Dobószámok

Mürón Diszkobolosz nevű bronzszobrának 2. századi rekonstrukciója

A dobószámok néven a könnyűatlétika olyan versenyszámait szokás említeni, amelyek lényege valamilyen tárgy eldobása, valamilyen távolságra való eljuttatása a sportoló, a dobóatléta által. Az eredményeket a dobás távolsága alapján állapítják meg. A dobószámok szerepelnek a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) és a tagszervezetek legrangosabb viadalain is, és egyes versenyszámai szerepelnek az összetett atlétikai számokban is (például tízpróba, hétpróba)..

A legfontosabb dobószámok és a dobóatléták elnevezései

• a kalapácsvetés (kalapácsvető),
• a gerelyhajítás (gerelyhajító),
• a súlylökés (súlylökő)
• a diszkoszvetés (diszkoszvető).

Történetük

• Egyes dobószámokat már az ókorban ismertek.
• Már i. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékokon csatlakozott a programhoz a két dobószámot tartalmazó öttusa, ami stadionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert, az automatikusan megnyerte a versenyt. A versenyprogram utolsó két számát nem is rendezték meg, ha már volt hármas győztes.
• Máig világhírű Mürón i. e. 5. században élt görög szobrász Diszkobolosz nevű bronzszobra, amely egy diszkoszvetőt ábrázol.

Nevezetes dobóatléták

• Annus Adrián
• Bauer Rudolf
• Csermák József
• Donogán István
• Kulcsár Gergely
• Németh Angéla
• Németh Miklós
• Pars Krisztián
• Szepes Béla
• Tamara Pressz
• Varjú Vilmos
• Jan Železný
• Zsivótzky Gyula

Kapcsolódó szócikkek

• Diszkoszvetés a nyári olimpiai játékokon
• Kalapácsvetés a nyári olimpiai játékokon
• Súlylökés a nyári olimpiai játékokon
• Gerelyhajítás a nyári olimpiai játékokon
• Tízpróba
• Hétpróba