667°N 18.086944°E | |
 | |
Donja Vrela (szerbül: Доња Врела), falu Bosznia-Hercegovinában, Brod községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában. Az egykor egységes Vrelo települést a szocialista Jugoszlávia időszakában választották szét Donja és Gornja Vrelára.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 33, közúton 45 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 20 km-re délre fekvő dombvidéken, 110-172 méteres magasságban fekszik.[3]
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 234 | 118 |
| Bosnyák | 2 | 4 |
| Horvát | 366 | 0 |
| Jugoszláv | 37 | 0 |
| Egyéb | 17 | 0 |
| Összesen | 656 | 122 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint Vrelo település területén már a bronzkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a Brdo lelőhelyen földművelés közben megtalált bronzkori urnás temető maradványai.[5] Vrelo középkori előzményét bizonyítja a falu nagy kiterjedésű középkori temetője, melyből 120, különféle díszítésű és alakú középkori sírkő maradt fenn.[5]
Az egykor vegyes lakosságú Vrelo település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a brodi járáshoz tartozó településnek 75 háztartása, 212 ortodox és 239 római katolikus lakosa volt.[6] 1910-ben a Brodi járáshoz tartozó településen 127 háztartást, 354 ortodox és 351 római katolikus lakost, valamint 2-2 görög katolikust és evangélikust találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brodi járáshoz tartozó Vrela településnek 749 lakosa volt, közülük 355 ortodox és 394 római katolikus volt.[8] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején a falu horvát lakosságát elüldözték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Brdo – őskori temető maradványai. A lelőhely a Szávától 3 km-re, egy alacsony domb oldalában található, ahol szántóföldi művelés közben 3-5 bronzkori hamvasztásos sír került a felszínre.[5]
- Grčko Greblje – késő középkori temető maradványai mintegy 120, homokkőből faragott síremlékkel. A sírköveteket leggyakrabban kereszttel, csillaggal, félholddal, almával díszítették.[5]
- A katolikus temetőben álló Szent Lukács kápolnát 2018. október 21-én szentelték fel.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20079".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20079
- ↑ https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/slavonski_brod_2/s_brod_2.html Topografska karta Slavonski Brod 375-3-3
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Brod" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. július 22.
- 1 2 3 4 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2025. július 26.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 39. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 184. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 144. o.
