Dobossy László
| Dobossy László | |
| Született | 1910. augusztus 9.[1][2] Vágfarkasd |
| Elhunyt | 1999. január 27. (88 évesen)[1][2] Budapest |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/7-1-187)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobossy László (Vágfarkasd, 1910. augusztus 9. – Budapest, 1999. január 27.) magyar irodalomtörténész, szótáríró.
Élete[szerkesztés]
A tallósi származású Dobosy Imre és Bihari Mária gyermeke.[5]
Érsekújvárban érettségizett, egyetemi tanulmányait a párizsi Sorbonne-on és a prágai Károly Egyetemen végezte. A Sarló mozgalom egyik alapítója volt. Kassán kezdett tanítani, majd 1938 őszén a budapesti francia követség kulturális tanácsosa ott járva fölajánlotta, hogy a párizsi egyetemen vendégeskedjen a következő tanévben. A háború kitörése után sem tért haza és részt vett a francia antifasiszta ellenállásban.
Oktatott a Sorbonne-on és Budapesten, illetve vezette a Párizsi Magyar Kulturális Intézetet is. 1956-ban Romain Rollandból kandidált.
Művei[szerkesztés]
- Ha rózsaszál leszel... A francia népköltészet gyöngyszemei; vál., szerk., jegyz. Dobossy László, ford. Áprily Lajos et al., bev. Ortutay Gyula; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956
- Romain Rolland magyarul megjelent művei és a magyar Romain Rolland-irodalom. Bibliográfia; összeáll. Dobossy László; Tankönyvkiadó, Bp., 1956 (Bibliográfiák az egyetemi oktatás számára)
- Az idegen nyelvek oktatásának időszerű kérdései különös tekintettel a felsőoktatási intézményekre; szerk. Dobossy László; Tankönyvkiadó, Bp., 1957 (Szocialista nevelés könyvtára)
- Mai francia költők; szerk. Dobossy László; Magvető, Bp., 1958
- Cseh-magyar szótár, 1-2.; főszerk. Dobossy László; Akadémiai–ČSAV, Bp.–Praha, 1960
- Karel Čapek; Gondolat, Bp., 1961 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
- Romain Rolland, az ember és az író; Akadémiai, Bp., 1961
- A francia irodalom története, 1-2.; Gondolat, Bp., 1963
- Hašek; Gondolat, Bp., 1963 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
- Hašek világa; Európa, Bp., 1970 (Írók világa)
- A közép-európai ember; Magvető, Bp., 1973 (Elvek és utak)
- Két haza között. Esszék, tanulmányok; Magvető, Bp., 1981 (Elvek és utak)
- Előítéletek ellen. Tanulmányok, esszék; Magvető, Bp., 1985 (Nemzet és emlékezet)
- Válságok és változások. Esszék, tanulmányok a francia irodalomról; Magvető, Bp., 1988
- Gondban, reményben azonosan. Esszék és tanulmányok a közös múltról; Gondolat, Bp., 1989 (Közös dolgaink)
- A cseh irodalom kistükre a XIX. század végéig; vál., bev., képanyag Dobossy László, ford. Arany János et al.; Európa, Bp., 1990
- Párhuzamok találkozása. Esszék és tanulmányok a magyar-cseh szellemi érintkezésekről; visszaemlékezések Heé Veronika, Radko Pytlík, kéziratgond. Molnár Éva; Korma Könyvek, Bp., 2000 (Bohemia kézikönyvtár)
Tanulmányokat írt Masarykról. Nevéhez fűződik többek között a cseh–magyar és a magyar–cseh nagyszótár megalkotása. Írt az Egyedül Vagyunk folyóiratba.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az 1919-es népszámlálási ívek alapján.
Források[szerkesztés]
- Új Szó 1999. január 30.
- Új Szó 1999. február 8.
- Tanulmányok a kelet-európai irodalmak és nyelvek köréből. Dobossy László 70. születésnapjára; szerk. Gyivicsán Anna; ELTE, Bp., 1980
További információk[szerkesztés]
|
Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |