Donat Kurti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donat Kurti
Született 1903. szeptember 3.
Shkodra
Elhunyt 1983. november 10. (80 évesen)
Fushë-Firej
Állampolgársága albán
Foglalkozása
  • ferences szerzetes, pedagógus
  • folklorista
  • egyháztörténész

Donat Kurti (Shkodra, 1903. szeptember 3. – Fushë-Firej, Shkodra határában, 1983. november 10.) albán ferences szerzetes, pedagógus, folklorista, egyháztörténész. Az albán népi epika és az albániai ferences rendtartomány monográfusa volt.

Életútja[szerkesztés]

Shkodrában született, középfokú tanulmányait szülővárosában végezte el. 1920 szeptemberében belépett a ferences rendbe, majd a római Collegium Antonianumban(wd) tanult teológiát és filozófiát. Az olasz fővárosban szentelték pappá 1927. szeptember 24-én.[1]

Hazatérését követően a shkodrai ferences Collegium Illyricum tanára, később igazgatója lett.[2] A második világháborút követően megszilárdult kommunista államhatalom vallásüldözése idején 1946-ban letartóztatták, és a nép ellenségeként halálra ítélték. A verdiktet később életfogytiglani szabadságvesztésre változtatták, és Kurti a következő tizenhét évet shkodrai, burreli, bedeni(wd) és ormani(wd) börtönökben és munkatáborokban töltötte.[3] 1963-ban helyezték szabadlábra. Noha az albán népi epikus hagyományok egyik legnagyobb szakértőjének számított, szakmájában nem dolgozhatott, azt sem engedélyezték számára, hogy az 1983 októberében Tiranában e témában megtartott nemzetközi konferencián részt vegyen.[4] Életét szegénységben, Shkodra határában egy omladozó viskóban fejezte be.[5]

Munkássága[szerkesztés]

Fiatal korában tehetséget mutatott a nyelvek, a zene és a festészet területén egyaránt, de végül az albán népköltészet és az epikus hagyományok kutatása mellett kötelezte el magát. Bernardin Palajjal összegyűjtötték és 1937-ben Kângë kreshnikësh dhe legenda címen kiadták a legrégibb és egyik legnagyobb albán hősepikai ciklust, a határvédő énekeket.[6] 1940–1942-ben két kötetben adta közre népmesegyűjtéseit, a kéziratban maradt harmadik kötet csak posztumusz, 2005-ben jelent meg.[7]

1963-as szabadlábra helyezését követően az albániai ferences rend történeti monográfiáján dolgozott, amely kéziratban maradt, és csak a rendszerváltást követően adták ki. Ugyancsak élete utolsó szakaszában lefordította az Újszövetséget geg albán nyelvre.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elsie 2010 :255.; Elsie 2013 :266.
  2. Elsie 2013 :266.
  3. Elsie 2010 :255.; Elsie 2013 :266.
  4. Elsie 2013 :266–267.
  5. Elsie 2013 :266–267.
  6. Elsie 2010 :255., 424.; Elsie 2013 :266., 345.
  7. Elsie 2010 :255.; Elsie 2013 :266–267.
  8. Elsie 2013 :267.

Források[szerkesztés]

  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3