Dmitrij Szaveljevics Suvajev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dmitrij Suvajev
Dmitry Shuvaev.jpg
Született 1854. október 24.
 Orosz Birodalom
Meghalt 1937. december 19. (83 évesen)
 Szovjetunió
Állampolgársága orosz
Nemzetisége orosz
Fegyvernem gyalogság
Rendfokozata gyalogsági tábornok
Csatái első világháború
Kitüntetései
  • Knight of the Order of St. Alexander Nevsky
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of Saint Anna, 2nd class
  • Order of Saint Anna, 3rd class
  • Order of Saint Anna, 4th class
  • Order of the White Eagle
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Order of Saint Stanislaus, 2nd class
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Order of Saint Stanislaus, 3rd class
  • Knight third class of the order of St. Vladimir
  • Order of St. Vladimir, 2nd class
  • Order of St. Alexander Nevsky
Halál oka golyó általi halál
Iskolái Alexandrov Military School
Civilben hadügyminiszter

Dmitrij Suvajev (oroszul: Дмитрий Савельевич Шуваев, 1854. október 24. [régi orosz naptár szerint december 10.] - 1937. december 19.) orosz katonai vezető, tábornok, az Orosz Birodalom hadügyminisztere 1916 végén és 1917 elején.

Élete[szerkesztés]

Dmitrij Szaveljevics Suvajev 1854. december 24-én (a Julián naptár szerint december 10-én) az Orenburgi kormányzóságban, nemesi család sarjaként.

Az Alekszandrovszkij Katonai Iskolát 1872-ben végezte el, majd 1873-1875 között Közép-Ázsiában szolgált. 1879-ben a novocserkasszki kozák kadét iskola adjunktusa, majd 1885 februárjától annak a vezetője. 1905 januárjában már az 5. gyalogsági hadosztály, majd 1908-ban a 2. kaukázusi hadtest parancsnoka.

Ezek után különböző hivatali posztokat töltött be, tevékenyen részt vállat az orosz hadsereg modernizálási folyamataiban.

1916. március 15-én kinevezték az Orosz Birodalom hadügyminiszterének, Alekszej Polivanov tábornok utódjául. Ezt a posztot 1917. januárjáig töltötte be, de lemondása után is tagja maradt az Államtanácsnak.

Az 1917-es októberi bolsevik forradalom kirobbanása után a Cseka letartóztatta, mint királyi minisztert, de végül szabadon engedték. Átállt a vörösök oldalára és a Vörös Hadsereg egyik katonai iskolájában foglalt el oktatói állást. 1920-ban vezérkari főnöke és a parancsnoka lett a 4. hadseregnek. 1922-ben a petrográdi katonai körzet parancsnoka.

Az 1920-as évek végén nyugállományba vonult és Lipeckben élt. A sztálini tisztogatások őt sem kerülték el. Indokolatlanul letartóztatta az ősz tábornokot az NKVD és nem sokkal ezután koholt vádak alapján elítélték és agyonlőtték.

Suvajev tábornokot később, 1956-ban posztumusz rehabilitálták.

Fontosabb kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]