Doggerbanki csata (1916)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
második doggerbanki csata
az Északi-tenger térképe középen a Doggerbankkal
az Északi-tenger térképe középen a Doggerbankkal

KonfliktusElső világháború
Időpont1916. február 10.
HelyszínDogger-pad, Északi-tenger
EredményNémet győzelem
Szemben álló felek
Egyesült Királyság
Royal Navy
Német Birodalom
Kaiserliche Marine
Szemben álló erők
4 őrnaszád
25 romboló
Veszteségek
1 őrnaszád
56 elesett
24 sérült
-
Térkép
második doggerbanki csata (Európa)
második doggerbanki csata
második doggerbanki csata
Pozíció Európa térképén
é. sz. 54° 43′ 29″, k. h. 2° 46′ 07″Koordináták: é. sz. 54° 43′ 29″, k. h. 2° 46′ 07″

Az 1916. február 10-én a Dogger-pad (Doggerbank) felett megvívott második doggerbanki csata egy kisebb ütközet volt német és brit haditengerészeti egységek között az első világháború folyamán. Három német rombolóflottilla (német megnevezés szerint torpedónaszád-flottilla) az Északi-tengeren végrehajtott bevetés során összetalálkozott a brit 10. aknamentesítő flottillával a Dogger-pad közelében. A német hajók harcba bocsátkoztak a britekkel, miután az aknakereső ágyúnaszádokat (szlúpokat) tévesen cirkálókként azonosították. A britek megpróbáltak elmenekülni a jóval erősebb fegyverzettel rendelkező rombolók elől, de a kibontakozó küzdelemben az Arabis elsüllyedt, mielőtt a brit raj el tudott volna menekülni.

Előzmények[szerkesztés]

Hugo von Pohl tengernagyot betegsége miatt 1916-ban a Császári Haditengerészet főerőit adó Nyílt-tengeri Flotta (Hochseeflotte) élén Reinhard Scheer tengernagy váltotta, aki visszatért a támadóbb jellegű stratégiához. E stratégia révén gyakoribbakká váltak a britek ellenőrizte területek irányába tett előretörések. 1916 február 10-én a német II., VI. és IX. rombolóflottillák (Torpedoboot-Flottille) összesen 25 rombolója hajózott ki a Dogger-padhoz az ellenséges hajóforgalom megzavarására.[1] A területen egyedül a 10. aknamentesítő flottilla négy ágyúnaszádja (10th Minesweeping Flotilla) tartózkodott (Arabis, Poppy, Buttercap és Alyssum).[2] A naszádok mindegyike egy 120 mm-es ágyúval és két 3-fontos légvédelmi ágyúval volt felszerelve, így nem voltak egy súlycsoportban a német rombolókkal.[3]

Az ütközet[szerkesztés]

Az Arabis a másik három ágyúnaszáddal együtt a Dogger-padtól keletre lévő területeken végzett aknamentesítést, mikor a nagyszámú német romboló észlelte őket.[4] A németek először hezitáltak megtámadni a briteket, mivel nem tudták a számukra még ismeretlen hajóosztályt azonosítani és először jóval erősebb cirkálóknak vélték őket, de végül a támadás mellett döntöttek. A britek a támadás hatására igyekeztek a part irányába menekülni. A Poppy, a Buttercup, és az Alyssum sikeresen megmenekült, de az Arabist három romboló harcra kényszerítette. Az első támadás elhárítása után másodszorra hat romboló támadt rá és egy torpedótalálatot követően elsüllyedt.[5] A legénységéből harminc főt sikerült kimentenie a németeknek, de közülük négyen röviddel később elhunytak.[6]

A csata után[szerkesztés]

Néhány rombolót ért kisebb sérüléstől eltekintve a csata egyetlen vesztesége az Arabis volt. Legénységéből 56 fő életét veszítette, 24 pedig német fogságba került, köztük a hajó kapitánya és két tisztje. A harcban nyújtott helytállásáért a hajó parancsnoka, Raymond Hallowell-Carew korvettkapitányt Kiemelkedő Szolgálatért Érdemrenddel (D.S.O.) tüntették ki.[7] Annak ellenére, hogy csak egy aknamentesítő hajót süllyesztettek el, a németek jelentéseikben azt állították, hogy négy új cirkálóval vívtak harcot, melyek közül kettőt torpedókkal elsüllyesztettek. A brit admiralitás válaszul kiadott közleményében tudtul adta, hogy a 10. aknamentesítő flottilla négy egységén kívül nem vett részt más hajó a küzdelemben és nem veszítettek egyetlen cirkálót sem.[5]

A németek doggerbanki akciójára válaszul a britek a Rosythban állomásozó csatacirkálórajt, a harwichi 5. cirkálórajt a Grand Fleet egyes részeivel együtt útba indították a térségbe. Ezek az erők egyesülve haladtak déli irányba, de február 11-én felhagytak a kereséssel, miután tudomásukra jutott, hogy a német előretörésben csak rombolók vettek részt és már visszatértek a bázisaikra.[8] A bevetésről visszatérő Arethusa könnyűcirkáló egy németek telepítette aknára futott és elsüllyedt. Legénységéből 12 fő veszett oda.[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tarrant, 1995, 45. o.
  2. Wilson, 1926, 119. o.
  3. Gardiner, 1985, 95. o.
  4. Halpern, 1995, 311. o.
  5. a b BCE 2010
  6. NYT, 1916, p. 2
  7. LG, 1919, p. 6,504
  8. Jellicoe, 1919, 269–270. o.
  9. Halpern, 1995, p. 311

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Dogger Bank (1916) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom[szerkesztés]

Könyvek
Enciklopédia
  • Chisholm, Hugh (1922). The Encyclopædia Britannica. 31. kötet (12. kiad.). London: Encyclopædia Britannica. OCLC 154142008.
Újságcikk
Internetes forrás

További olvasmányok[szerkesztés]