Domokos Gábor (építészmérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Domokos Gábor
Született 1961. november 12. (56 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építészmérnök,
matematikus,
egyetemi tanár
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Domokos Gábor (Budapest, 1961. november 12.) magyar építészmérnök, alkalmazott matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A nemlineáris mechanika, az alkalmazott matematika nemzetközi hírű tudósa. Számos interdiszciplináris (tudományterületek közötti) publikációja jelent meg. Várkonyi Péterrel közösen kialakított szerkezete a „Gömböc”, amelyik az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van.

Életpályája[szerkesztés]

1981-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem (ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Építészmérnöki Karán, ahol 1986-ban szerzett mérnöki diplomát. Ennek megszerzése után az egyetem mechanika tanszékén TMB-ösztöndíjas volt. 1989-től az egyetem szilárdságtani és tartószerkezeti tanszékén kapott állást tanársegédi beosztásban. 1990-ben kapott adjunktusi kinevezést. 1994-től egyetemi docensként dolgozott. 1996-ban habilitált, majd megkapta egyetemi tanári megbízását. Közben 1995 és 1998 között az Építészmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese volt. 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Magyarországi állása mellett 1998 és 1999 között a Cornell Egyetem (Ithaca, New York) vendégprofesszora volt, majd 1999-ben az egyetem elméleti és alkalmazott mechanikai tanszékén címzetes professzori címet kapott. Ezenkívül 1987-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen, 1990–1991-ben a Cornell Egyetemen, 1991-ben a cambridge-i Peterhouse College-ban, illetve 1993–1994-ben a Marylandi Egyetemen tett tanulmányutakat. A 2008-2009-es tanévben a cambridge-i Trinity College (Visiting Fellow Commoner) vendégprofesszora volt.

1989-ben védte meg a műszaki tudományok kandidátusi, 1997-ben pedig akadémiai doktori értekezését. Az MTA Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Bizottságának lett tagja, amelynek 1996 és 1998 között titkára volt. 2004-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává. Akadémiai tisztségein kívül a német Alkalmazott Matematikai és Mechanikai Társaság (Gesellschaft für Angewandte Mathematik und Mechanik, GAMM) magyar nemzeti bizottságának elnökévé választották.

Munkássága[szerkesztés]

Az 1825-ös számú Gömböc védőüvegben az MTA székházában

Fő kutatási területe a nemlineáris mechanika és az alkalmazott matematika műszaki kérdései. Kezdetben a katasztrófaelmélet alkalmazásaival foglalkozott, majd áttért a tartószerkezetek nagy kilengéseinek és stabilitásának, a csoportelmélet mechanikai alkalmazásainak kérdéseire. Kutatásokat végzett munkatársaival a számítógépes mechanika területén, itt párhuzamos és rekurzív algoritmusokat alakítottak ki az egyensúlyi helyzetek mérésére.

A 2000-es évek második felében tevékenysége interdiszciplináris jellegű, munkatársaival több, a műszaki területtől távoli folyóirataiban publikált. Diszkrét populációdinamikai modellekben rámutatott a környezeti zaj jelentős szerepére. Egyik biomechanikai igazolása, hogy a teknős páncéljának geometriája (felépítése, formája) szorosan összefügg azzal a stratégiával, amellyel a hátára fordított teknősök talpra állnak. A különböző aszteroidákon megfigyelt poliéderes geometriára sikerült egyszerű mechanikai modellek segítségével magyarázatot találnia.

Nagy nemzetközi visszhangot keltett elmélete és ebből megalkotott szerkezete, amely Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus egyik sejtését igazolta. Domokos egyik munkatársával, Várkonyi Péterrel bebizonyította a „Gömböc” nevű, homogén (azaz egy anyagból készült), konvex, két (egy stabil és egy instabil) egyensúlyi ponttal rendelkező test létezését, valamint sikerült ezt a testet fizikailag is létrehozniuk. Több mint nyolcvan tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Publikációt magyar, angol és német nyelven adja közre.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Axiálisan terhelt vasbeton keresztmetszetek számítása konvergens iterációval a II. feszültségi állapotban (1988)
  • Kikötött árbócok nagy elmozdulásainak vizsgálata (1989)
  • Global Description of a Simple Mechanical Model (társszerző, 1990)
  • Euler's Problem, Euler's Method and the Standard Map, or, the Discrete Charm of Buckling (1993)
  • Global Description of Elastic Bars (1994)
  • Constrained Euler Buckling (társszerző, 1997)
  • Constrained Euler Buckling: an Interplay of Computation and Analysis (társszerző, 1999)
  • Hidden Symmetry of Global Solutions in Twisted Elastic Rings (társszerző, 2003)
  • Mono-Monostatic Bodies: The Answer to Arnold’s Question (Várkonyi Péterrel, 2007)
  • Only Noise Can Induce Chaos in Discrete Populations (társszerző, 2007)
  • Geometry and Self-Righting of Turtles (Várkonyi Péterrel, 2008)

Források[szerkesztés]