Ugrás a tartalomhoz

Dinátrium-inozinát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dinátrium-inozinát
IUPAC-névDinátrium-[(2R,3S,4R,5R)-3,4-dihidroxi-5-(6-hidroxi-
9H-purin-9-il)tetrahidrofuran-2-il]metilfoszfát
Más nevekDinátrium-5′-inozinát
Nátrium-5′-inozinát
Dinátrium-inozin-5′-monofoszfát
Inozin-5′-(dinátrium-foszfát)
Nátrium-inozinát
Kémiai azonosítók
CAS-szám4691-65-0
PubChem20819
ChemSpider19594
EINECS-szám225-146-4
ChEBI184785
SMILES
C1=NC(=O)C2=C(N1)N(C=N2)C3C(C(C(O3)COP(=O)([O-])[O-])O)O.[Na+].[Na+]
InChIKeyAANLCWYVVNBGEE-IDIVVRGQSA-L
UNIIT2ZYA7KC05
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC10H11N4Na2O8P
Moláris tömeg392,17 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dinátrium-inozinát (E631) az inozinsav két darab nátriumionnal alkotott sója. Főként ízfokozóként alkalmazzák, gyakran a glutaminsavval, vagy a nátrium-glutamáttal együtt.

Mivel előállítása viszonylag drága, ezért csak elvétve alkalmazzák a glutaminsav, vagy a nátrium-glutamát nélkül. Ha az utóbbiak a csomagoláson nincsenek feltüntetve, az azt jelenti hogy nem tartalmaz hozzáadott glutamátokat, vagy glutaminsavat, ellenben az élelmiszerben ezek természetes úton, magas koncentrációban találhatók meg, mint például a szójából készült élelmiszerek esetében. Dinátrium-guaniláttal (E627) együtt alkalmazva általában dinátrium-5′-ribonukleotidok (E635) néven tüntetik fel.

Élelmiszeripari felhasználás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élelmiszerek esetén a dinátrium-inozinátot elsősorban ízfokozóként alkalmazzák. Íze hasonlít az umami ízhez, de kevéssé intenzív, mint a glutamátoké. Használatával az élelmiszerek intenzívebb ízűek lesznek. Számos élelmiszerben előfordulhat. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva.

Egészségügyi hatások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

12 hétnél fiatalabb csecsemők, valamint asztmás betegek esetében fogyasztása nem ajánlott. Mivel lebontása során purin keletkezik, köszvénytől szenvedő embereknél problémák jelentkezhetnek, de ez nem jellemző, mivel az élelmiszerekben általában alacsony koncentrációban fordul elő.