Dobozi pikkelyescsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Dobozi pikkelyescsiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák Pulmonata
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Hygromiidae
Nem: Hygromia
Faj: H. kovacsi
Tudományos név
Hygromia kovacsi
(Varga & Pinter, 1972)
Szinonimák
  • Kovacsia kovacsi
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dobozi pikkelyescsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dobozi pikkelyescsiga témájú kategóriát.

A dobozi pikkelyescsiga (Hygromia kovacsi) a tüdőscsigák rendjébe tartozó, Magyarország őshonos, egyetlen fokozottan védett faja.

Jellemzői[szerkesztés]

Mérete mindössze 5 mm.[1] Szarubarna színű, kúpos, gömbölyded, törékeny háza enyhén ívelt, pikkelyekkel finoman vonalkázott.[2] Héja sűrű és finom, 0,1 mm-nél kisebb, lekerekített nyelv alakú pikkelyekből áll.

Táplálkozását tekintve mindenevő, illetve növényevő.

Elterjedése[szerkesztés]

A dobozi pikkelyescsiga a Kárpát-medence reliktum faja. Magyarországon az Alföld délkeleti, Romániában pedig az Erdélyi-középhegység nyugati részén él. A magyarországi állomány 57 millióra tehető és stabil. Élőhelyei a mérsékelt övi erdők.

Magyarországon a következő Natura 2000-es területeken fordul elő: Kígyósi-puszta, Központi-Zempléni-hegység, Sarkadi Fási-erdő, Gyula-szabadkígyósi gyepek, Körösközi erdők.

Veszélyeztetettsége[szerkesztés]

Magyarországon 2001 óta fokozottan védett. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.

Fő veszélyeztető tényezője a fakitermelés.

Szinonimák[szerkesztés]

  • Az EU Élőhelyvédelmi irányelve, valamint a KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Terve is a Hygromia kovacsi nevet használja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Katymári Vanda: Kalandozások a természet szigetein, in. Élet és Tudomány (magyar nyelven) (HTML). Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 2008. július. [2008. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
  2. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: Magyarország védett puhatestűi. Budapest, Grafon Kiadó, 2007, 34. oldal. ISBN 978-963-85768-9-7

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]