Alsózsadány
| Alsózsadány (Dolná Ždaňa) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Rang | község |
| Polgármester | Andrea Murgašová |
| Irányítószám | 966 01 (pošta Hliník nad Hronom) |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZH |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 848 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 239 m |
| Terület | 8,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 32′ 43″, k. h. 18° 45′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 43″, k. h. 18° 45′ 46″ | |
| Alsózsadány weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsózsadány (1890-ig Alsó-Zsdány, szlovákul: Dolná Ždaňa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Garamszentkereszttől 8 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1429-ben a királyi kamara birtokaként említik először, Körmöcbánya város uradalmához tartozott. 1450-ben 25 bányászcsalád élt a településen. 1601-ben 24 ház állt a községben. 1828-ban 25 házában 240 lakos élt, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal, bányászattal foglalkoztak. Csak 1888-ban lett önálló község.
Bars vármegye monográfiája szerint: „Alsózsadány, garammenti tót kisközség. Hajdan Zdán, Zdana vagy Sdány néven szerepelt és ez utóbbi néven van említve, mint a revistyei vár tartozéka is, melynek urairól más helyen van szó. Később az erdőkincstár birtoka lett. Katholikus temploma 1847-ben épült. Határában szénsavas savanyúvíz-forrás van. Lakosainak száma 462, postája Geletnek, távirója és vasúti állomása Geletnek-Szklénó."[2]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
1944-ben a németek az itteni nemzeti bizottság tagjait letartóztatták és a dachaui koncentrációs táborba szállították, ahol mindannyian meghaltak. A háború után lakói főként Garamszentkereszt és Körmöcbánya gyáraiban dolgoztak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 538, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 656 lakosából 634 szlovák volt.
2011-ben 796 lakosából 710 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1847-ben épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
További információk[szerkesztés]
A Garamszentkereszti járás települései | ||
|---|---|---|
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) | ||
Alsótárnok (Dolná Trnávka) · Alsózsadány (Dolná Ždaňa) · Apáthegyalja (Lehôtka pod Brehmi) · Barskapronca (Kopernica) · Bartos (Bartošova Lehôtka) · Bezeréte (Trnavá Hora) · Dallos (Ihráč) · Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava) · Felsőtóti (Horná Ves) · Felsőzsadány (Horná Ždaňa) · Geletnek (Hliník nad Hronom) · Jánosgyarmat (Janova Lehota) · Jánoshegy (Kremnické Bane) · Jánosrét (Lúčky) · Karvaly (Jastrabá) · Kelő (Prochot) · Kékellő (Krahule) · Kiszelfalu (Pitelová) · Koszorús (Kosorín) · Körmöcbánya (Kremnica) · Kunosvágása (Kunešov) · Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska) · Lócsakürtös (Lovčica–Trubín) · Lutilla (Lutila) · Mailáth (Prestavlky) · Mogyorómál (Slaská) · Nagylócsa (Lovča) · Ókörmöcke (Stará Kremnička) · Repistye (Repište) · Sváb (Dolná Ves) · Szénásfalu (Bzenica) · Szklenófürdő (Sklené Teplice) · Tormáskert (Nevoľné) · Vihnye (Vyhne) |  | |
|
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
