Dobai Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobai Péter
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
SzületettDobai Péter
1944. augusztus 12. (79 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaköltő, író, forgatókönyvíró, dramaturg
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobai Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dobai Péter (Budapest, 1944. augusztus 12. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas (1976) magyar költő, író, forgatókönyvíró, dramaturg. A Mafilm dramaturgja és a Balázs Béla Stúdió filmrendezője. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992).

Életpályája[szerkesztés]

Dobai Péter 1944. augusztus 12-én született Budapesten Barth Péter és Wlk Klára házasságából, (vezetéknevét nevelőapja után kapta).[1][2] 1963-ban érettségizett az Eötvös József Gimnáziumban, matematika szakos osztályban. 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán olasz nyelv és irodalom, valamint filozófia és általános nyelvészet szakon középiskolai tanári diplomát szerzett.

Érettségi után három évig (1963–1965) hajózott a DETERT tengerjáró hajóin, a Földközi-, az Északi- és a Balti-tengeren. Hajókormányosi képesítéssel szerelt le. 1970–1994 között a MAFILM-nél dolgozott mint rendezőasszisztens, később mint dramaturg és forgatókönyvíró (Hunnia Filmstúdió, Hétfői Műhely, stb.). 1973–1974 között Kubában volt ösztöndíjas.

Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Írók Egyesületének, a Magyar PEN Club Intézőbizottságának, a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének, a Forgató-könyvírók Céhének, s 1992 óta Magyar Művészeti Akadémiának.

Művészete[szerkesztés]

Korai lírája intellektuális jellegű, teóriával közeledik a világhoz és a nyelvhez. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi. Stílusa modern, újító jellegű. Későbbi költeményei ezt a filozofikus karaktert megőrizve természetes lendületű, nagyon személyes, "gondolkodó" vagy elbeszélő "emlék" versekké, egyúttal "érzelem-gondolatokká" mélyülnek. Erőteljes szerelemi lírája mellett, illetve azokban különleges átéltségben jelennek meg, s emelkednek egyetemes jelentésűvé, lelki tartalommá a magyar- és világtörténelem, irodalom, kultúra és civilizáció alkotásai, helyszínei és alakjai. 

Miközben novellái és kisregényei inkább a "hétköznapi" életről szólnak, mintegy a költői témák prózai műfajában, addig parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet hívja hivatkozási alapnak. Fiktív történetkoncepcióit eredeti dokumentációval közvetíti.[3] Fontos szellemi jelentősége van még tanulmányainak, esszéinek (Pasoliniről, festőkről, fotóművészek alkotásairól, filmekről, magyar avantgárdról, stb.).

2016-ban Morsányi Bernadett írt róla monográfiát Egyedül szembejövet – Dobai Péter (és) művészete címmel, amely az L'Harmattan Kiadó gondozásában látott napvilágot.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
  • Pilótatemető / Foro Italico / Egy város kapujában / Jelentés / Andante / Egy Rouault kép előtt / Ablakból / Virradó / Önarckép sugárban / Akt sugárban / Délután / Vitorláson / Ébredő / Félelem (versek), 1968 (in: Első ének – fiatal költők versei)
  • Alapműveletek (novella), 1971 (in: Ahol a sziget kezdődik – fiatal prózaírók antológiája)
  • Hétfő és konyhák (novella), 1971 (in: Holnap – fiatal írók antológiája)
  • Kilovaglás egy őszi erődből; Szépirodalmi, Bp., 1973
  • Csontmolnárok. Egy múlt századi magyar regény; Magvető, Bp., 1974
  • Tartozó élet (regény), 1975, 1978
  • Egy arc módosulásai (versek), 1976
  • Játék a szobákkal (novellák), 1976
  • 1964 / Sziget (napló-regény), 1977
  • Imago (novella), 1977 (in: Körkép 1977)
  • Tékozló fiú / Vincent van Gogh intenzív világa / A rábeszélések sátra / Che Guevera / Sisakarc / Dél a Dunán / Elválás Kuba szigetétől / Uta szobra a naumburgi dómban / Édent / Sziget vagy (versek), 1977 (in: Tengerlátó)
  • Sakktábla, két figurával (novellák), 1978
  • Hanyatt (versek), 1978
  • Szippantó (novella), 1978 (in: Körkép 1978)
  • Lavina (regény, irodalmi forgatókönyv), 1980, Fehér Györggyel (Rakéta Regénytár)
  • Budapest – 71 színes képpel (album), 1980, 1983, 1984, 1986
  • Se szó, se törvény [Rosszemberek] (irodalmi forgatókönyv), 1981, Szomjas Györggyel
  • Kulcscsomó és háló (novella), 1981 (in: Körkép 1981)
  • Vadon (regény), 1982
  • Egy szabad nő [Háromszögtan] (regény, irodalmi forgatókönyv), 1983 (Rakéta Regénytár)
  • Archaikus torzó – Forgatókönyvek, tanulmányok, 1983
  • Buda-Duna-Pest (elbeszélés), 1983
  • A vadász (novella), 1983 (in: Körkép 1983)
  • Redl ezredes – forgatókönyv (forgatókönyv), 1984, Szabó Istvánnal
  • Az Éden vermei (versek), 1985
  • A birodalom ezredese – Alfred Redl élete (regény), 1985
  • Az Éden vermei (versek), 1985 (in: Költői jelenlét 1985)
  • Ív (regény), 1988 (Rakéta Regénytár)
  • Lendkerék (regény), 1989
  • Válogatott versek – ...de én tudom, hogy emlékezik, s nem tudja, hogy emlékezik (versek), 1989
  • Margit / Margaréta (versek), 1989 (in: Margit)
  • Egy uniformis öngyilkossága / Redl ezredes (irodalmi forgatókönyv), 1990
  • Vitorlák emléke 1979–1994 (versek), 1994
  • Önmúltszázad (versek), 1997
  • Rimbaud Abesszíniában (válogatás), 1998 (szerkesztés)
  • Párbaj, tükörben. Összegyűjtött novellák; Littera Nova–Accordia, Bp., 2000
  • Versek egy elnémult klavírra – nemes és nemzetes Dukai Takách Judit késő rokokó és kora biedermeier styljében (versek), 2002
  • Angyali agresszió. Írások Pier Paolo Pasoliniról és a filmről; Nagyvilág, Bp., 2002 (Nagyvilág esszék)
  • Fiúleány (regény) – munkafolyamatban
  • Ma könnyebb, holnap messzebb (versek), 2003
  • "Barth hadapród, becsületszavamra, visszatér a nyár!" (versek), 2005
  • Becsomagolt tengerek / Nemlétünkben nem lesz halál (versek), 2007 (in: Szép versek 2007)
  • Emlékek jövőidőben (versek), 2008
  • Latin lélegzet. Itáliai versek és képek. Dobai Péter versei és Máté Mária fotói; Kráter, Pomáz, 2010
  • Emlék az ember – előrehagyott versek (versek), 2011
  • Belvedere (versek), 2014
  • A filozófiát akartam hazának / Farsang és feltámadás / Úszómesterek kanálisvízben (versek), 2014 (in: Az év versei 2014)
  • Voltam élni. Válogatott versek; Tipp Cult, Bp., 2017 (P'art könyvek)
  • Dear India. Irodalmi forgatókönyv; rend. Sára Sándor; MMA, Bp., 2018 (Láthatatlan filmtörténet)
  • Magyar kereszt. Irodalmi forgatókönyv; rend. András Ferenc; MMA–MNF, Bp., 2019 (Láthatatlan filmtörténet) + DVD

Forgatókönyvei[szerkesztés]

  • Büntetőexpedíció, 1970
  • Hat Brandenburgi verseny, 1970 (filmterv, rendező: Magyar Dezső)
  • Archaikus torzó, 1971
  • Régi magyar képtár, 1971
  • Anyám, 1975
  • Radetzky-induló, 1976
  • 1964: élményanyag, 1977
  • Rosszemberek, 1978
  • Csontváry, a festő, 1979
  • Mephisto, 1980 (Szabó István rendezővel együtt)
  • Lavina, 1980 (filmterv, rendező: Fehér György)
  • Rosszemberek, 1981
  • Se szó, se törvény, 1981
  • A vadász, 1982
  • Egy szabad nő, 1982 (filmterv, rendező: Grunwalsky Ferenc)
  • Az utolsó őszi tutajokkal, 1982 (filmterv)
  • Redl ezredes I.-II. 1983 (Szabó István rendezővel együtt)
  • Háromszögtan, 1983
  • Hanussen, 1984 (Szabó István rendezővel együtt)
  • Der Verdacht (A gyanú, F. Dürrenmatt), 1985
  • Budavár visszavívása: A.D. 1686, 1986
  • Eszmélet (MTV: háromrészes sorozat József Attiláról), 1987
  • Kutyaszív (Bulgakov regényéből), 1988
  • Eszmélet, 1989
  • Vadon, 1989
  • Rembrandt van Rijn (élete és munkássága), 1992
  • Károly és Zita, 1993
  • Sátántangó, 1994
  • Guantanamera, 1995
  • A felderítő, 1996
  • A fürdőorvos (Csáth Géza élete), 1996
  • Magyar kereszt, 2000
  • Werckmeister harmóniák, 2000
  • Amrita Sher-Gil, 2001
  • Római álom, 2002
  • Morfium, 2005
  • A filmrendező, é. n. (filmterv)
  • Éveink órái: jelenetek, é. n. (filmterv)
  • Hétfő, mészárszék, é. n. (tv-film, rendező: Kisfaludy András)
  • A nyáj, é. n.
  • Tizedik emelet, é. n.
  • Szinopszis, é. n.
  • A Napút deltája, é. n.

Filmrendezések[szerkesztés]

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Dobai Péter családfája
Dobai Péter

(Budapest, 1944. aug. 12.)

Apja:

Barth Péter[4]

(Budapest, 1910. szept. 13. –

1972)

Apai nagyapja:

Barth Péter[5]

(1873. ápr. 10. – ?)

géplakatos segéd

Apai nagyapai dédapja:

Barth Péter

(Hant, 1845 –

Budapest, 1899. aug. 8.)

Apai nagyapai dédanyja:

Probst Anna

Apai nagyanyja:

Karolus Lujza Anna[6]

(Eselbach, 1880. márc. 19. –

Budapest, 1959. febr. 14.)

varrónő

Apai nagyanyai dédapja:

Karolus János Jakab

Apai nagyanyai dédanyja:

Eisele Erzsébet

Anyja:

Wlk Klára Anna

(Budapest, 1921. febr. 17. – ?)

Anyai nagyapja:

Wlk Rezső[7]

(Budapest, 1902. márc. 18. –

Budapest, 1964. máj. 16.)

géplakatos segéd

Anyai nagyapai dédapja:

Wlk István

(Nemesliesztó, 1860 – ?)

szűcsmester

Anyai nagyapai dédanyja:

Janovecz Terézia

(Valcsa, 1858. szept. 15. – ?)

Anyai nagyanyja:

Karlecz Mária Jozefa[8]

(Budapest, 1903. márc. 18. – ?)

Anyai nagyanyai dédapja:

Karlecz János Antal[9]

(Répáshuta, 1861. jan. 18. – ?)

Anyai nagyanyai dédanyja:

Majoros Mária Anna

(Eger, 1867. aug. 5. – ?)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  2. ↑ Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  3. ↑ Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 447. o. ISBN 963-05-6805-5  
  4. ↑ Barth Péter és Wlk Mária Anna házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 399/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  5. ↑ Barth Péter és Karolus Lujza házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 241/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  6. ↑ Barth Péterné Karolus Lujza halotti bejegyzése a Budapest XVIII. kerületi polgári halotti akv. 65/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  7. ↑ Wlk Rezső és Karlecz Mária házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi házassági akv. 1946/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  8. ↑ Karlecz Mária Jozefa születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 728/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 27.)
  9. ↑ Karlecz János és Majoros Mária házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 632/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 27.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dobai_Péter&oldid=25758256”