Dobos István (pilóta)
| Dobos István | |
 | |
| Született | 1892. március 31. Gyula |
| Elhunyt | 1937. július 1. (45 évesen) Budapest |
| Beceneve | angyal[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | repülőgép pilóta |
| Halál oka | baleset |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dobos István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobos István (Gyula, 1892. március 31. – Budapest, 1937. július 1.) magyar repülőgép pilóta, aviatikus.
Életpálya[szerkesztés]
Jó barátságban volt a békéscsabai Kvasz Andrással. Asztalos, repülőgép-konstruktőr, illetve gépépítő. A magyar motoros repülés a Rákosmezőn indult meg. Elsők között telepedett meg a fa hangárvárosba.
1910-ben Horváth Ernő tanárnak dolgozott, mint asztalos, gépének építésénél. 1910. március 29-én Svachulay-géppel letette a pilótavizsgát. Ő lett a Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában az 5. számú pilótaigazolvány tulajdonosa. 1911-ben Takács Sándorral elhatározták, hogy Rákoson repülőgépet építenek. A repülőgépet Takáccsal megépítették de az rögtön összetört. Ezt követően mindketten pilótának szerződtek, ahol jó érzékkel és kellő bátorsággal nagy sikereket értek el. Elsősorban Svachulay Sándor és Székely Mihály gépein repült. 1913 nyarán Albatrosz típusú gépével vidéki városokat látogatott, és leszállt Szombathely határában is. Vidéki repülésein nagy gyakorlatot szerzett, és az 1913. augusztus 20-i versenyen csaknem minden díjat elnyert. 1914-ben megdöntötte a Wittmann Viktor által felállított 1240 méteres magassági rekordot. A Prodam-féle hadigépen szállt fel, nyolcvan percig volt a levegőben és sikerült 1850 méter magasra jutnia. Az első világháborúban pilóta, majd berepülőpilóta volt.
A Magyarországi Tanácsköztársaság időszakában, 1919. május 17-én egy speciálisan felkészített Hansa-Brandenburg C.I felderítőgéppel Dobos István berepülőpilóta kiemelkedő repülőteljesítményt hajtott végre, amikor Kijevbe majd onnan Budapestre (2x1100 kilométeres repülőutat 2 leszállással, 8 óra repülési időtartam) szállította Szamuely Tibor (hadügyi népbiztos, a moszkvai díszszemlén vett részt, a Kijev–Moszkva közötti utat földön tette meg). A Horthy-korszak alatt emiatt mellőzésben volt része. A Magyar Aero Szövetség kizárta tagjai sorából, a légitársaságok nem alkalmazták. Végül gr. Wenckheim József magánpilótája lett. Egész élete során szoros kapcsolatban maradt szülőföldjével. 1937. június 1-jén lezuhant a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tulajdonában lévő, és Rubik Ernő által tervezett M 19 típusú túrarepülőgépével annak berepülése közben.
Felesége Gerber Anna volt, három lányuk született: Ilona, Olga és Gizella.[2]
Durkó Károly és Székely Árpád könyvet írt az életéről, amely A Sas címmel jelent meg 2019-ben, Gyulán.
Az állítható légcsavar kutatása[szerkesztés]
Dobos fiatalkorától kezdve foglalkozott a repülő eszközök fizikájával. Később egy új kutatásba vetette be magát, melyet ő maga "állítható légcsavarnak" nevezett. Ezután évekig kutatta a témát, majd az elkészült légcsavar-mechanizmust fel szerelte az általa használt repülőgépekre. Az elgondolás sikeresnek bizonyult, a légcsavar pedig kiválóan működött. Nem sokkal később francia, német, angol, sőt olasz szakemberek is megakarták venni a szabadalmat, de ő azt semmi pénzért nem adta. Úgy gondolta, hogy majd Magyarországon megveszik, és itthon is tudják hasznosítani a repülőgépiparban. Sajnos ez nem így történt, ugyanis halála után nemhogy elutasították, de még szabadalomnak sem ismerték el sikeres és sokat kutatott találmányát.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Egyszer mikor kényszerleszállást hajtott végre egy falu mellett, az odasereglő emberek az ég küldöttének gondolták, és leborultak előtte. Így nyerte el az "angyal" becenevet. Forrás: Zalka Miklós: Szamuely (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979 94. oldal)
- ↑ Dobos István gyászjelentése
Források[szerkesztés]
- Hármashatárhegy Alapítvány
- Dobos István. rakosmente.hu. [2012. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- Dobos István. wenckheim.hu. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- Dobos István. netlexikon.hu. (Hozzáférés: 2012. január 14.)[halott link]
- Dobos István. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
- Durkó Károly, Székely Árpád: A Sas: Dobos István története. Gyulai Évszázadok Alapítvány, Gyula, 2019
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub