Dobrinja (Modriča)
| Dobrinja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Modriča |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 53 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 457 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 55,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,26 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 29″, k. h. 18° 18′ 34″44.941389°N 18.309444°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 29″, k. h. 18° 18′ 34″44.941389°N 18.309444°E | |
 | |
Dobrinja (szerbül: Добриња), település Bosznia-Hercegovinában, Modriča községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 29, közúton 51 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 2 km-re délre, részben a Trebava-hegység északi lejtőin, részben pedig a Szávamenti síkságon, 108-286 méteres magasságban fekszik.[3] Két fő településrésze Donja és Gornja Dobrinja.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 6 | 444 |
| Bosnyák | 2 | 0 |
| Horvát | 395 | 10 |
| Jugoszláv | 18 | 0 |
| Egyéb | 16 | 3 |
| Összesen | 437 | 457 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egykor horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gradačaci járáshoz tartozó településnek, 24 háztartása és 123 római katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a Gradačaci járáshoz tartozó településen 95 háztartást, 635 római katolikus, 15 ortodox és 10 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gradačaci járáshoz tartozó településnek 634 lakosa volt, közülük 607 római katolikus, 24 ortodox és 3 muszlim volt.[7] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialta Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború ideján a település horvát lakosságát elűzték, helyükre pedig szerbek települtek. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20354".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20354
- ↑ Topografska karta Doboj 425-2-1
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Modriča" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. július 28.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 90. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 84. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 224. o.
