Donja Ilova
| Donja Ilova | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prnjavor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 549 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 54,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,13 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 53′ 12″, k. h. 17° 42′ 35″44.886700°N 17.709700°EKoordináták: é. sz. 44° 53′ 12″, k. h. 17° 42′ 35″44.886700°N 17.709700°E | |
 | |
Donja Ilova (szerbül: Доња Илова), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 66 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északkeletre, a Vijaka bal oldali mellékvizétől, az Ilovától keletre fekvő dombvidéken, 142-200 méteres tengerszint feletti magasságban, a Prnjavorból Derventa és Srbac felé vezető regionális úton található. A Vijaka-folyó áthalad a falu déli határán, és egyben határt is képez Štrbac és Ilova között.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 634 | 490 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 12 | 5 |
| Jugoszláv | 46 | 0 |
| Egyéb | 125 | 53 |
| Összesen | 817 | 549 |
Története
[szerkesztés]A falu eredeti neve Tabak Ilova volt, melyet Muhamed Tabaković török bégről kapott, aki az utolsó Bosznia-Hercegovinából eltávozott török bég volt. A Donja Ilova név az 1960-as évek közepén és az 1970-es évek elején váltotta fel a régi nevet, amelyet az indoklás szerint a könnyebb kiejtés érdekében vezettek be.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó akkor még Ilova Tabaknak nevezett a településnek 40 háztartása és 254 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 56 háztartást, 334 ortodox és 10 római katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 72 háztartása és 422 lakosa volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Grčko Greblje - késő középkori temető maradványai az Ukrina és mellékvize a Vijaka völgye feletti magaslaton. A legrégebbi emlékek a lelőhely nyugati szélén, egy kisebb kiemelkedésen találhatók, amely egy mesterséges halom is lehet. Itt található két késő középkori sírkő.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20494
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prnjavor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. március 3.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 202. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o.
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2025. április 17.)
További információk
[szerkesztés]
