Diskagma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Diskagma
Evolúciós időszak: 2,2 millárd évvel ezelőtt
Diskagma buttonii holotípus vékony része a 2,2 millárd éves paleoszolnak, Dél-Afrika
Diskagma buttonii holotípus vékony része a 2,2 millárd éves paleoszolnak, Dél-Afrika
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Endomikorrhiza-gombák (Glomeromycota)
Rend: Archaeosporales
Nemzetség: Diskagma
Retallack (2013)
Típusfaj
''Diskagma buttonii''
Retallack (2013)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Diskagma témájú kategóriát.

A Diskagma ("lemez-szerű töredék") egy kérdéses paleoproterozoikumi (2200 millió éves) nem Dél-Afrikából, és jelentős mivel a legöregebb valószínű eukarióta, és legkorábbi bizonyíték a szárazföldi életre.[1]

Diskagma buttonii rekonstrukció

Leírása[szerkesztés]

A Diskagma buttonii egy kis kövület kevesebb mint 1 mm hosszú, egy vertiszol paleotalajban találták. A kövületek alakja olyan mint egy urnának apikális csészével ami meg van töltve fonalas szerkezetekkel amiknek a pontos természete bizonytalan. Az alapja ezeknek az üreges urnáknak egy üreges csőrendszer volt túlfutva a paleotalajon és az urnákat csoportokba kapcsolta össze. A Diskagma falainak szétszórtan elhelyezkedő tüskéi vagy cső alakú nyúlványai voltak.

Rosszul konzerválódott fonalas szerkezetek a Diskagma buttoniicsúcsán

Osztályozás[szerkesztés]

Problematikus kövület mivel az előtt nevezték hogy megértették volna hogy milyen rendszertani csoportba tartozik. A mérete és a komplexitása azt sugallja hogy a citoszkeleton komplexitásának foka az eukariótákban találttal egyezett meg, de előbb élt mint a másik legkorábbi eukaróta jelölt a Grypania ami 1,8 milliárd éves,[2] és a 2,2 milliárd év sokkal korábbi mint az eukarióták 1,6 milliárd éves molekuláris óra becslése.[3] Másik hasonló kövület a Horodyskia. A mérete és az üreges alakja miatt hasonlít az élő Geosiphon gombára, ami a Nostoc cianobaktériummal él endoszimbiózisban. Azonban apikális csésze és fonalak nem láthatók a modern Geosiphonon.

Paleokörnyezeti jelentősége[szerkesztés]

A paleoproterozoikumi nagy oxigenizációs esemény alatt élt amikor feltűnően nőtt a légköri oxigénszint az Archaikummal összehasonlítva.[4] Ha mint az élő Geosiphonnak a Diskagma központi ürege is otthont adott egy fotoszimbiontának akkor hozzájárulhatott a légköri oxigénszint növekedéséhez. Bár a prekembriumi tájakat szokás olyan sivárnak tekinteni mint a Mars felszínét a Diskagma bizonyíték a nagyon korai szárazföldi életre. Továbbá a 2200 millió éves Diskagma nagyobb volt mint az egykorú Gunflint Chert tengeri mikrobái és komplexebb mint a sztromatolitok.

Források[szerkesztés]

  1. (2013) „Problematic urn-shaped fossils from a Paleoproterozoic (2.2 Ga) paleosol in South Africa”. Precambrian Research 235, 71–87. o. DOI:10.1016/j.precamres.2013.05.015.  
  2. (2002) „Age of volcanic rocks and syndepositional iron formations, Marquette Range Supergroup: implications for the tectonic setting of Paleoproterozoic iron formations of the Lake Superior region”. Canadian Journal of Earth Sciences 39 (6), 999–1012. o. DOI:10.1139/e02-016.  
  3. The time tree of life. Oxford University Press, New York (2009) 
  4. (2011) „Quantification of atmospheric oxygen levels during the Paleoproterozoic using paleosol compositions and iron oxidation kinetics”. Geochimica et Cosmochimica Acta 75 (14), 3982–4004. o. DOI:10.1016/j.gca.2011.04.023.