Domenico Selvo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Domenico Selvo
Seal Of Doge Domenico Selvo.png
Született 11. század
Velence
Elhunyt 1087
Velence
Állampolgársága velencei
Házastársa Theodora Anna Doukaina Selvo
Foglalkozása politikus
Tisztség velencei dózse (1071–1084, Domenico Contarini, Vital Faliero de'Doni, 31)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Domenico Selvo témájú médiaállományokat.

Domenico Selvo (avagy Silvo, Silvio), (? – 1087) volt Velence élén a harmincegyedik dózse, akinek bő tízéves uralkodása mozgalmasabbnak mutatkozott, mint elődje három évtizedes regnálása. 1071-ben a nép akaratából léphetett a köztársaság élére, de a dinamikus és akaratos VII. Gergely pápa fellépése miatt Velence háborúkba keveredett, amelynek kimenetele miatt a Domenicot trónra emelő hatalom el is űzte 1084-ben.

Élete a trón előtt[szerkesztés]

Magas rangú családból származott, és a velenceiek körében oly nagy megbecsüléssel emlegetett gens romana közé tartozott, vagyis családja a kora középkori népvándorlás zavarainak ellenére is megőrizte hajdani római polgári eredetét. Emellett Domenico már korábban is közel került a politikához, ugyanis korábban Velence követeként III. Henrik, német-római császár udvarában élt. Hazatérve házasságot kötött VII. Mihály, bizánci császár leányával, Teodórával.
Amikor Domenico Contarini 1071-ben meghalt, már a Szent Miklós-templomban a temetésre összegyűlt tömeg közfelkiáltásra megválasztotta Domenicot dózsénak. A város nemesei nem mertek ellenkezni a nép akaratával, és ezért beleegyeztek a Selvo család fejének új hivatalába. A nép vállán vitte egészen a Szent Márk-bazilikáig, ahol a hagyományoknak megfelelően Domenico mezítláb lépett az oltár elé, hogy letegye esküjét.

A Serenissima élén[szerkesztés]

Egy pápa bosszúja[szerkesztés]

A Bizánc és Velence közötti kapcsolatok trónra lépésével még szorosabbra fűződtek, amely a kereskedővárosnak és a Konstantinápolyban emelt velencei kereskedőtelepnek (amely szinte gyarmatként működött) több kiváltságot is jelentett. Ennek azonban nem örült mindenki. A Rómában székelő pápa, VII. Gergely rossz szemmel nézte, hogy Itália egységét, és ezzel a nyugati kereszténység egységét is Velence megtöri. Az egyházszakadás végleg elhidegítette Konstantinápoly és Róma kapcsolatait, ezért az egyházfő a kereskedőváros politikájának ellenzője volt.
Gergely hamarosan kiátkozta IV. Henrik császárt, aki 1077-ben ugyan sikerrel járt Canossánál, de nemsokára a császári csapatok harcba kezdtek a pápa támogatói ellen. Ekkor Gergely úgy döntött, hogy egy füst alatt megoldja a velencei problémát is, és a normannokat, szlávokat és a magyarokat egyaránt biztatta a Serenissima megtámadására.

Domenico egyik bizánci tanácsadója, Alexiosz Komnénosz úgy vélekedett, hogy nem szabad elnézni a pápa sértegetéseit, és elébe kell menni a bajnak. Ezért a dózse hadat üzent a normann hercegeknek. Az Adriai-tengeren kibontakozó vízi háborút diadallal kezdte a velencei flotta. A Durazzoi szorosban vívott csatát fölényesen nyerte a köztársaság hadereje, de 1084-ben Korfunál súlyos vereséget szenvedett a velencei sereg. A flottát a dózse gyermeke vezette, akit szintén Domenico Selvonak neveztek. A csatában kilenc nagy hadihajó süllyedt el, és közel 13 000 ember veszett oda. A normannok a túlélőket rabszolgasorba vetették vagy bebörtönözték őket Altavillában.

Bukás és halál[szerkesztés]

1082-ben a bizánci uralkodó kibocsátott egy bullát, amelynek Velencében hajlandó volt érvényt szerezni hadi erejével és befolyásával. Ebben a bullában a keleti császárság garantálta Domenico egyenes ági leszármazottjainak a velencei trónt. Ez a rendelkezés a velenceiek körében ellenkezést váltott ki, de ezt nem merték nyíltan felvállalni. De amikor 1084-ben a dózse háborúja végzetes kudarcba fulladt az egész város fellázadt ellene. 1084-ben elűzték trónjáról, és egy kolostorba visszavonulva élte le életét.
1087-ben halt meg, földi maradványait a Szent Márk-bazilika árkádsorában helyezték örök nyugalomra.


Előző uralkodó:
Domenico Contarini
Velencei dózse
1071-1084
Velence címere
Következő uralkodó:
Vital Faliero de'Doni