Dolgozat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A dolgozat egy téma részletes, írásos kifejtése. A témától, illetve a közreadás módjától függően különféle alaki követelményeknek kell eleget tennie, ezeket általában a közreadó médium határozza meg. Sok esetben, valószínűleg hagyományként, az oktatási rendszerben a tudásszintet felmérő munkákat is dolgozatnak szokás nevezni.

Fajtái[szerkesztés]

A dolgozatok attól függően, hogy milyen témát és milyen mélységben taglalnak, különféle csoportokba sorolhatóak. Általában azonban igaz rájuk, hogy érvelő típusú szövegek. Szükséges, hogy a dolgozatban szereplő állítások alátámasztottak legyenek. Hangnemét tekintve tárgyilagosság, távolságtartás jellemzi, felépítése lineáris. Nyelvezete szabatos, tömör.

Tudományos dolgozat[szerkesztés]

Valamely kutatás eredményét vagy új felismeréseket érvekkel alátámasztva közlő írás. Ide tartozik a kiinduló állítás logikai alátámasztása, a következmények ismertetése és a végső konklúzió levonása.[1] Példa ilyen dolgozatra Albert Einstein négy dolgozata, amelyek között megtalálható a speciális relativitáselméletet kifejtő írása.

Míg korábban a tudományos dolgozatokat főleg egyetlen személy írta és készítette el, jelen korunkban már sokkal jellemzőbb a csapatokhoz köthető munka. Ennek oka, hogy a tudományos munka jelenleg már igen széles körű, egyetlen ember számára igen nagy mennyiségű ismeretet igényel. A dolgozat egyes részeit ugyanakkor írhatja egy ember, majd az így elkészült részeket a kutatás vezetője foglalja egyetlen egységbe.

Sok esetben nem csak tudományos, de didaktikai szempontokat is érvényesítenek a dolgozatok szerzői. A dolgozatok megjelenítési formája hagyományosan papíralapú, azaz akármilyen formában is készült el, végül nyomtatottan kell, hogy hozzáférést biztosítson a szerző. A mellékletek természetesen bármilyen formátumúak lehetnek.

Szerkezet[szerkesztés]

A tudományos dolgozatoknak meglehetősen kötött szerkezete van. Egy jó munka ezeket maradéktalanul és igen magas fokon teljesíti. Mi több, ez a dolgozat megítélésében is komoly súllyal esik latba. A munka nem csak azt tanúsítja, hogy a szerző a kutatást elvégezte, hanem annak eredetiségét, illetve a tudományos módszertan használatát is szemlélteti.[2]

A dolgozat bevezetésében megtörténik a problémának és eredetének ismertetése. Itt történik meg a kutatási előzmények bemutatása és a saját kutatási módszerek felsorolásai is. Természetesen a felhasznált fogalmak és eredményeknek is a bevezetésben kell szerepelniük, akárcsak a szerkezet ismertetésének. Ellenben nem kerülnek bele a különféle személyes információk, például a köszönetnyilvánítás, vagy a közreműködők felsorolása. Ezek, ha vannak és feltétlenül szükségesek, a dolgozat előszavába kell kerüljenek. Sok publikációs fórum ennek érdekében kötött szerkezetet ír elő, az ennek nem megfelelő dolgozatokat azok tartalmától függetlenül elutasítja.

A következő egységben a szakirodalmi feldolgozása történik meg a problémának. Ennek során a dolgozat értelmezési keretit szabják meg a szerzők, és a munkát a hasonló munkák között pozicionálják. Lényeges tevékenység emellett, hogy megkeressük a kutatásunk számára példát adó munkát. A feldolgozás során a szakirodalmat a tudományos módszertan szerint dolgozzuk fel. Ezzel párhuzamosan a szerző vagy szerzők bemutatják a saját kutatási eredményeiket, és azokat a meglévő irodalom alapján értelmezik. Ez lépésenként történik, a szakirodalmi feldolgozással párhuzamosan. Ennek révén az olvasó maga is végigkísérheti az ismeretszerzési folyamatot, annak részleteivel tisztában lehet és saját kritikájával élhet ezekkel szemben.

Végül a művet a kutatás összegzésével zárjuk. Itt röviden megismételjük a bemutatott eredményekhez vezető út legfontosabb lépéseit (de nem a korábbi részeket írjuk le újra). Ezek összegzésével pedig levonjuk a végső konklúziót, ismertetjük a kutatás eredményeit és a lehetséges további kutatási célokat. Magának a dolgozatnak a bevezető és az összegző szakasz keretet ad, mi több, a kivonatok készítése esetén e kettő lesz a leglényegesebb tartalmi szempontból.

A dolgozat végén feltétlenül szerepeltetni kell az elkészítéséhez felhasznált minden forrás. Itt kerül felsorolásra a szakirodalom, amire a szövegben csak hivatkozik a szerző. Ide kerülnek a hivatkozott képek, táblázatok, de a publikálható kutatóeszközök is, például kérdőívek vagy tesztek.[1]

Irodalmi dolgozat[szerkesztés]

Valamely irodalmi érdeklődésre számot tartó téma elemző kifejtése. Ez lehet valamely mű értelmezése, egy szerző életének ismertetése, vagy valamely irodalmi műfaj vizsgálata. Az írásban sokféle szempontot lehet figyelembe venni. A dolgozat szerkezete szabadabb, mint a tudományos munkáké, elsősorban esztétikai szempontokat szokás figyelembe venni. Ugyanakkor a forrásművek feldolgozása és jelölése ugyanakkora szigorral történik, mint a tudományos művek esetén.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kozma Tamás: A tudományos dolgozat. [2016. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 26.)
  2. A Szent István Egyetem jegyzete: Hallgatók felkészítése a Tudományos Diákköri munkára[halott link]