Dominik Tatarka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dominik Tatarka
Dominik Tatarka memorial plaque Prague.jpg
Élete
Született 1913. március 14.
Magyar Királyság, Pelyvássomfalu
Elhunyt 1989. május 10. (76 évesen)
Csehszlovákia, Pozsony
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Kitüntetései
  • Tomáš Garrigue Masaryk-rend
  • Jaroslav Seifert-díj (1986)
  • Ľudovít Štúr Order 1st class (1996. augusztus 31., Michal Kováč, Szlovákia elnöke)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dominik Tatarka témájú médiaállományokat.
Dominik Tatarka memorial plaque Prague.jpg

Dominik Tatarka (Magyar Királyság, Pelyvássomfalu, 1913. március 14.Csehszlovákia, Pozsony, 1989. május 10.) szlovák író, műfordító.

Élete[szerkesztés]

Földműves család utolsó előtti gyermekeként született mint egyedüli fiú. Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán és Trencsénben végezte, majd Prágában tanult a filozófiai fakultáson, ahol szlovák és francia nyelvszakon végzett. Tanult a párizsi Sorbonne-on is. A második világháború alatt középiskolai tanárként működött, belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba, majd aktívan részt vett a szlovák nemzeti felkelésben. A háború után állami hivatalnokként dolgozott, majd több napilap szerkesztője volt (Pravda, Tatran). A csehszlovák film számára is dolgozott.

1948 után a kommunista társadalom építésének szentelte magát, de 1968-69-ben épp a demokratikus változások elkezdése mellett kardoskodott. Csehszlovákia szovjet megszállását ellenezte és a totalitárius rendszer kritikusa lett. 1969-ben az "érdemes művész" címet kapta, de 1971-ben, mikor kilépett a Csehszlovák Kommunista Pártból, kizárták a szlovák íróközösségből. A rendszer üldözöttje lett, könyveit eltávolították a könyvtárakból. Kapcsolatot ápolt az emigrációban élőkkel, írásait szamizdatként jelentette meg. Azon kevés szlovákok közt volt, akik aláírták a Charta 77-et.

Művei[szerkesztés]

Irodalmi munkásságát a II. világháború előtt kezdte. Első prózái az Utak és a Záchvevy duse, melyek a Svojet című középiskolai újságban jelentek meg. Első kiadott műve az Úskosti hladania. Francia fordításai közt főleg Musset és Maupassant művei vannak. Forgatókönyveket is írt.

Halála után, 1990-ben adományozták neki a Szlovák Köztársaság Nemzeti Díját és a Masaryk érdemrendet is megkapta. 1996-ban a köztársasági elnök a Stúr érdemrenddel tüntette ki.

Magyarul[szerkesztés]

  • A plébános köztársasága. Regény; ford. Vladimir Kováč-Farský; Magyar Könyvtár, Bratislava, 1951
  • A bólogatás démona; ford. Koncsol László; Madách, Bratislava, 1970
  • A bólogatás démona. Fantasztikus értekezés a sztálini korszak végéről; ford. Koncsol László; Madách, Bratislava, 1991
  • Agónia; összeáll, előszó Milan Hamada, utószó Juhász Erzsébet, ford. Kováts Piroska, Brogyányi Judit; Kalligram, Pozsony, 1997 (Visegrád Könyvek)
  • Bűz (novella) – Huszadik századi szlovák novellák[1] (Noran Libro, Budapest, 2016) ISBN 9786155513725

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]