Dodzsem
| Dodzsem | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dodzsem témájú médiaállományokat. | |
.jpg)
A dodzsem vagy Bumper Cars egyfajta sík vidámparki attrakciók általános neve, amelyek több kicsi, elektromos meghajtású autóból állnak, amelyek egy lezárt terület padlójából vagy a mennyezetéből kapják az áramot, és amelyeket egy kezelő távirányítással kapcsol be és ki. Egy menet pár percig tart, ami alatt szabadon vezethetőek a kisautók.
Az attrakciók bumping cars, dodging cars és dashing cars' néven is ismertek. Az első szabadalmat 1921-ben nyújtották be.[1]
Kialakítás
[szerkesztés]A fémpadló általában téglalap vagy ovális pályaként van kialakítva, és a súrlódás csökkentése érdekében grafitot szórnak a padlóra.[2] Minden járművet gumiból készült ütköző keretez, és a járművezetők egymásnak ütközhetnek vagy kikerülhetik egymást menet közben. A vezérlés általában egy gázpedál és egy kormánykerék segítségével történik. A járművek hátramenetbe is kapcsolhatók, ha a kormánykerékkel az első kereket 180 fokban elfordítjuk bármelyik irányba, ami a gyakori ütközéseknél szükséges.
Energiaforrás
[szerkesztés]
.jpg)
A járművek általában három különböző módszer egyikével működnek. A legrégebbi és leggyakoribb módszer, az OHS (overhead system) rendszer, amelynek működéséhez vezető padló és mennyezet szükséges, ellentétes polaritású áramellátással. A jármű alatti érintkezők érintkeznek a padlóval, míg a pólusra szerelt érintkezőpatkó a mennyezettel érintkezik, így teljes áramkört alkotva.
Egy újabb módszer, az FPU (floor pick-up) rendszer, amelynek működéséhez a padlón szigetelő távtartókkal elválasztott, váltakozó fémcsíkok szükségesek, mennyezeti rács nélkül.[3] A csíkok továbbítják az áramot, és az autók elég nagyok ahhoz, hogy a jármű mindig legalább két csíkot fedjen le. Az egyes autók alatt elhelyezett kefék véletlenszerűen érintkeznek a csíkokkal, és az egyes érintkezők feszültségpólusai úgy vannak elrendezve, hogy mindig megfelelő és teljes áramkört biztosítsanak a jármű működtetéséhez.
A harmadik módszert a Quantum osztályú óceánjáró hajókon alkalmazzák, ahol az autók elektromos akkumulátorokkal működnek. Ezzel elkerülhető a hagyományos dodzsemautó-konfiguráció vezetőképes padlója/mennyezete, így a SeaPlex helyszín átalakítható dodzsemautós pályából többcélú tornateremmé (kosárlabdapályává). A hátránya, hogy ezeknek az autóknak a feltöltése több órát vesz igénybe.
Ütközés
[szerkesztés]Bár az utazás célja az, hogy más autókat ütközzünk, a biztonságtudatos (vagy legalábbis peres ügyekben óvatos) tulajdonosok néha kihelyeznek táblákat, amelyeken az áll: „Itt körbe kell menni” és „Tilos a(z) (frontális) ütközés”.[4][5] Az üzemeltetők által alkalmazott szabályok szigorúságától függően ezeket a szabályokat az autós utasok, különösen a kisgyerekek és a tinédzserek gyakran figyelmen kívül hagyják.[6]
Története
[szerkesztés]Az 1920-as évek elején Max Stoehrer és fia, Harold szabadalmat kaptak egy „szórakoztató berendezésre”, amely alapjául szolgált a dodzsemautóiknak. Szándékosan felszerelték készüléküket „újszerű eszközökkel, amelyek megnehezítették és bizonytalanná tették a kezelést és irányítást a jármű utasai számára”. Azt állították, hogy „képzetlen kezelő kezében” a „több, egymástól függetlenül irányított [...] autó” „véletlenszerű, szabálytalan és meghatározhatatlan pályát követ a padlón vagy más területen, ami nemcsak különböző érzéseket kelt a jármű mozgása során, hanem ütközéseket is okoz más autókkal, valamint az erre a célra kialakított platform részeivel."[7]
A 20. század 20-as éveinek végétől az 1950-es évekig tartó fénykorukban az Amerikai Egyesült Államok két legnagyobb dodzsemautó-márkája a Stoehrer cég Dodgem és a Joseph és Robert „Ray” Lusse tulajdonában lévő Lusse Brothers Auto-Skooter volt.[8][9] A Lusse Brothers 1959-ben építette meg az első üvegszálas karosszériát, részben a Chevrolet Corvette karosszériáknak az előző hat évben való túlélésének köszönhetően. Miután megkapták a Chevrolet engedélyét, majd megvásárolták a valódi Corvette emblémákat a helyi philadelphiai kereskedőktől, azokat az 1959-es termékük orrára szerelték. Az 1960-as évek közepén Disneyland bevezette a Flying Saucers nevű, légpárnás dodzsemet, amely ugyanazon az elven működött, mint az air hockey játék; azonban a berendezés mechanikai meghibásodás miatt néhány év után bezárták.
Érdekességek
[szerkesztés]Ifjúsági találkozóhely
[szerkesztés]
A dodzsem használatát (általában nagyon hangos) zenével kísérik. Főként techno-, dance- és diszkózenét játszanak. Az üzemeltető vagy a bemondó általában saját bejelentéseket is tesz közbe (pl.: "Nyomjuk a gázt!"). A fénytechnika, amely manapság LED-lámpákból áll, diszkóhatást kelt. Ködgépek rövid időre fehér ködbe burkolják a pályát. A modern dodzsempályáknál az egész szórakoztató rendszer számítógép vezérlésű.
A fesztiválokon a dodzsem a zenei program és a diszkóhangulat miatt is népszerű találkozóhelyek és vonzerők a fiatalok számára, akik itt „lógnak”.
Nyelvhasználat
[szerkesztés]Az Autoscooter/Auto-Scooter kifejezés általánosan elterjedt a németországi vidámparki üzemeltetők körében. Ez nagyrészt felváltotta a korábban még széles körben használt német Selbst-Fahrer/Selbstfahrer kifejezést.
Az Autoscooter kifejezés az Automatic Scooter szóból származik, és nem az autóra emlékeztető kocsikról kapta a nevét.
Németország délnyugati részén továbbra is a Boxauto vagy Knuppauto, Altbayernben a Stoßauto a domináns változat, Ausztriában pedig Autodromnak hívják a vidámparki attrakciót. Tirolban még mindig használatos a Puffauto/Buffauto változat, Svájcban pedig a Putschauto/Botschauto, ritkábban pedig ehhez hasonló nevek, mint például Putschiauto, Tütschiauto vagy Iidütschbahn.
Az Autoskooter írásmód a helyes írásmód, de ritkábban fordul elő. Az angol Scooter szó gyermekrobogót vagy motoros robogót jelent, a német Skooter/Scooter azonban egy csúszkákkal ellátott csónakot is jelenthet, amelyet vitorlázásra a vízen és a jégen egyaránt használnak. A mozgáskorlátozott személyek számára léteznek kerekesszékes változatú scooterek is.
Az angol elnevezés (a járművet körülvevő gumigyűrűkre, a bumperre utalva) bumper car.
Magyarországon a dodzsem név terjedt el.
Hasonló vidámparki attrakciók
[szerkesztés]
Ugyanezen elv alapján léteznek elektromos csónakokkal felszerelt vízi attrakciók is, az úgynevezett bumperboats. Ezeket egy gumigyűrű, a bumper védi az ütközésektől.
Jelentős példák
[szerkesztés]Az Egyesült Államokban jelenleg működő legnagyobb dodzsempálya a Six Flags Great America parkban található, Gurnee-ben, Illinois államban. A Rue Le Dodge névre keresztelt pálya (amelyet ősszel, a Fright Fest idején Rue Le Morgue-ra kereszteltek át) 15,77 méter hosszú és 38,02 méter széles, összesen 599,7 négyzetméter alapterületű. A pálya másolatát a kaliforniai Santa Clara városában található Great America parkban építették meg; 2005-ben azonban a pálya közepére egy beton szigetet építettek, hogy egyirányú forgalmat biztosítsanak, ami csökkentette a pálya területét.
- A Six Flags Great Adventure parkban található Autobahn a legnagyobb ütközős autó pálya, de 2008 óta nem üzemel.
Rekordok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Burton, Anthony. Traction Engines Two Centuries of Steam Power. Silverdale Books, 105–106. o. (2000. október 27.). ISBN 1856055337
- ↑ The overall introduction and safe tips of bumper cars (kínai nyelven). funfairrides, 2015. április 17. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
- ↑ How does this Electric Floor work?. physicsforums.com, 2010. december 29. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
- ↑ Dolan, Maura: Ruling over bumper-car injury supports amusement park. Los Angeles Times, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
- ↑ A Guide To The Rides. Santa's Village Jefferson, New Hampshire, 2013 [2013. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 8.)
- ↑ Should You Let Your Kids Ride Amusement Park Bumper Cars? (amerikai angol nyelven). Premium Amusement Park & Funfair Ground Rides, 2016. március 4. [2020. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
- ↑ From Playgrounds to PlayStation: The Interaction of Technology and Play. Johns Hopkins University Press, 65–66. o. (2015. október 27.). ISBN 9781421416502
- ↑ Legend/History. Lusse Auto Scooter Bumper Car Web Site. Lusse Auto Scooters, LLC. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.) Includes many details about Dodgem as well.
- ↑ Coney Island: Independent Rides. Coney Island History Site. Westland, 1997. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
További információk
[szerkesztés]