Dominique de Gourgues

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dominique de Gourgues francia nemes, katona és kalandor aki 1568-ban megtámadta a spanyolokat észak-Floridában.

Fiatal évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dominique de Gourgues korábbi életéről nem tudni sokat. A Gourgue család régi, hatalmas nemesi család volt, valaha fontos szerepet töltött be a francia Bordeaux városában. Kiképzett katona volt, IX. Károly seregében harcolt Itáliában, majd a spanyolok később pedig a törökök fogságába került. Mindkét esetben gályarabként szolgált, ahol embertelenül bántak vele. Kiszabadulása után expedíciót vezetett Afrikába majd Dél-Amerikába.

Hugenották és katolikusok ellentétei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Fülöp spanyol király gyűlölte a hugenottákat ezért nem állta útját a vallási villongásoknak és mészárlásoknak. A Fort Karolina-i (amely ma Jacksonville) vérfürdő, ahol a spanyolok kíméletlenül legyilkolták a franciákat, felháborította egész Európát.

Személyes bosszú[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dominique de Gourgue személyes bosszút akart állni a spanyolokon. Mindenét pénzzé tette, sőt testvérétől is kölcsönzött, hogy pénzelni tudja három hajó és 200 ember költségeit az expedícióra. Először Kubába ment, ahol bejelentette legénysége előtt útjának valódi célját, s amikor elnyerte emberei belegyezését a bosszúra, elindult Fort Karolina felé.

A helyi lakosokat a saturiwa és timucua indiánokat is a spanyolok ellen hangolta. De Gourgues és a szövetséges indiánok hamar körülkerítették az erődöt. A tömeggyilkosság után Gourgues nem szándékozta learatni győzelmének „gyümölcsét”, késlekedés nélkül visszatért Franciaországba.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Dominique de Gourgues című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Morison, S. E. The European Discovery of America: The Northern Voyages AD 500-1600. New York: Oxford University Press, 1971.