Ugrás a tartalomhoz

Divjaka–Karavasta Nemzeti Park

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Divjaka–Karavasta Nemzeti Park
Ország Albánia
ElhelyezkedéseFier megye
Terület
  • 222,3
  • 222,302
km²
Alapítás ideje2007. október 19.
Divjaka–Karavasta Nemzeti Park (Albánia)
Divjaka–Karavasta Nemzeti Park
Divjaka–Karavasta Nemzeti Park
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 40° 55′ 27″, k. h. 19° 29′ 35″40.924167°N 19.493056°EKoordináták: é. sz. 40° 55′ 27″, k. h. 19° 29′ 35″40.924167°N 19.493056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Divjaka–Karavasta Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Divjaka–Karavasta Nemzeti Park (albánul: Parku Kombëtar Divjakë-Karavasta) egy nemzeti park Nyugat-Albániában, amely a Myzeqeja síkságon terül el, az Adriai-tenger közvetlen közelében. A park 222,3 négyzetkilométeren terül el, és olyan figyelemre méltó jellegzetességeket tartalmaz, mint a vizes élőhelyek, sós mocsarak, parti rétek, árterek, erdők, nádasok, erdők és folyótorkolatok. Mivel a parkban jelentős és nagyszámú madár- és növényfaj található, a parkot nemzetközi jelentőségű madár- és növényvédelmi területnek minősítették.[1][2]

A Földközi-tenger legnagyobbjai közé tartozó Karavastai-lagúna a rámszari egyezmény értelmében nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként lett elismerve.[3] Az Adriai-tengertől egy nagy homokturzás választja el, és a Shkumbin és a Seman folyók által lerakott üledékekből alakult ki.[4] A tenger közelében fekvő park mediterrán éghajlatú, a hőmérséklet februárban 12 °C és augusztusban 24 °C napi átlag között mozog.

A különleges éghajlat kedvez a növény- és állatfajok fajgazdagságának . Biogeográfiai szempontból teljes egészében a palearktikus mediterrán erdők, cserjések és bozótosok bioszférájába, az illyricumi lombhullató erdők szárazföldi ökorégiójába tartozik. Az állatvilág gazdagságát tükrözi az eddig feljegyzett számos faj és alfaj listája: 228 madár-, 25 emlős-, 29 hüllő- és 29 kétéltűfaj fordul elő nemzeti park területén.[5] Fontos ívó- és szaporodóhelyet biztosít a gazdaságilag értékes halfajok számára, amelyeket egy helyi halászati szövetkezet hasznosít. A területet a természeti tájainak szépségéről, a helyi gazdaságban betöltött szerepéről és turisztikai vonzerejéről is ismerik. Ez a park változatos élővilágot kínál a turistáknak és kutatóknak egyaránt. A parkon belül azonban egy új üdülőkomplexum-projektet javasolt a Behgjet Pacolli koszovói-albán üzletember és politikus tulajdonában lévő Mabetex építőipari óriáscég, amelyet a környezetvédők és a helyi hatóságok hevesen elleneznek.

Földrajzi jellemzői

[szerkesztés]

A Divjaka–Karavasta Nemzeti Park stratégiailag fontos helyen, az Adriai-tenger délkeleti partján fekszik. A park nagyrészt az északi szélesség 40° és 55° és a keleti hosszúság 19° és 29° között fekszik. 222,30 km²-nyi területet foglal el Fier megyében, Albánia délnyugati részén, amely az albán Adriai-tenger partvidékének egy jelentős részét foglalja magában.[6] A parkhoz legközelebbi város Divjaka, amely a park bejáratától keletre található. A mintegy 35 kilométer hosszú partvonal viszonylag sík, és a Shkumbin torkolatától a Seman torkolatáig tart.

A park feladatai közé tartozik a Godullai- és Karavastai-lagúnájának, valamint az északi Shkumbin és a déli Seman torkolatának védelme.[7] A park víztesteit elsősorban e folyók feltöltő munkája érinti, amelyek homokot, iszapot és köveket hoznak magukkal, amelyek viszont számos kis szigetet és keskeny fövenyt alkotnak. Ezeknek a lerakódásoknak köszönhetően a lagúnák alja viszonylag sima és lapos, alacsony sótartalommal és nagy mennyiségű biomasszával, amely jelentősen befolyásolja a lagúnák színét.

A Shkumbin folyó a Korça megyei Valamara hegység keleti részén ered. Gryka e Shkumbinitnél a folyó, amely addig egy keskeny völgyben rekedt, áttör a Skanderbeg-hegységen és belép a tengerparti régióba, amíg el nem éri a park északi részét, ahol az Adriai-tengerbe ömlik. A Seman folyó az Osum folyó és a Devoll folyó összefolyásánál kezdődik, szintén Korça megyében. A park déli részén található torkolata jelentősen mocsaras, melyet számos kisebb nyílt vízfelület tesz változatossá.[8]

Élővilág

[szerkesztés]

Flóra

[szerkesztés]

A Divjaka–Karavasta Nemzeti Park növényföldrajzi szempontból a Boreális Királyságon belül a Circumboreális régió Illyria tartományához tartozik. A terület teljes egészében a palearktikus mediterrán erdők, erdők és cserjések bioszférájához tartozó illyriai lombhullató erdők szárazföldi ökorégiójába esik. A park területén a változatos geológia, hidrológia és a sajátos éghajlati viszonyok kombinációja meghatározta a fajok és élőhelyek jelentős diverzitását, amelyek közül sok országos természetvédelmi jelentőségű.

A tengerparti és homokdűnék túlnyomórészt a tenger partvonalán, valamint a torkolatokban és lagúnákban találhatók. Egyedülálló növényvilágot, valamint kisállatok és rovarok egészséges populációját biztosítják. Ez az ökoszisztéma gyér borítást képvisel, kevés sótűrő fűfajjal, amelyek stabilizálják a dűnéket. A fű sűrűsége a dűnék stabilabbá válásával nő.

A park erdői változatosak, a tűlevelűektől a lombhullató fákig és keménylombú erdőkig terjednek. Az erdőállomány nagy része elsősorban Karavasta északi sarkában található, a homokos strandok és a Shkumbin torkolat között. A parkban továbbra is egyre inkább a fenyőfák dominálnak, amelyeket olyan fajok képviselnek, mint az aleppói és a mandulafenyő. A parkban különböző fafajok is megtalálhatók, köztük borókák, fűzfák, tölgyek, illetve az éger, szil és kőris fajok.[9]

Különleges elhelyezkedése és a különböző élőhelytípusok mozaikos eloszlása, valamint a domborzati viszonyok által befolyásolt nagy fokú vízellátottság különleges faunát eredményezett. Az állatvilág gazdagságát 228 madárfaj, 25 emlősfaj, 29 hüllőfaj és 29 kétéltűfaj képviseli.[2]

A park az ország egyik legjelentősebb madármegfigyelési célpontja, ahol több mint 228 állandó és vándormadárfaj egyvelege található, amelyek közül közel 15 faj globálisan veszélyeztetett. Ez talán a park legjelentősebb és legfontosabb ökológiai értéke. A vizes élőhelyek védett nyílt vizei és a külső partok pihenőhelyet biztosítanak a vonuló madaraknak, amelyek az adriai átrepülési útvonalon keresztül Európa és Afrika között közlekednek.[10]

A park ad otthont a világszerte veszélyeztetett és rendkívül ritka borzas gödény világpopulációja 5%-ának. A Karavastai-lagúnában endemikus, amely a faj egyetlen tengerparti költőhelye az Adriai- és a Jón-tenger mentén, egyben a nemzeti park címerállata.[11]

Tekintettel az ökoszisztéma nagy változatosságára, a sűrű erdőkben és bozótosokban 25 emlősfaj található. Ezeket nem olyan könnyű megfigyelni, mert mindig elbújnak vagy elmenekülnek, többnyire az emberi jelenlét miatt. A rét és az erdő közötti határfelületet számos állatfaj is kedveli, mivel a nyílt területek közelsége miatt a táplálékszerzéshez és a védelemhez szükséges fedezék közel van. Az erdők menedéket nyújtanak a ritka aranysakálnak és a világszerte fogyatkozó állományú vörös rókának. A mocsarak és erdők számos veszélyeztetett fajnak is otthont adnak, például az Albániából majdnem kihalt őznek és vidrának.

A vitatott üdülőtervek

[szerkesztés]

2017-ben a luganói székhelyű, Behgjet Pacolli tulajdonában lévő Mabetex Group közzétette a nemzeti park egy részére tervezett turisztikai üdülőhely terveit, amely 3342 hektáron terülne el, és 370 villát, 2350 lakást, egy kikötőt, úszómedencéket és egy mesterséges szigetet foglalna magában.[12] 2017. április 26-án azonban több albániai környezetvédelmi szervezet bírálta a terveket, és támogatást kaptak a 20 környezetvédelmi szervezetből, köztük a WWF-ből álló nemzetközi Mediterrán Vizes Területek Szövetségétől.[13][14] Felszólították az albán kormányt, hogy törölje a projektet, mivel az veszélyeztetné a nemzeti park ökoszisztémáját. Az Exit.al albán online újság rámutatott, hogy a tervek sértik a védett övezetekről szóló albán törvényt.[15]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. BirdLife DataZone (angol nyelven). datazone.birdlife.org. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  2. a b Important plant areas of the south and east Mediterranean region: priority sites for conservation. (angolul) 2011. 75. o. ISBN 978-2-8317-1337-3 Hozzáférés: 2025. április 26.  
  3. Munari, Cristina, Remigio (2010. február 1.). „The ecological status of Karavasta Lagoon (Albania): Closing the stable door before the horse has bolted?” (angol nyelven). Marine Environmental Research 69 (1), 10–17. o. DOI:10.1016/j.marenvres.2009.07.003. (Hozzáférés: 2025. április 26.) 
  4. Ramsar Convention - Wetland management plans. web.archive.org, 2015. december 22. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  5. 10. The Karavasta-Divjaka complex, Between the Land and the Sea - Ecoguide to discover the transitional waters of Albania (angol nyelven). Tirana: Julvin 2 (2013. január). ISBN 978-9928-137-27-2. 
  6. "Rrjeti i zonave të mbrojtura në Shqipëri" (albán nyelven). Ministria e Turizmit dhe Mjedisit. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  7. KARAVASTA LAGOON MANAGEMENT PLAN (angol nyelven), 1996. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  8. OSUMI PANORAMAS. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  9. PROTECTED AREAS GAP ASSESSMENT, MARINE BIODIVERSITY AND LEGISLATION ON MARINE PROTECTED AREAS (angol nyelven). Tirana: REPUBLIKA E SHQIPERISË MINISTRIA E MJEDISIT, PYJEVE DHE ADMINISTRIMIT TË UJËRAVE, 24. o. (2010) 
  10. Adriatic Flyway - EuroNatur. web.archive.org, 2020. szeptember 18. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  11. Curly Pelican, the Karavasta Lagoon’s landmark bird - Tirana Times (amerikai angol nyelven), 2018. április 12. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  12. Parku i Karavastasë, resorti turistik do të ketë 370 vila dhe 2350 apartamente (albán nyelven). Exit | Shpjegon Shqipërinë, 2017. május 16. (Hozzáférés: 2025. április 27.)
  13. The future of Divjaka-Karavasta National Park under threat | IUCN (francia nyelven). iucn.org, 2017. május 16. (Hozzáférés: 2025. április 27.)
  14. ABROUGUI, Aymen: Red Alert system : the Alliance advocacy tool (amerikai angol nyelven). Mediterranean Alliance for Wetlands, 2022. április 18. (Hozzáférés: 2025. április 27.)
  15. Karavasta, organizatat mjedisore evropiane kundër ndërtimit të resortit turistik (albán nyelven). Exit | Shpjegon Shqipërinë, 2017. május 4. (Hozzáférés: 2025. április 27.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Divjakë-Karavasta National Park című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.