Dinilysia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dinilysia
Evolúciós időszak: Késő kréta
Dinilysia patagonica.jpg
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Dinilysiidae
Nem: Dinilysia
Faj: D. patagonica
Tudományos név
Dinilysia patagonica
Woodward, 1901
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dinilysia témájú kategóriát.

A Dinilysia patagonica a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a Dinilysiidae családjába tartozó kihalt faj.

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kígyók ritkán kövesednek meg. A könnyű felépítésű testük és több részből álló koponyájuk túl törékenyek ahhoz, hogy fosszilizálódjanak.

Egyik legkorábbi kígyófaj, amelyről tudunk, a Dinilysia patagonica, amely a késő kréta korban élt a mai Dél-Amerika területén.

Feltételezik, hogy a kígyók az üregi gyíkokból fejlődtek ki, bár manapság sokan közülük a föld felett éli életét.

Minden kígyófaj aktív vadász, áldozataikat különféle módon ölik meg. A Dinilysia egy korai pitonféle volt, úgyhogy zsákmányát szorítás által ölte meg. Addig szorította áldozatát, míg meg nem fulladt.

Feltételezik, hogy a mérgeskígyók csak a harmadidőszakban fejlődtek ki.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Walking with Dinosaurs-Fact Files