Dimetildioxirán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dimetildioxirán
IUPAC-név 3,3-dimetildioxirán
Más nevek DMDO
Kémiai azonosítók
CAS-szám 74087-85-7
PubChem 115197
ChemSpider 103073
SMILES
CC1(OO1)C
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H6O2
Moláris tömeg 74,08 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dimetildioxirán (DMDO) az acetonból származtatható dioxirán. Ez az egyetlen gyakrabban használt dioxirán, a szerves kémiai szintézisekben reagensként alkalmazzák.

Szintézise[szerkesztés]

A DMDO – instabilitása miatt – kereskedelmi forgalomban nem kapható. Előállítható aceton és kálium-peroxomonoszulfát reakciójával:[1]

A reakició hozama meglehetősen alacsony (a kitermelés általában < 3%), és többnyire csak viszonylag híg (körülbelül 0,15 mol/dm³ koncentrációjú) acetonos oldat állítható elő. Ez azonban nem jelent különösebb problémát, mivel a DMDO-t rendkívül olcsó kiindulási anyagokból szintetizálják: aceton, nátrium-hidrogén-karbonát és kálium-peroxomonoszulfát (kereskedelmi nevén „oxone”). A DMDO frissen készített acetonos oldata fagyasztóban mintegy egy-két hétig tartható el. Gyakori (jellemzően 1H NMR tioanizolos) titrálása szükséges.[forrás?]

Felhasználása[szerkesztés]

A DMDO leggyakoribb felhasználása az alkének epoxidokká történő oxidációja. A DMDO fontos előnye, hogy az oxidáció egyetlen mellékterméke az aceton, amely viszonylag ártalmatlan és illékony vegyület. A DMDO-val végzett oxidáció különösen enyhe, olykor olyan oxidációs reakció is végrehajtható vele, mely máskülönben nem lenne lehetséges. Valójában epoxidálásához a DMDO a legjobb reagens, és szinte majdnem minden esetben legalább olyan jó, vagy jobb is, mint a peroxosavak, például a meta-klórperbenzoesav (m-CPBA).

Nagy reakciókészsége ellenére a DMDO az olefinekkel szemben jó szelektivitással rendelkezik. Az elektronhiányos olefinek jellemzően lassabban oxidálódnak, mint az elektronban gazdagok. A DMDO több más funkciós csoportot is oxidál, például a primer aminokat nitrovegyületekké, a tioétereket pedig szulfoxidokká oxidálja. Egyes esetekben a DMDO még a nem aktivált C−H kötést is oxidálja:

A DMDO felhasználható a nitrovegyületek karbonilvegyületekké történő átalakítására is (Nef-reakció).

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethyldioxirane című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Robert W. Murray and Megh Singh (1988). „Synthesis of epoxides using dimethyldioxirane: trans-stilbene oxide]”. Org. Synth..  ; Coll. Vol. 9: 288
  • Dimethyldioxirane. Crandall, J.K.; Curci, R.; D'Accolti, L.; Fusco, C. Encyclopedia of Reagents for Organic Synthesis (2005). DOI: 10.1002/047084289X.rd329